AZ 1956-OS FORRADALOM TÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTÁCIÓS ÉS KUTATÓINTÉZETE KÖZALAPÍTVÁNY - WWW.REV.HU
MAGYAR DIÁKOK AUSZTRIÁBAN 1956-57 - KISLEXIKON

A fogalomtár összeállításánál döntően két forrásra támaszkodtunk: a Centropa honlapján néhány éve megjelent szócikkekből vettünk át értékes anyagokat, emellett az Open Society Archive-ban található, 1980-ban kiadott Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár mai szemmel furcsának ható hivatalos fogalom maghatározásaiból is válogattunk.
Ez utóbbi, kétszáz oldalas dokumentum a politikai rendőrség által saját használatra kidolgozott és az állambiztonsági munkában használatos fogalmak, (kódolt) szakkifejezések, terminológia teljes körét felöleli. Az olvasó számára néhol szinte érthetetlen tömör szócikkek a korabeli politikai rendőrségi "zsargon" gyöngyszemei. Válogatásunkban az egykori emigráns diákokat, illetve a Kádár-korszakban Magyarországra látogató felnőtteket érintő fogalmakat mutatjuk be.
A *-gal jelölt szócikkek forrása: Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár.
Összeállította: Gergely Attila r. ezredes. Budapest, BM Könyvkiadó, 1980

1. Aknamunka*, Titokban vagy leplezetten folytatott állam- és szocializmusellenes tevékenység
2. Aktív kontaktusok taktikája*, Az USA hírszerzésének koncepciója az olyan szocializmusellenes személyek felkutatására és velük a kapcsolatteremtésre, akik belső ellenzékként hajlandók fellépni a szocializmus ellen.
3. Aktív nyugati kapcsolat*, Személyes ismeretség a kapitalista ország állampolgárával, amelyben az érintkezés gyakori vagy rendszeres (találkozás, szóbeli vagy írásbeli üzenetváltás).
4. Államhatár*, Az a képzeletbeli (természetes vagy mesterséges) vonal, amely a szuverén állam területét a másiktól, illetve a nyílt tengertől elválasztja, s e képzeletbeli vonalra felfelé és lefelé merőleges. Szélessége nincs.
5. Állami Emigrációs Bizottság, A külügyminiszter irányítása alatt álló állami szerv az emigrációval összefüggésben folytatott politika kidolgozására.
6. Amerika Hangja, Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának irányítása alatt álló rádióadó, amely 1942-ben kezdte a műsorsugárzást német nyelven. Híreket, tudósításokat, hírmagyarázatokat és szórakoztató műsorokat sugároztak számos nyelven, köztük magyarul is.
Forrás: www.centropa.hu
7. APA (ném.)*, Austria Presse-Agentur: hivatalos osztrák távirati iroda.
8. Ausztria, 1945-1955, Az 1943-as moszkvai külügyminiszteri konferencián Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió képviselői elhatározták Ausztria nemzeti szuverenitásának visszaállítását. 1945 áprilisában a szovjet csapatok elfoglalták Bécset, május 9-ére pedig a szövetséges csapatok egész Ausztriát fölszabadították a német uralom alól. Az országot és Bécset négy megszállási övezetre (amerikai, szovjet, brit és francia) osztották. Az 1955. áprilisi szovjet-osztrák tárgyalások eredményeképpen május 15-én a megszálló hatalmak és Ausztria képviselői aláírták az osztrák államszerződést, amely az 1938 előtti határokkal visszaállította az Osztrák Köztársaság szuverenitását. Október 25-én a megszálló haderők elhagyták az országot, október 26-án pedig törvénybe iktatták Ausztria örökös semlegességét.
Forrás: www.centropa.hu
9. ÁVH, 1945-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság keretében jött létre a Politikai Rendészeti Osztály, Péter Gábor vezetésével. Célja a háborús bűnösök felkutatása, előállítása. Ezt a szervezetet 1946 októberében a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) néven a belügyminiszter közvetlen felügyelete alá helyezte. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc.-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdetétől fogva adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusairól, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb. 1948. szeptember 10-i hatállyal - a szerv önállósodásának újabb fontos lépéseként - kiszélesített hatáskörrel a BM közvetlen alárendeltségébe került. Az ÁVH hatáskörébe kerültek ekkor az Államrendőrség határrendészeti, folyamrendészeti és légi közlekedési rendészeti hatóságai, valamint a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH), és az ÁVH hatáskörébe került az útlevelek kiállításának joga is.
