Küzdelem a biztonságos helyre érkezésért

Európában a második világháború utáni első nagy méretű menekülthullámot a magyar forradalom váltotta ki 1956 késő őszén. Az első három-négyezer magyar menekült 1956. október 24. és november 3. között ment Ausztriába kisebb csoportokban. Amint azonban november 4-én (vasárnap reggel) a szovjet tankok begördültek Magyarországra, elkezdődött a tömeges vándorlás. Mielőtt a Kádár-kormánynak a szovjet erőkkel közösen sikerült lezárnia Magyarország határait Jugoszlávia és Ausztria felé (a két szomszédos ország nem volt tagja a Varsói Szerződésnek), 194.000 ember hagyta el az országot. Mintegy 180.000 ember ment át Ausztriába, a többiek Jugoszláviába.

1. Küzdelem a biztonságos helyre érkezésért
1957.01, [Ausztria] ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Az Alsó-Ausztriát takaró hólepel nem tántorítja el a rengeteg magyar menekültet a határátlépéstől. Nehézségeiket fokozza a hideg. Mielőtt buszra szállnak az elosztó- és gyűjtőtáborok felé, a kimerült menekülteket a határhoz közeli vidéki házakban forró itallal és étellel vendégelik meg. A Vöröskereszt ápolónői napi 24 órában ételt osztanak. A határon egy patak partján önkéntes munkások várják a megmentendő újonnan érkezőket.

2. Küzdelem a biztonságos helyre érkezésért
1957, [Ausztria] ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
(Megjegyzés. Ez az egyetlen kép a gyűjteményben, amely nem eredeti, hanem egy filmforgatás jelenetét mutatja be)

3. Küzdelem a biztonságos helyre érkezésért
1957.01, [Ausztria] ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Közel három hónapja áramlanak át a magyar-osztrák határon a magyar menekültek. Sok embert megindított a sorsuk és jöttek felajánlani a segítségüket. Ez a kép egy fiatal önkénteseket bemutató sorozat része. A fiatalok ideiglenes büfét állítottak fel közvetlenül a határ osztrák oldalán, a menekültek által használt fő átkelési pontál, hogy kávéval vagy egy tál levessel fogadják az elfáradt magyarokat a szabad földön. Ez a kép egy határfolyót és a vízen átkelő menekülteket ábrázolja (a pontos hely ismeretlen)

Az első napok Ausztriában

A magyar menekülteket korábban soha nem látott nemzetközi szolidaritási hullám fogadta. Ausztria, mivel nem volt felkészülve ilyen sok új érkezőre, nemzeti bizottságot alakított a segítségnyújtás koordinálására. A határhoz buszokat és vonatokat irányítottak, hogy felvegyék a menekülteket és továbbszállítsák őket az ország belsejébe. Traiskirchenben egy egykori iskola düledező épületeit “sürgősségi” befogadóállomássá alakították át. Több ezer embernek kellett ételt, matracokat, bébiételt biztosítani. A munkálatokban önkéntesek, valamint az egyházak és a Vöröskereszt vettek részt. A lakosság sorban állt, hogy ruhát, takarót és egyebeket. adományozhasson. November 6-án az osztrák kormány a nemzetközi közösséghez fordult segítségért és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatvan ország kormányához intézett felhívást a válság megoldása érdekében.

4. Az első napok Ausztriában
1956.12, [Ausztria] Eisenstadt, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
A magyarországi válság kezdetétől a fénykép készítésének időpontjáig körülbelül 125.000 magyar kapott menedéket Ausztriában. Legtöbben csomag nélkül, fizikailag kimerült állapotban érkeztek. Azonnali gondoskodásra, ruhára és élelemre volt szükségük, míg végül továbbtelepülhettek más országokba.
Ez a kép három asszonyt és egy gyermeket ábrázol, amint az ausztriai Eisenstadt-ban levő táborba megérkeznek. Kezükben tartják minden holmijukat.

5. Az első napok Ausztriában
1957, [Ausztria] Traiskirchen, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
A magyarországi válság kezdetétől a fénykép készítésének időpontjáig körülbelül 125.000 magyar kapott menedéket Ausztriában. Legtöbben csomag nélkül, fizikailag kimerült állapotban érkeztek. Azonnali gondoskodásra, ruhára és élelemre volt szükségük, míg végül továbbtelepülhettek más országokba.
Ez a kép a traiskircheni táborban készült, Bécs mellett, ahol osztrák önkéntesek innivalót osztanak a menekülteknek.

