Nádler Pálma: AZ ÁRTATLANOK FORRADALMA

Az utcán dübörög a tank, géppuskák ropognak,

a rádió szól és az éter üzen. Virágokat

hajtott az ifju szabadság! Az árulók didergő

ajakán panasszá hervad a lármás hazugság,

s nincs, aki higgye, már gyáva visszhangja is szűnt.

Így tisztul az élet, míg harcol a nappal és éj,

és alkonyi ködbe hanyatlik a rabszolgaság.

Én láttam a lángot, hogy gyulladt fel azon az estén,

a nagy téren lobogtak a forradalom tüzei,

de láttam a vért is, zsenge ifjak, lányok testét

holtmereven feküdni Rákóczi szobra alatt:

örökre megújult sebei nemes nemzetünknek!

Gépükbe bújva őrizték őket gyilkosaik,

vad kezük fegyverükön, hideg ércet szorított,

üres szemükből, ó, hová tűnt el az értelem?

Micsoda pestis, dögvész, átok sújtotta őket,

sodort ily mélyre embernek született lelkeket?

Álltak a hídnál, a téren, az Újépületnél,

védeni önkényt, rabláncot, börtönök pincéjét,

de egy börtönt védett mind: életünk koporsóját.

Mert hol vannak az évek? Életünk rabolták el,

az alkotó álmot, nyugalmat, vidám aratást.

Nincs kifosztatlan köztünk, de nincsen nyertese sem

a játszmának, melyben emberi létünk volt a tét.

De hiába minden, mert mi halva is élünk,

a lángsírból támad fel most nemzet és nemzedék.

Láss minket, világ! Gyermekek emelik a zászlót,

melyből a jog kitépte már a szégyen címerét,

gyermekkéz fogja teherautók kormánykerekét,

gyermekcsapat épít barrikádot a vak éjben,

ők ragadtak puskát s ők vetnek gránátokat

értünk, kiket gúzsba kötött gond és tapasztalás.

Arca sápadt, szeme véres ennek a csapatnak,

s bár ruhája rongyos, de a szíve ép és egész!

E szív csodáját nem érti csak odafent az Isten,

mert gyilkos métely mélyéből lobbant e tiszta láng,

a Te lángod, Szabadság!, messze lobog az éjben,

hol fegyver ropog s a jó értünk imádkozik.

Tégy hát csodát, Isten! Áldjad, segítsed e fegyvert,

mit bátran emelt fel s tart gyönge gyermeki kar,

az élet koronáját tedd e kócos fejekre,

s Te, Védasszonyunk, vedd őket kék palástod alá,

mert szent ez a harc itt, s mint egykor a Keresztfán:

a rossz világ bűneit mossa le az ártatlan vér!