A szervezetileg a Belügyminisztériumtól is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóságot 1949. december 28-án hozták létre. Az új szervezetbe olvadt bele a katonai elhárítás és a Honvéd Határőrség. A totális ellenőrzést biztosítani kívánó szervezet szigorúan hierarchikus rendbe szervezett, alárendelt egységei és kiterjedt ügynökhálózata az ország egész területét lefedte. A szervezet közvetlen irányítását és felügyeletét gyakorlatilag Rákosi Mátyás és a pártvezetés legszűkebb köréhez tartozók látták el. A minisztertanács 1953. július 17-i ülésén előírta az ÁVH mint önálló szerv megszüntetését és a BM-mel történő összevonását. A határozat nem került nyilvánosságra, a döntés titokban tartása így különféle félreértéseket okozott, még az államapparátuson belül is. A zavarhoz föltehetően az is hozzájárult, hogy bár az ÁVH szervezeti önállóságát formálisan valóban fölszámolták, az államvédelmi rendfokozatok mindvégig használatban maradtak, s az államvédelmi osztályok különállása az egységes Belügyminisztériumon belül is szembetűnő volt. Ez magyarázhatta azt a tényt, hogy Nagy Imre 1956. október 28-án rádióbeszédében annak az Államvédelmi Hatóságnak a feloszlatására tett ígéretet, amely három évvel korábban, de jure éppen az ő miniszterelnöksége idején szűnt meg működni.
Forrás: www.centropa.hu
10. Ávós, Az ÁVH fegyveres testületének tagja. Az elnevezés még az ÁVH elődjeként rövid ideig a rendőrség kötelékén belül működő ÁVO-tól (Államvédelmi Osztály) ered. Egyenruhájuk alapján kétféle belügyi karhatalmi alakulatot különböztettek meg: az ún. "kék ávó" tartozott a hírhedt államvédelemhez, míg az ún. "zöld ávó" a sorozott állományú határőrséget jelentette.
Forrás: www.centropa.hu
11. Bécsi szerződés*, A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i megállapodás. Az Elnöki Tanács 1965. évi 22. törvényerejű rendeletében hirdette ki érvényét a Magyar Népköztársaságra.
12. Beszivárgás*, Az ellenség erőinek vagy eszméinek feltűnésmentes, egyenkénti vagy kis csoportokban (adagokban) történő folyamatos behatolása.
13. Beszolgáltatás Magyarországon, A háborús viszonyok között kialakított beszolgáltatási rendszert a háború végeztével sem törölték el az országban. A beszolgáltatás lényegében kötelező terménybeadást jelentett, amely után a beadók csak minimális, a piaci árnál lényegesen kevesebb ellentételezést kaptak. 1946-tól minden 1 hold szántó- vagy fél hold szőlőterületnél nagyobb területen gazdálkodó személy köteles volt beszolgáltatást teljesíteni. Ennek keretében gabonát, burgonyát, olajos magvakat és élőállatot kellett beszolgáltatni. Minden tehéntartó köteles volt tejet beszolgáltatni. Aki beszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, attól a minisztérium saját háztartási szükségletére való tekintet nélkül elrendelhette a terményelkobzást ("padláslesöprés"). 1947-től előbb a sertéssel rendelkezőket, majd a kuláknak minősítetteket zsírbeszolgáltatásra kötelezték. 1948-tól gabonából, olajos magvakból a teljes terményfelesleg kötelező beszolgáltatását írták elő. Terményben kellett fizetni az 1948-ban bevezetett mezőgazdaság-fejlesztési járulékot (a "kulákadót") is, ezzel tovább nőtt a beszolgáltatás mértéke. A parasztság terhei a háború előttieknek többszörösére növekedtek. (Simon Péter: A magyar parasztság sorsfordulója 1946-1949, Budapest, Kossuth, 1984.)