6. Az első napok Ausztriában
1956, [Ausztria] Bécs, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
A magyarországi válság kezdetétől a fénykép készítésének időpontjáig körülbelül 125.000 magyar kapott menedéket Ausztriában. Legtöbben csomag nélkül, fizikailag kimerült állapotban érkeztek. Azonnali gondoskodásra, ruhára és élelemre volt szükségük, míg végül továbbtelepülhettek más országokba.
Ez a kép a bécsi Rotschild kórházban készült. Ezt az öreg kórházat már le akarták bontani, de a menekültek miatt újra megnyitották. Mintegy 1.200 magyart szállásoltak itt el: átmeneti állapotban, túlzsúfolt körülmények között laktak, de legalább tető volt a fejük felett és volt hol aludniuk. Ez a kép menekülteket ábrázol, akik éppen Svédországba való továbbtelepüléshez regisztráltatják magukat.

7. Az első napok Ausztriában
1957, [Ausztria] Judenau, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Schwab Eric ;
Ez a kép a judenaui táborban készült, melyet egy öreg kollégiumban rendeztek be mintegy 40 kilométerre Bécstől. A kép készítésének időpontjában mintegy 750 menekült élt itt. A tábort az osztrák Vöröskereszt vezette, diákok segítségével, akik önkéntesként ajánlották fel szolgálataikat. A reggelit kivéve, mely a táborban készült, minden ételt központi konyhákból szállítottak Bécsből naponta..

8. Az első napok Ausztriában
1956.11, [Ausztria] Bécs, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Magyar menekültek érkeznek Bécsbe 1956 novemberében, átfázva és kimerülten, és találkoznak otthoni barátaikkal. 1956 novembere és 1957 márciusa között 175.000 magyar lépett be Ausztriába és 20.000 Jugoszláviába Egy éven belül 160.000 ember talált új otthonra Európában és a tengeren túl, 13.500 fő pedig visszatért Magyarországra. 1958 elején még mindig 23 ezren várták problémáikra a megoldást.

Maradni vagy tovább menni?

A világ azonnal reagált. Számos ország, így például Svédország vonatokat küldött a magyar határra. A menekültek minden formalitás nélkül felszállhattak a szerelvényre, hogy elutazzanak új hazájukba. Franciaország, Svájc, Németország, Belgium, Hollandia és Anglia követték a példát, utazási lehetőséget és menedéket felajánlva. Később tengeren túli államok, mint az USA, Kanada és Ausztrália is csatlakoztak a megmozduláshoz. 1957 januárjának utolsó napjaiban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Végrehajtó Bizottsága ülésezett Genfben, hogy koordinálja a segítségnyújtást és a menekültek áttelepítését. Míg kezdetben a harmadik országok szűrés nélkül átvették a menekülteket, később válogatni kezdtek, és csak fiatal, egészséges és tanult áttelepülni vágyókat fogadtak.

9. Maradni vagy továbbmenni?
1958, [Ausztria] Hellbrunn, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Maradásra ítéltetett az a nyolcvan menekült is, akik a kép készítésének időpontjában már évek óta a hellbrunni táborban éltek. A hozzájuk hasonló menekültek áttelepítése csak akkor vált lehetségessé, ha magánemberek vagy civil szervezetek pénzt szereztek az áttelepülésükhöz. E csoport tagjainak nagy része öt, vagy hat alkalommal is átesett az áttelepülőket kiválogató szűréseken, de egészségi állapotuk, vagy koruk miatt elutasították őket. Vannak közöttük egészségesek is, akik tudnának dolgozni, ha lehetőségük volna olcsó bérlakásba kiköltözni. De a nyolcvan személynek több mint a fele csökkent képességű volt, akik idősek otthonában, vagy életük végéig szóló gondoskodást nyújtó intézményben igényeltek elhelyezést.

10. Maradni vagy továbbmenni?
1957, [Ausztria] Salzburg, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Az Európán belülre vagy a tengeren túli országokba való továbbtelepülés sok magyar számára tartós megoldást hozott. A menekültek családtagjaikkal a salzburgi vasútállomáson várják azt a vonatot ami Svédországba viszi őket. Svédország több TBC-vel fertőzött, kórházi ellátást igénylő menekültet fogadott be, mint bármelyik ország a világon. A speciális orvosi kezelésnek és rehabilitációnak köszönhetően többségük később önellátóvá válhatott. Az ilyen jellegű humanitárius segítségnyújtás segíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát abban, hogy felszámolja a menekülttáborokat.

