 |
|
|
|
|
61. Benkő Andor (1915), Piarista tanár. 1948-tól a püspöki teológiai előkészítő iskola tanára volt Veszprémben, majd a rend Kecskemétre helyezte. 1962-től a piarista novíciusok promagisztere, majd 1967-től 1980-ig magisztere, közben tanított a rend budapesti gimnáziumában is. 1982-től a bécsi St. Thekla rendház segédlelkésze, majd házfőnöke volt. 1989-ben nyugalomba vonult, azóta a Piarista Múzeum őre. |
|
|
[kutatható] »742« 2001. 4 ív, Keller Márkus. |
|
|
|
|
62. Benkő Samu (1928), Művelődéstörténész Kolozsváron. A kolozsvári 1956-os eseményekre emlékezik.* |
|
|
[nyilvános] »434« 1991. 1 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
63. Benőcs Bertalan (1923), Katonatiszt. 1956-ban a miskolci katonai kiegészítő parancsnokság vezetője, a nemzetőrség parancsnokhelyettese. 1957-ben leszerelték a hadseregből, ezt követően a vendéglátóiparban dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »301« 1991. 11 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
64. Bércz Jenő Péter (1932), Vegyészmérnök, biokémikus. 1956-ban részt vett a veszprémi forradalomi eseményekben. 1956. november 5-én a szovjet hatóságok letartóztatták, és Sztríjbe hurcolták. 1956. december végén Ausztriába menekült, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. |
|
|
[kutatható] »671« 1996. 2.2 ív, Kőrösi Zsuzsanna. |
|
|
|
|
65. Berecz Frigyes (1933), Villamosmérnök. 1956-ig katonatiszt. Ezt követően a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszerésze, üzemmérnöke, műszaki, majd vezérigazgatója. 1980-tól az MSZMP KB tagja. |
|
|
[kutatható] »V.3« 1982. 4 ív, Csalog Zsolt. |
|
|
|
|
66. Bereczki Sándorné (1914), Női fodrász. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.* |
|
|
[nyilvános] »403« 1992. 1 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
67. Betyár Ferenc (1931), Mérnök. A Gumiipari Vállalat részlegeiben középszintű vezető, illetve igazgató. |
|
|
[kutatható] »2054« 1983. 16 ív, Polgár Miklós. |
|
|
|
|
68. Bihari István (1927), Vegyész. 1958-tól a Reanal Finomvegyszergyárban üzemvezető, főmérnök. 1977-1981 között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1970-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára üzemvezetője, 1982-től vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2063« 1983. 5 ív, Vajda Mihály. |
|
|
|
|
69. Bihari Sándor (1932), kertészmérnök. 1956-ban nemzetőr és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének titkára volt. 1956 novemberében röplapokat terjesztett. 1958-ban másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tanulmányait nem folytathatta. Több téeszben agronómusként dolgozott, 1963-ban levelező tagozaton kertészmérnöki diplomát szerzett. 1967-ben a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. egyik alapítója. A hetvenes évektől kutatóintézetekben dolgozott és export-szaktanácsadó volt. A kilencvenes évektől borkészítéssel és borkereskedelemmel foglalkozik. |
|
|
[nyilvános] »521« 1992-1993. 10 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
70. Bikádi László (1935), Építőipari technikus. 1957-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál középszintű vezető, 1978-tól termelési igazgatóhelyettes, 1982-től termelési igazgató. |
|
|
[kutatható] »2036« 1982. 6 ív, Ábrányiné Horváth Emilia. |
|
|
|
|
71. Birinyi László (1928), Vasesztergályos. 1956-ban a debreceni MÁV Járműjavító Munkástanácsának vezetője, 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről. |
|
|
[nyilvános] »428« 1992. 3 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
72. Bíró András (1925), Újságíró. Részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. 1948-56 között a Madisz központi külügyi osztályán, a Külügyminisztériumban, az Új Magyar Könyvkiadóban, a SZOT külügyi osztályán és a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1956-ban a Népakarat alapítója és szerkesztője a volt. 1957-ben Párizsba emigrált. Részt vett az emigráns Petőfi Kör és a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkájában. 1967-től Rómában az ENSZ mezőgazdasági projektjein dolgozott. Az ENSZ mezőgazdasági, majd környezetvédelmi szervezete lapjának (Ceres, Mazingira) volt alapító főszerkesztője. 1986-tól újra Magyarországon él. 1990-ben létrehozta az Autonómia Alapítványt. Munkásságáért alternatív Nobel-díjat kapott. |
|
|
[kutatható] »115« 1987. 13 ív, Kovács András. |
|
|
|
|
73. Bíró Dénes (1922), Jogász. 1947-től a Pénzügyminisztériumban csoportvezető, osztályvezető, majd főosztályvezető. |
|
|
[kutatható] »2133« 1984. 3 ív, Kovácsy Tamás. |
|
|
|
|
74. Bíró Endre (1919-1988), Biokémikus. Szent-Györgyi Albert tanítványa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biokémia Tanszékének vezetője. |
|
|
[kutatható] »168« 1987-1988. 29 ív és melléklet, Balázs Katalin. |
|
|
|
|
75. Bíró Péter (1927), 1956. október 25-én megsebesült a Kossuth Lajos téri sortűzben.* |
|
|
[kutatható] »294« 1991. 2, Lugossy István. |
|
|
|
|
76. Biszku Béla (1921), párt- és állami funkcionárius. Illegális kommunista. 1955– |
|
|
[zárt] »244« 1990. 35 ív és melléklet, Kozák Márton. |
|
|
|
|
77. Bocskay T. József (1925), Vállalkozó. 1945-ben részt vett a szovjetek elleni fegyveres ellenállásban, ezért internálták. 1948-ban sikertelen kisérletet tett, hogy Ausztriába emigráljon. 1949-ben kémkedés vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Bányász moziban alakult fegyveres csoport vezetője volt. A forradalom bukása után elhagyta az országot, 1990-ig az USA-ban élt. 1963-1990 között a Politkai Foglyok Világszövetségének a főtitkára volt. 1990-től az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének az elnöke. |
|
|
[kutatható] »141« 1986. 3+15 ív és melléklet, Gyenes Pál,
Bika Júlia. |
|
|
|
|
78. Bódizs Antal (1928), Kertészmérnök. 1953-tól Cegléden főagronómus, 1958-1966 között Cegléd Város Tanácsának elnökhelyettese, majd tsz-elnök. |
|
|
[kutatható] »2137« 1984. 5 ív, Czakó Ágnes. |
|
|
|
|
79. Bodócs János (1929), Kőműves, technikus. 1951-1976 között a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál középszintű vezető és függetlenített párttitkár. 1976-tól a Mátravidéki Építőipari és Szakipari Szövetkezet elnöke. |
|
|
[kutatható] »2020« 1982. 4 ív, Tóthné Pintér Gabriella. |
|
|
|
|
80. Bódog Imre (1917), Mérnök. A forradalom alatt a Vas utcai kórházban közreműködött a sebesültek ellátásában. A forradalom után Pécsett a Mecseki Szénbányászati Trösztnél dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »418« 1992. 5 ív, Eörsi László.
|
|
|
|
|