Forrás: www.centropa.hu
14. B-lista, B-listázás, Az állami alkalmazottak számának csökkentése, az állami tisztviselők egy részének elbocsátása. Az első B-listázásra nagyrészt válságkezelő célzattal került sor 1922-ben Kállay Tibor pénzügyminiszter tervei alapján. Ennek során 209 ezerről 198 ezerre csökkentették az állami alkalmazottak számát. Természetesen a leépítés politikai elemeket is tartalmazott: elsősorban a forradalmakban tevékenyen részt vett emberek kerültek utcára. A második nagy B-listázási hullám a második világháború után zajlott le: ekkor az előzőnél lényegesen több volt benne a politikai elem: az MKP így kívánt megszabadulni a zavaró, terhes tisztviselőktől, így akarta saját képére formálni az igazgatást. A második B-listázási hullám során legkevesebb 94 ezer embert bocsátottak el hivatalából, részint a két világháború között is az igazgatásban dolgozó, de igazolt tisztviselőket, részint a polgári pártok (FKGP, DNP, MFP), valamint a szociáldemokrata párt tagjait. (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Budapest, Osiris, 2002, 156. oldal; Kiss László: Zárt táborok a Hortobágyon és a Nagykunságon [1950-53]. In Saád József [szerk.]: Telepessors, Budapest, Gondolat, 2004, 15. oldal)
Forrás: www.centropa.hu
15. Bundesheer (ném.)*, Az osztrák hadsereg - szövetségi erő.55-60.000 katonáját és tisztjét közel 100 tábornok irányítja.
16. Caritas (egyh. lat.)*, Jótékonyság, emberszeretet. Katolikus jótékonysági szervezet, amelynek minden európai országban vannak helyi kirendeltségei. Egyes külföldi filiálék hazánk ellen ellenséges tevékenységet fejtenek ki.
17. Collegium Hungaricum (lat.)*, Kormányközi megállapodás alapján létrehozott intézet (például Bécsben, Párizsban, Rómában) a magyar nyelv és kultúra terjesztésére.
18. Deviza (fr. ker.)*, Nemzetközi fizetési eszköz. Váltó, csekk, fizetési megbízás, amelyet külföldön idegen valutában kell megfizetni. Döntően ennek az igénybevételével dotálják az ellenséges hírszerzőszervek ügynökségüket.
19. Disszidálás, A Kádár-rendszer idején az illegális kivándorlás, emigrálás közkeletű elnevezése. A disszidens törvényes engedély (útlevél) nélkül vagy a vonatkozó jogszabályok megsértésével, illetve kijátszásával hagyta el az országot. Disszidensnek tekintették a világháború után, a kommunista rendszer kiépülése idején kivándorlókat és azokat is, akik az 1956-os forradalmat követően menekültek el, szöktek ki. A Kádár-rendszer konszolidációja után a disszidensek egy része érvényes útlevéllel hagyta el az országot, és telepedett le a nyugat-európai országok valamelyikében, sokan a könnyebben megszerezhető "szocialista" útlevél birtokában Jugoszlávián keresztül szöktek külföldre. A disszidálást a magyar törvények büntették, az állampolgárságról szóló 1948/LX. és az 1957/V. tc.-ek alapján a disszidens megfosztható volt állampolgárságától, itthon hagyott ingó és ingatlan vagyonát elkobozhatták. A gyakorlatban ezt csak kevésszer alkalmazták, ugyanakkor az itthon maradt hozzátartozók többnyire nem kaphattak útlevelet, és egyéb meghurcoltatásokban is részük lehetett. Az 1960-as évektől azonban, ha a disszidens sem itthon, sem külföldön nem vállalt közszereplést, többnyire semmilyen retorziótól nem kellett tartania, sem neki, sem esetlegesen Magyarországon maradt rokonainak vagy barátainak. Az 1956-os forradalmat követő hetekben mintegy 200 000 ember hagyta el az országot. Az 1958 és 1989 közötti időszakban pedig 70-80 ezer ember disszidált. (Az Új Magyar Lexikon alapján.)
Forrás: www.centropa.hu
20. Disszidens*, A közösségből kilépő, a többséggel szembehelyezkedő személy. Valamilyen politikai pártból a véleménykülönbség miatt kilép. - Politikai értelemben - hazájából engedély nélkül távozik, attól távol marad. Főbb hullámai Magyarország viszonylatában: a, 1914 előtt - az agrárproletárok nyomor miatt; b, 1919. aug. 1. után - a haladó erők a fehérterror elől; c, 1929-1933 között és után - a nincstelenek a gazdasági világválság miatt; 1939-1941 között és után - a haladó erők, a faji üldözöttek az üldözés miatt; e, 1944-1945-ben - a fasiszták, a népellenes személyek hazánk felszabadulásával összefüggésben; f, 1956 végén és 1957 elején - az ellenforradalomban részt vett és egyéb személyek az ellenforradalmi cselekmények következtében. - Legtöbb szervezetük jobboldali irányítás alatt áll, és néhányat a titkosszolgálatok is felhasználnak céljaikra.
