A budapesti felkelő csoportokról és pereikről szóló dokumentumok

A corvinisták

A fővárosban számos felkelőcsoport alakult, ezek közül egyértelműen a Corvin moziban és annak környékén, így a Práter utcában, a Kisfaludy utcában és a Vajdahunyad utcában berendezkedett civil harcosok (együttesen: corvinisták) alkották a legerősebb ellenálló központot. Őket tekintette a Kreml a legnagyobb ellenségnek, elsősorban az ő érdemük, hogy a Szovjet Hadsereg átmenetileg vereséget szenvedett, és ily módon jelentős mértékben hozzájárultak a forradalom győzelméhez. A szovjetek kivonulása után, a corvinisták jelentős szerepet töltöttek be a kialakuló Nemzetőrségben, részt vettek a rend fenntartásában. Eközben a Corvin-parancsnokságon belül mindinkább úrrá lett a megosztottság. A szemléletbeli különbségeken túl a honvédelmi miniszter leendő személye okozta a legnagyobb konfliktust. Végül a Pongrátz Gergely-Antalóczy Sándor vezette radikális szárny került ki győztesen, és felváltotta a vezetésben a mérsékelt irányt képviselő Iván Kovács Lászlót. A corvinista csoportok kisebb-nagyobb mértékben kötődtek a Corvin parancsnokságához és egymáshoz. Közülük a Práter utcai osztag mutatkozott a legjelentékenyebbnek, létszámában talán még a Corvin közieket is felülmúlta.

A forradalom leverése után a kerület felkelői közül is sokan elhagyták az országot. Az itthon maradtak nagy részét 1956-59 között letartóztatták, közülük 23-t halálra ítéltek, és kivégeztek, a többiekre hosszabb-rövidebb börtönbüntetés várt.

A corvinistákkal kapcsolatos legfontosabb levéltári források:

Nagy József és társai perirata ÁSZTL V-143260, BFL 8016/58

László Béla György és társai perirata ÁSZTL V-143767, HL 432/58

Iván Kovács László és társai perirata ÁSZTL V-145626, PM 002/57

Kovács István és társai perirata ÁSZTL V-150005

Váradi Gyula és társai perirata ÁSZTL V-150006

Klenovszky István és társai perirata ÁSZTL V-141409, BFL 2134/57

Schmidt László és társa perirata ÁSZTL V-141587, BFL 2834/57

Wittner Mária és társai perirata ÁSZTL V-142941, 8046/58

Fáncsik György és társai perirata (TH V-141310, V-144071, BFL 9024/59

A "szabadnépesek"

A Szabad Nép székháza már október 23-án az események egyik központjává vált. A tüntetők behatoltak az épületbe, kidobálták és elégették az újságokat, könyveket. A hatalom azonban rendkívül fontosnak tartotta megőrzését. Mégis október 29-én, az esti órákban érkezett ide Dudás József gépészmérnök, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnöke, hogy kinyomtassa programját és röplapjait. A következő napokban Dudás politikai és lapszerkesztői tevékenységet folytatott, miközben fegyveresei megszervezték az épületben a belső és külső őrséget, valamint a járőrszolgálatot. Parancsnokuk, Kovács András azonban függetlenítette magát Dudástól, és egységeivel főként az ÁVH-sok begyűjtésével foglalkozott, majd a csoport november 4-étől néhány napig részt vett a fegyveres ellenállásban.

A "szabadnépesekkel" kapcsolatos legfontosabb levéltári források:

Dudás József és társa ÁSZTL V-116766, HL 00115/57

Pálházi Ferenc és társai MOL XX-5-d. 465 d.

Andrásy Gyula és társai ÁSZTL V-145629, HL 674/57

A IX. kerületi felkelők

A Középső-Ferencvárosban három nagyobb felkelőcsoport alakult: a Berzenczey utcában, majd a Ferenc téren lévő, Wágner István ("Göndör") parancsnokságával a "Göndör"-csoport, a Tompa utcai, később a Ráday utcai Bárány János ("Bordósapkás Jancsi") vezette csoport, és a Tűzoltó utcai garázsban berendezkedő Angyal István által irányított felkelők. E csoportok nem csak a szovjet erőkkel, hanem a magyar rendőri és katonai alakulatokkal is több ízben harcba szálltak. A három csoport tíz páncélost lőtt ki, és közel ötven szovjet katona esett el a velük folytatott harcok során. Angyal, parancsnoktársával, Csongovai Per Olaf-fal ("Csolaf") értelmiségi barátaik, kapcsolataik révén fontos szerephez jutott a fegyverszüneti tárgyalásokon. A civil fegyvereseket a Tűzoltó utcaiak képviselték a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány alakuló gyűlésén.

A november 4-ei támadás álmukban érte a IX. kerületi nemzetőrcsoportokat, jóllehet tudtak arról, hogy a szovjet csapatok folyamatosan szivárognak be Magyarországra. A IX. kerületi forradalmárok - csupán kézifegyverekkel és benzines palackokkal - négy napig védekeztek az óriási túlerővel szemben. A novemberi összecsapások alatt mintegy 7-8 páncélost gyújtottak fel, és mindkét fél 10-15 harcost vesztett.

A IX. kerületi felkelőkkel kapcsolatos legfontosabb levéltári források:

Angyal István és társai ÁSZTL V-142548

Kabelács Pál és társa ÁSZTL 141362, BFL 1770/57

Onestyák László és társai ÁSZTL 142548, BFL 5652/57

Nagy József és társai ÁSZTL V-143260, BFL 8016/58

Szirmai Ottó és társai BFL 8005/58

Váradi Gyula és társai ÁSZTL 150006 HL 126/58

Vass Lajos és társai ÁSZTL V-144184, BFL 5308/59

Széna tériek

A Széna tér környékének fiataljai és a hozzájuk nagy számban csatlakozó bányászok és ipari tanulók a legendás Szabó bácsi vezetésével vették fel a harcot a sztálinista diktatúra és a megszálló szovjet csapatok ellen. Egy ízben azonban a nagy túlerőben lévő szovjet-magyar erők ideiglenesen elűzték őket a környékről. A Széna téri csoport - amelynek nagyobb része a fegyverszünet idején átköltözött a Maros utcai kormányőrség-laktanyába - a corvinisták után a második legnépesebb és leghíresebb fegyveres ellenálló egység volt, amely a legnagyobb területet tartotta ellenőrzése alatt, és mintegy 150 ÁVH-st, pártfunkcionáriust ejtett foglyul. 1956. november 4. után ismét a Széna téren és környékén, majd a budai hegyekben kísérelték meg az ellenállást a megszállókkal szemben. A forradalom leverése után a Széna tériek közül többen elhagyták az országot. Az itthon maradtak nagy részét 1956-59 között letartóztatták, tizennégyüket halálra ítéltek, és kivégeztek, a többiekre hosszabb-rövidebb börtönbüntetés várt.

Széna tériekkel kapcsolatos legfontosabb levéltári források:

Dudás József és társa perirata ÁSZTL V-116766, HL 00115/57

Fónay Jenő és társa perirata ÁSZTL V-143166, BFL 8023/58

Kovács Zoltán dr. és társai perirata ÁSZTL V-145715

Rusznyák László és társai perirata ÁSZTL V-146379, BFL 2383/57

Sillay Rudolf perirata ÁSZTL V-142262, BFL 4987/57

Rövidítések:

ÁSZTL - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (2000-ig Történeti Hivatal - TH)

BFL - Budapesti Fővárosi Levéltár

MOL - Magyar Országos Levéltár