11. Maradni vagy továbbmenni?
1957, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Ezek a menekültek egy Svájcba tartó vonatra szállnak fel, amely új befogadóországukba viszi őket.

12. Maradni vagy továbbmenni?
1957, [Ausztria] Haid (Felső-Ausztria), ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Ez a férfi a felső-ausztriai Haid táborában áll, mely a legnagyobb tábor az országban, éppen azt próbálja eldönteni, hogy kivándoroljon-e Ausztráliába vagy sem.

13. Maradni vagy továbbmenni?
1957, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Ez a féllábú férfi is reménykedett, hogy újrakezdheti az életét egy másik országban. Azonban a menekültekkel teli vonat nélküle indult el az állomásról.

Élet a menekülttáborban

1957. október 28-án összesen 10.500 felnőtt magyar menekült élt az osztrák kormány által fenntartott táborokban, 8.500 felnőtt menekült pedig már magánszálláson telepedett le. (Az említett adatok a gyermekek létszámát nem tartalmazzák.) A táborok nagy része faházakból állt, az Ausztriában 1945 és 1955 között állomásozott szövetséges erők egykori katonai táborainak területén. Az élet kemény volt, különösen télen. A rosszul szigetelt házakban nem volt vezetékes víz és WC, a szobák pedig kicsik voltak. De amint az emberek elfoglalták magukat szokásos napi tevékenységeikkel, visszatért a biztonság és a normalitás érzése.

14. Élet a menekülttáborban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
A vizet közös kutakból kell venni és vödörben hazacipelni.

15. Élet a menekülttáborban
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
A vidékről érkezett magyar menekültek gyakran az új körülmények között is folytatták korábbi életformájukat.

16. Élet a menekülttáborban
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Ahogy múltak az évek, normalizálódott az élet: gyermekek születtek és nőttek föl a táborokban. Néhány magyar még mindig kereste a lehetőséget másik országban való letelepülésre, mint ez az asszony a gyermekével. Mások úgy döntöttek, hogy Ausztriában maradnak, várva, hogy jobb elhelyezést kapjanak.

17. Élet a menekülttáborban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
A menekült tizenévesek élete a menekülttáborokban nem sokban különbözött a szegényebb környékről származó osztrák társaikétól.

18. Élet a menekülttáborban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Amint azokban az időkben szokásos volt, három generációs menekült családok is éltek egy fedél alatt.

19. Élet a menekülttáborban
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Nagy menekült család. A fiatalok házasodnak, gyermekek születnek, az élet a szokásos medrében folyik tovább.

20. Élet a menekülttáborban
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Sok fiatal és szakképzett menekült ki tudott költözni a táborokból, az idősebbek és csökkent képességűek hátra maradtak.

21. Élet a menekülttáborban
1957, [Ausztria] Kapfenberg, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Ausztriában a faházak sötét sora még nyomasztóbb, mint a borongós domb a vizenyős síkságon. (Kis kerteket láthatunk a faházak előtt, melyeket menekültek vetettek be, az étkezést friss terményekkel kiegészítendő.)

Menekültek osztrák falvakban

A magyar menekültek beilleszkedését Európában megkönnyítette, hogy a háború után helyreállt gazdaság fejlődésnek indult a hatvanas évek elején. Ausztriában a legtöbb menekült a táborokból a nagyvárosokba próbált költözni, de olyanok is voltak, akik a vidéki élet békéjét és csendességét részesítették előnyben.

22. Menekültek osztrák falvakban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Menekült gyermekek zeneórán vesznek részt a szabadban.

23. Menekültek osztrák falvakban
1962, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Vidékről származó menekült asszonyok zöldséget termesztenek. A magyar menekültek hasznosították az otthonról hozott tudást és gyakorlatot, hogy új életüket ezzel is segítsék.

24. Menekültek osztrák falvakban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Menekült gyermekek szaladnak haza az iskolából. A fiatal menekültek számára volt legkevésbé nehéz a beilleszkedés és a nyelv megtanulása.

25. Menekültek osztrák falvakban
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Menekült gyermek egy udvarban. A szegénység akkoriban nemcsak a magyar menekültek, hanem az osztrák állampolgárok között is gyakori volt. De az idő során javult a helyzet.

A fiatalok és az idősek beilleszkedése

A beilleszkedés régi szokások megőrzésének és új szokások elsajátításának keverékéből áll, amíg az élet vissza nem tér a szokásos kerékvágásba. A beilleszkedés gyorsasága sok tényezőn múlik, nagy szerepet játszik benne a kor, az iskolázottság és az egyéni hozzáállás.