21. Dolgozók iskolája, A háború után széles körű mozgalom bontakozott ki az alapműveltség terjesztése érdekében. Az ekkor létrehozott ún. dolgozók iskoláiban eleinte főként a korábbi rendszer iskolázottságban lemaradt rétegeit igyekeztek felzárkóztatni, de az iskolatípus felvállalta a rendszer új kádereinek kiképzését is. Az oktatás esti, illetve levelező tagozaton történt. Az első iskolák főként a közoktatás területén működtek (dolgozók általános iskolája, dolgozók gimnáziuma). Az általános iskolák esti és levelező tagozatain 1948-ig 2-4 ezren, 1952-1954-ben már 40-50 ezren tanultak. A középiskolák esti tagozatán tanulók száma ugyanezen idő alatt 5 ezerről 25 ezerre, a levelező tagozaton tanulóké pedig néhány százról 30 ezerre emelkedett. Később kialakultak a szakképző intézmények, mindenekelőtt a szakközépiskola esti és levelező formái is.
Forrás: www.centropa.hu
22. DP-Displaced Person (ang.)*, A nyugat-európai országokban élő ún. "hontalan személy", aki általában a szocialista országokból érkezik. Ha volt hazájába hontalan úti okmánnyal beutazik, számolhat a menedékjog elvesztésével.
23. Ellenséges propaganda, A szocializmussal, annak eszméivel, társadalmi rendszerével szembeni ellenséges elméletnek, nézetnek, jelszavaknak az emberek korlátozottabb körében (legalább két személy előtt) való terjesztése.
24. Embercsempész-központok*, A nyugatnémet, az osztrák és a nyugat-berlini embercsempész-szervezetek gyakorlatilag az imperialista titkosszolgálatok segédszervei. Igyekeznek felderíteni a határőrizeti módszereket, ellenőrzési formalitásokat.
25. Emigráció(lat.), Főleg politikai okokból történő kivándorlás. Valamely országban élő emigránsok összessége; például hazánkban a görögök.
26. Esti és levelező oktatás, Az általános iskolák esti és levelező tagozatain 1948-ig 2-4 ezren, 1952-1954-ben viszont már 40-50 ezren tanultak. A középiskolák esti tagozatán tanulók száma ugyanezen idő alatt 5 ezerről 25 ezerre, a levelező tagozaton tanulóké pedig néhány százról 30 ezerre emelkedett.
Az új népi értelmiség kialakításának eszközét képezte az ötvenes évek elején létrehozott levelező egyetemi oktatás. A képzési formát kormányrendelet hívta életre 1951. június 17-én, s célját abban határozta meg, "hogy szocialista építésünk számára a műszaki, gazdasági, államigazgatási és kulturális munka területén dolgozókból a gyakorlati munkától való elvonásuk nélkül felsőfokú képzettséggel rendelkező kádereket képezzen. A levelező tanfolyamokon elsősorban vezető munkáskáderek képzését kell biztosítani". A felvételt eleinte nem kötötték iskolai végzettséghez, de a jelentkezők csak arra a karra, ill. szakra nyerhettek felvételt, amelyik megfelelt munkakörük jellegének (Ladányi Andor: Felsőoktatási politika 1949-1958, Budapest, Kossuth, 1986, 52-53. oldal). Az egyetemeken és a főiskolákon ugyancsak növekvő számban - 1955-ben már mintegy 20 ezren - tanultak nem nappali tagozaton. (A közgazdasági egyetemen megalakulásával egy időben, 1948-ban vezették be az esti oktatást, és 1951-től a levelezőt. A Műszaki Egyetemen mindkettőt 1951-től vezették be.)
Forrás: www.centropa.hu
27. Expatriál(lat.)*, Hazáját önként vagy kényszerből véglegesen elhagyja.
28. Extradíció(lat.)*, Kiadatás, kiszolgáltatás egy másik állam joghatóságának.
29. Fellazítás, A "felszabadítási" koncepció helyett az új erőviszonyokra épülő imperialista politika. A szocialista államokat közvetlen katonai eszközök alkalmazása nélkül, fokozatosan politikai, gazdasági, ideológiai ráhatással tervezik szétzilálni a kapitalista restauráció érdekében. A korábbi cél nem változott, csak a módszer és az eszközök tára. - Fő irányai: a szocialista világrendszer országai, a nemzetközi munkásmozgalom, a haladás útjára lépő országok és saját országának kommunista és munkásmozgalma.
