AZ 1956-OS FORRADALOM TÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTÁCIÓS ÉS KUTATÓINTÉZETE KÖZALAPÍTVÁNY - WWW.REV.HU
BUDAPESTI FELKELŐ CSOPORTOK - ÉLETRAJZ
ÉLETRAJZ
INTERJÚ ÉS KÉPEK  < vissza 
Rusznyák László (1933-1957)
Csilizradványon (Somogy m.) született, 1933-ban, kétgyermekes családban. Édesapja váltókezelő, majd vasutas főraktárnok volt. Hét általános iskolai osztály elvégzése után, 1949-ben elhagyta a családi otthont, Budapestre költözött, ipari tanuló-otthonban, vagy albérletben lakott. Először Kispesten a Vörös Csillag Traktorgyárban helyezkedett el, majd vasöntő műhelyben dolgozott tanulóként, később segédmunkásként a Gamma gyárban és másutt. Ezután kiközvetítették a dorogi bányába, majd a csillaghegyi Egyenirányítóban kapott állást. Bányászként a pilisszentiváni munkásszállóban lakott. 1953-55 között kötelező katonai szolgálata idején tiszthelyettesi iskolába járt, és tizedesként szerelt le. Ezután a pilisszentiváni bányában helyezkedett el mint csillés, 1200 Ft-os havi bérért. "Jó munkaerő és becsületes ember volt, aki a sztahanovista szintet is elérte, ezért oklevelet is kapott" - vallotta róla későbbi vádlott-társa, Czimer Tibor. - 1956. október 26-án bányásztársaival és másokkal felhívásra Pilisszentivánról Budapestre ment, ahol csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. Két nappal később társaival együtt kénytelen volt meghátrálni a szovjet-magyar túlerő elől. Vezetésével Pilisszentivánban megszerveződött a fegyveres forradalmi csoport, amely befolyása alá vonta a környéket, és igyekezett összeszedni az államvédelmistákat. ("Az ávósokra azért haragudtam, mert mindig velük fenyegettek a munkahelyünkön, hogy elvitetnek.") 31-én visszatért a Széna térre, ahol egységéből megszervezték az I. századot. Ennek nagyobb része alkotta a bányászbrigádot, amelynek vezetésére - csendes, szerény természete ellenére - továbbra is ő kapott megbízást. Az irányítás "informálisan" mégis mindinkább helyettese (és barátja), a marcona természetű Czimer Tibor kezébe került, akit azonban mindvégig igyekezett mérsékelni. November 4-én, Szombathelyen társaival együtt letartóztatták a szovjetek, és körülbelül egy hónapra Ungvárra deportálták. 1956. december 22-én letartóztatták. A 17 fős "Bányász-per" I. rendű vádlottjaként került a bíróság elé. Halász Pál tanácsa 1957. július 29-én halálra ítélte, de a kegyelmi tanács teljes egyetértésben kegyelemre ajánlotta. Négy hónappal később, november 23-án a Borbély-tanács mégis a legsúlyosabb büntetés mellett döntött, és ezt a kegyelmi tanács szótöbbséggel jóvá is hagyta. November 29-én végrehajtották az ítéletet.
Forrás: "Rusznyák László és tsi" TL V-146379, BFL 2383/57.   
Rusznyák László
Rusznyák László
Copyright © 2007 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítványimpresszum
BUDAPESTI FELKELŐ CSOPORTOK - ÉLETRAJZ