26. A fiatalok és az idősek beilleszkedése
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Magyar menekült gyermekek várják izgatottan a bizonyítványosztást második ausztriai tanévük végén.

27. A fiatalok és az idősek beilleszkedése
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Németóra. A nyelv megtanulása fontos szakasz a fiatal menekültek életében. Felkészíti őket az új országban való életre.

28. A fiatalok és az idősek beilleszkedése
1962, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Sok hagyomány és szokás közös Ausztriában és Magyarországon, ilyen a karácsonyfa-díszítés is.

29. A fiatalok és az idősek beilleszkedése
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest, . fotográfus: Whitney Dale ;
A vallásos menekültek számára a legfontosabb dolog a templomba járás volt. Néhány táborban még magyar nyelven is tartottak miséket..

Kenyérkereset

Miután megtanultak németül, a magyar menekültek könnyen találtak munkát Ausztriában. A gazdaság fellendült és szükség volt jól képzett munkaerőre.

30. Kenyérkereset
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Szakmai oktatás ifjú menekülteknek Ausztriában, így segítve az áttelepülésüket, vagy a befogadóországban való beilleszkedésüket..

31. Kenyérkereset
1958, [Ausztria] Linz, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Sok menekült talált munkát Ausztria fejlődő acéliparában, különösen Linz városában.

32. Kenyérkereset
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Egy magyar menekült saját szakmájában, üvegfúvóként talált munkát.

33. Kenyérkereset
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
A szalámikészítés nem nehéz feladat a magyar menekültek számára.

Táborokból igazi otthonokba

Tizenöt évvel a háború után sem az osztrákok, sem a magyar menekültek számára nem volt könnyű megfizethető lakhatást biztosítani. Az osztrák kormány, nagyrészt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság pénzén, több tízezer új lakást és családi házat építtetett a menekültek részére. A menekülttáborok öreg faházait lebontották amint a menekültek kiköltöztek. A menekülttáborok felszámolása a hatvanas évek közepén fejeződött be. Ebben az időben a Főbiztosság volt a második legnagyobb építtető Ausztriában.

34. Táborokból igazi otthonokba
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . intézmények: ENSZ menekültügyi főbiztossága ; fotográfus: Whitney Dale ;
Egymás után zárják be és rombolják le a faházas táborokat, miután a menekültek kiköltöznek a Főbiztosság által épített olcsó bérlakásokba.

35. Táborokból igazi otthonokba
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
A rossz állapotú menekülttáborokban eltöltött évek után a menekültek büszkék vadonatúj otthonukra. 10.000 osztrák schilling kamatmentes hitelhez juthattak bútorok vásárlására.

36. Táborokból igazi otthonokba
1957, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
Ez menekült kislány Ausztriában boldogan ugrál a lerombolt menekülttábor maradványain, miután –

37. Táborokból igazi otthonokba
1961, [Ausztria] Haid, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . intézmények: ENSZ menekültügyi főbiztossága ;
Haidban, ahol egykor az ország legnagyobb menekülttábora volt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Európa legnagyobb menekült lakótelepét építette fel. Ez az építkezési program nemcsak lakásokat adott a menekülteknek, de osztrákok ezreinek a számára teremtett munkahelyeket és kenyérkereseti lehetőséget.

38. Táborokból igazi otthonokba
1961, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Whitney Dale ;
A menekültek beköltöztek az egykori tábor mögött épült új házakba. A régi tábort a menekülttábor-felszámolási program keretében lerombolják.

39. Táborokból igazi otthonokba
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
Egy ifjú menekült pár költözteti ingóságait az új lakótelepi lakásba.

40. Táborokból igazi otthonokba
1964, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . személyek: Schnyder Felix; intézmények: ENSZ menekültügyi főbiztossága ;
Felix Schnyder, az ENSZ menekültügyi főbiztosa felavatja az utolsó házépítési projektet Ausztriában 1964 tavaszán.

41. Táborokból igazi otthonokba
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), .
Ez a két magyar fiú semmilyen tekintetben nem különbözik Ausztriában született társaiktól. Megfelelő otthonban laknak, helyi iskolába járnak és édesapjuknak valószínűleg biztos keresete van, amelyből el tudja tartani a családját. Láthatóan egy fényes és gondtalan jövőbe sétálnak, mint teljesen beilleszkedett menekültek.

42. Táborokból igazi otthonokba
1958, [Ausztria] -, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (Magyarország, Budapest), . fotográfus: Szabo nincs;
A régi tábor még mindig használatban van, de az építkezés már megkezdődött a háttérben.