30. FEP - forgalom-ellenőrző pont*, A Magyar Népköztársaság államhatárán a határforgalom számára megnyitott átkelőhely. Külföldi állampolgár csak érvényes úti okmánnyal és az illetékes magyar szerv által kiállított vízummal lépheti át. A kapitalista országból érkező állampolgár 30 napon túli tartózkodás esetén köteles bejelentkezni.
31. Forintkiajánlás*, A forintnak törvénytelen úton külföldre való kijuttatása. - Általában a csempészéshez és a hazatérés-megtagadáshoz kapcsolódik.
32. Genfi menekültegyezmény (Konvenció), 1951-ben az ENSZ a menekültek és hontalanok helyzetéről szóló genfi konferenciáján egyezményt fogadott el. Az egyezmény részletezi a menekültek kötelezettségeit csakúgy, mint az egyes államoknak a menekültekkel szembeni kötelezettségeit, ezenkívül meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit. Olyan alapelveket tartalmaz, amelyek előmozdítják és védik a menekültek jogait a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a mozgásszabadság, a bíróságokhoz való hozzáférés, valamint a honosítás területén és mindenekelőtt garantálják azt, hogy ne küldhessék vissza őket olyan országba, ahol üldözés fenyegeti őket. Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez.
Forrás: A világ menekültjeinek helyzete. A humanitárius segítségnyújtás öt évtizede. ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, Budapest, 2001. 23. o.
33. Határfigyelés*, Az állambiztonsági szempontból figyelmet érdemlő személyeknek az országba való be- és kilépését vagy átutazását a kérő szervnek jelző figyelőrendszer. Határkapu.
A határövezetben természetes lehetőségekkel rendelkező ellenséges ügynök, akit adott esetben az ügynök átdobás végrehajtására vagy embercsempészetre használnak fel.
34. Határőrfelderítés*, 1950 . január 1-én szerveződött a határőrség szerves részeként. - Feladata: a megadott határszakasz operatív biztosítása (tiltott határátlépés, ember- és árucsempészés megakadályozása); a határsértések vizsgálata; a határőrizettel összefüggő egyéb bűncselekmények megelőzése, felderítése.
35. Határsáv, A határsáv a Magyar Nagylexikon szerint "az államhatár mentén húzódó, az ország belső területe felé terjedő, meghatározott mélységű, különleges igazgatási jogállású terület, ahol esetenként előírt módon korlátozott a mozgás és más különféle tevékenység (pl. vadászat, halászat, mg.-i munka, építés)". A gyakorlatban a határsáv kialakítása a következőképpen valósult meg: 1950-ben a déli, majd 1952-ben a nyugati határszakaszon is 15 km-es határövezetet, ezen belül 500 és 50 méteres határsávot hoztak létre, amelyekbe csak rendőrségi, illetve határőrségi engedéllyel lehetett belépni, a belépőket az okmányellenőrző pontokon ellenőrizték. A területen lakók személyi igazolványába állandó belépőt bélyegeztek. Az 50 méteres határsávba csak határőrök mehettek be. A nyugati határszakaszon a határvonal mellett négyzethálós rendszerű, szögesdrótból készült műszaki zárat építettek ki. Délen és nyugaton is gyalogsági aknamezőt építettek ki az államhatár mentén 318 km hosszúságban. Az aknamezőt a déli határszakaszon 1956-ban felszedték, de nyugaton 1957-ben újratelepítették. A déli határövezet 1965-ben, a nyugati 1969-ben szűnt meg. Az aknamező felszedése 1971-ben fejeződött be, helyette 248 kilométer hosszúságban, az akkori Szovjetunióban használt gyengeáramú elektromos jelzőrendszert építették ki. Az ártatlannak tűnő szakszó ("különleges igazgatási jogállású terület") mögötti valóság azt jelentette, hogy az itt található települések lassú sorvadásnak indultak, a nem ott lakók a területre csak alkalmanként kiadott engedéllyel léphettek be, az illegális határátlépés megakadályozására létesített aknazár aknái olykor a lakosok oda tévedt jószágai alatt robbantak föl, rendszeres volt az igazoltatás, sőt az 1950-es évek elején a politikailag megbízhatatlannak tartott emberek tömeges kitelepítése stb. (Lásd: Saád József /szerk./: Telepessors, Budapest, Gondolat, 2004; A magyar határőrség története, http://193.6.238.67/belugy/tortenet/hatm)
Forrás: www.centropa.hu
36. Határsértő*, Aki az államhatárt (szárazföldi, vízi, légi) ki- vagy befelé érvényes úti okmány nélkül átlépi.
37. Határzár*, Szökött vagy körözött személy külföldre menekülésének megakadályozását szolgáló intézkedés. Elrendelése célszerű akkor is, ha a külföldi állampolgár ellen szabadlábon hagyás mellett indul eljárás.
38. Hazafiság*, A szocialista hazához fűződő tudati, érzelmi és cselekvésbeli viszony mértéke és minősége.
39. Hazatelepítési központ*, Az 1956-os magyarországi ellenforradalom leverése után a meggondolatlanul tiltott határátlépést elkövetők hazatérése és az egyéni ügyeket nagy vonalaiban felülvizsgáló szerv volt: Budapesten, Győrött, Szombathelyen és Zalaegerszegen.
40. IRO - International Refugee Organisation (ang.)*, Nemzetközi Menekültügyi Szervezet, az ENSZ szakosított szerve. 1956 után a hazánk elleni propagandaháború egyik eszköze volt.
41. Iskolai átirányítás, Az 1950-es évek elején a feszített beiskolázási törekvések eredményeképpen irreálisan magas felvételi arányszámokat szabtak meg. A teljesítendő (tervszámokban meghatározott) számok nem feleltek meg sem a valós igényeknek, sem pedig a valós jelentkezési arányoknak. A rendszer ebben az esetben a jelentkezőket mechanikusan más területre - sokszor az eredeti tanulmányi tervektől akár távol eső területekre is - irányította, nagyon sokan létszámfelettiség, illetve más területen jelentkező létszámhiány miatt teljesen más szakra nyertek felvételt, mint ahová eredetileg jelentkeztek. (Ladányi Andor: Felsőoktatási politika 1949-1958, Budapest, 1986, Kossuth, 42. old.)
Forrás: www.centropa.hu
42. Kék útlevél, Az 1960-70-es években turistaútlevéllel (ún. kék útlevél) lehetett Nyugat-Európába utazni. Útlevelet háromévenként lehetett igényelni, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank az éves turista-ellátmányi valutakeretből - az IBUSZ adminisztratív közreműködésével - biztosította az utazáshoz szükséges csekély összeget (70, majd 100 dollár). Igényléséhez (egészen a rendszerváltásig) egy sok rovatból álló nyomtatványt, ún. útlevélkérő lapot kellett kitölteni, amelyen a kérelmező számos adata szerepelt, s. amelyet a munkahelyi vezetőn kívül a párttitkárnak, a szakszervezeti titkárnak és fiatalok estében a KISZ-titkárnak is ellenjegyezni kellett, katonaköteles-korúak esetében pedig a hadkiegészítő parancsnokság engedélyét is mellékelni kellett. Az egyéni turistaútlevél kiváltásához a Magyar Nemzeti Bank valutaígérvényére is szükség volt. A külföldön tartózkodás maximális ideje 30 nap volt, s csak azokba az országokba lehetett ellátogatni, amelyekbe az igénylő az útlevelet kérte. Aki 30 napnál hosszabb ideig tartózkodott külföldön, vagy más országba is utazott, mint ahová engedélyt kapott, azt a külföldi utazásból öt évre kizárták. A nyugati országokba szóló turistaútlevél önmagában nem jogosított utazásra, csak akkor, ha tulajdonosa érvényesíttette, vagyis érvényes "ablak" került bele: vagy háromévenként turista "ablak", vagy évente látogatóablak. Csak a turista "ablakhoz" járt valutaellátmány (amely az idő előrehaladtával ugyan növekedett, de még két hét nyugat-európai tartózkodásra sem volt elegendő). A meghívólevél alapján kiadott látogatóablakhoz csak öt dollár költőpénz járt. Meghívólevelet elvben csak rokon küldhetett. (Kozák Gyula: Lábjegyzetek A hatvanas évek Magyarországa monográfiához (Kézirat) alapján.)
Forrás: www.centropa.hu
43. Keleti osztály*, A kapitalista nagyvállalatoknál rendszeresített szervezet, amely a szocialista országokkal való kapcsolatot koordinálja. Eligazítja, majd beszámoltatja a szocialista országokba utazó, majd onnan visszatért alkalmazottakat, és fogadja a szocialista országokból a vállalathoz érkezőket. Cégenként eltérő az elnevezésük, például lehet adminisztratív osztály stb. A szerv beosztottai között számos hírszerző található.
44. Kiadatás*, Egy másik állam joghatóságának bűncselekmény elkövetéséért üldözött személy átadása. - Alapja lehet: jogsegélyegyezmény, viszonosság és az igazságügy-miniszter nyilatkozata.
45. Kikérdező központ*, A menekültügyi hivatalok fedése alatt működő szolgálati helyek egyes nyugat-európai országokban. A hírszerző és elhárító szervek útmutatásai, hírigénye és kutatási szempontjai alapján a szocialista országokból származó személyekkel foglalkoznak. Esetenként a kitöltött kérdőívekért kisebb összegű juttatásokat adnak.
46. Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH)* , Létrehozásáról az 1930:XXVIII. törvénycikk rendelkezett. Elsődleges célja az 1930-as évek közepétől a Magyarországra menekült, ill. az országon átutazó zsidó személyek lajstromba vétele volt. 1941-ben a KEOKH-ot a Belügyminisztérium alá rendelték, BM-alosztállyá alakították. A KEOKH szerepe a világháború alatt nőtt meg igazán, ekkor ugyanis ugrásszerűen megnőtt a Magyarországra menekülő zsidók száma, és a KEOKH tervei szerint az újonnan megszállt területekre telepítették volna ki őket. Összehangolt akcióban több ezer zsidót gyűjtöttek össze, és adták át a német csapatoknak, amelyek Kamenyec-Podolszk közelében lemészárolták őket. A hatóság a háborút követően is folytatta tevékenységét, a Magyarországra látogató külföldi állampolgároknak, köztük az emigráns magyaroknak itt kellett bejelentkezni, és a tartózkodási ügyeiket elintézni. A KEOKH a Belügyminisztérium szerveként nyilvántartotta, adott esetben megfigyelte a Magyarországon tartózkodó nyugati állampolgárokat.
Forrás: www.centropa.hu
47. Külföldieket ellenőrző osztály –, Minden a Magyar Népköztársaságba be- és átutazó kapitalista országbeli állampolgárt nyilvántart. Ellátja a külföldiekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat. Nemzetiségenként nyilvántart minden, hazánkban élő külföldi állampolgárt.
48. Láger (ném.)*, Gyűjtő-, menekült-, hadifogolytábor. - A nyugat-európai országokban lágerekben gyűjtik össze a kivándorlókat, a disszidenseket ügyük kivizsgálásáig. Itt a hírszerzők hazájuk titkaira vonatkozóan is kikérdezik őket. - Jelentősebb lágerek Ausztria (Traiskirchen), Olaszország (Padricianó és Latena), Német Szövetségi Köztársaság (Zirndorf, Passau, Rostatt és Freidland).
49. Magyar Híradó, Bécsben megjelenő, magyar nyelvű emigráns újság. Hazánkkal szemben ellenséges, bár igyekszik az "objektivitás" látszatát megőrizni. A kiutazó turistáktól friss hazai híreket, vicceket pénzért vásárol.
50. Magyarok világszövetsége*, A kapitalista országokban élő magyarok nyelvi, kulturális nevelését ápoló szervezet, amely demokratikus szellemben hat, és a Magyar Népköztársaság érdekeit képviseli.
51. Második generáció*, A kapitalista országokban élő magyar emigráció második nemzedéke már integrálódott a helyi társadalmi, gazdasági stb. viszonyokhoz. Helyi állampolgársággal rendelkezik, katonai szolgálatot teljesít, állami hivatalt betölthet; ugyanakkor esetleg még magyarul beszél, rokoni stb. kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon.
52. Menedékjog*, A hazájukból elmenekült személyeknek az a joga, hogy idegen országok területén tartózkodhassanak anélkül, hogy saját államának kiadnák, vagy távozásra kényszerítenék őket. Értelmezése a politikai rendszer függvénye.
53. Nyugatos*, A II. világháború végén nyugati államba szökött személy.
54. Osztrák Államszerződés*, 1955-ben lépett hatályba, amely garantálja Ausztria függetlenségét. Gyakorlatilag katonai tömbön kívülállást, ugyanakkor elkötelezettséget jelent a kapitalista táborhoz. Területén a különböző imperialista hírszerző és propagandaszervek alképviseleteket, rezidentúrákat működtetnek a szocialista országok, így hazánk ellen.
55. Passzív nyugati kapcsolat*, Személyes ismertség kapitalista ország állampolgárával, amelyben az érintkezés szünetel, de az bármelyik fél kezdeményezésére felvehető.
56. Piros útlevél, 1977. január 1-jén vezették be. A piros útlevél a baráti, szocialista országokba szólt, a kék útlevéllel ellentétben valódi útlevélként, korlátozás és külön kiutazási engedély nélkül lehetett használni. 1984-ig, az egységes útlevél bevezetéséig létezett.
Forrás: www.centropa.hu
57. Polizeidirektion –, A bécsi rendőr-főkapitányság - rendőr-igazgatóság, amelynek külön magyar osztálya van - elhárítási és támadólagos feladatokkal. Kielégíti a hírszerzéstől kapott tipp-kutatási feladatokat, kihallgatásokat végez az ún. menekülttáborokban.
58. Schönau an der Tristing (ném.)*, Bécs mellett lévő átmeneti tábor volt a szocialista országokból kitelepülő, kiszökő zsidók ideiglenes elhelyezésére; 1964-1973 között 70.000 lakója volt.
59. Szabad Európa Rádió, Az amerikai kormány titkos támogatásából fenntartott rádióadó, amely a keleti-tömb országaiba anyanyelven sugárzott műsorokat. Az adó 1950-ben kezdte meg működését, az 1956-os forradalom alatt műsoraiban ellenállásra buzdította a magyarokat. 1993-as megszűntetéséig az egyik legfontosabb, államilag nem ellenőrizett hírforrás volt a szocialista országok lakossága számára. Az emigráns magyarok, főként az ötvenes években, a Szabad Európa Rádión keresztül üzentek otthonmaradt családtagjaiknak és ismerőseiknek.
60. Szállodai kutatás*, Az idegenforgalom területén alkalmazott titkos csomag- és poggyászvizsgálás. - Eredménye lehet: a bűncselekmény elkövetésére utaló bizonyíték megszerzése, eszközök dokumentálása, gyanús kapcsolatok felderítése.
61. Tiltónévjegyzék*, Azon személyek adatainak összesítője, akiket a Magyar Népköztársaság területéről valamilyen ok miatt kiutasítottak, vagy akiknek a belépése az ország területére ellenséges, bűnöző magatartásuk miatt nem kívánatos.
62. Ungarisches Realgymnasium (ném.)*, A Német Szövetségi Köztársaságban Kast über Amberg helységben működő magyar reálgimnázium. A katolikus egyház és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya tartja fenn prominens emigránsok gyermekei számára. Vallásos, nacionalista és kommunistaellenes nevelést ad.
63. Úti okmányok*, Az állampolgároknak a külföldi utazás, a külföldön való tartózkodás jogosságágának hitelesítésére különféle okmányokat adnak ki. - Útlevelek: diplomata, szolgálati, magán, csoportos, kivándorló, konzuli, illetve a különböző útlevéllapok. - Konvenciós útlevelet kapnak Nyugaton a szocialista országokból kiszökött személyek. Az útlevelet érvényesíteni (ablakoztatni) kell, illetve vízummal kell ellátni.
64. Vízum (lat.)*, Az ország területén való tartózkodás vagy átutazás (tranzit) céljára külföldi állampolgárnak kiadott engedély. - Fajtái: beutazó, átutazó, kiutazó, ki- beutazó, udvariassági és utólagos. - Kiadhatják: a külképviseletek; Magyarország viszonylatában: a FEP-ek (csak közúti); a KEO budapesti és megyei szervei, a Külügyminisztérium (a külföldi missziókhoz tartozó személyek részére).
65. Vízumkérés figyelőztetése*, Megelőző intézkedés olyan esetre, amikor a hazánkba beutazó külföldi állampolgár fogadására már jóval a belépés előtt fel kell készülni. Ellenőrzött jelzés esetén lehet konkrét személyre kérni a meghatározott vízumkiadási helyekre.
Copyright © 2007 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány – impresszum
MAGYAR DIÁKOK AUSZTRIÁBAN 1956-57 - FOTÓ