 |
|
|
|
|
801. Szappanos Gyula (1926), Ingatlanügynök. A forradalom alatt részt vett a Rádiónál készülő barikád építésében. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált. * |
|
|
[kutatható] »714« 1999. 1 ív, Lökkös Attila. |
|
|
|
|
802. Szász Béla (1910-1999), Újságíró, író, műfordító. Illegális kommunista, 1937– |
|
|
[nyilvános] »227« 1988. 5 ív és melléklet, Orosz István,
Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
803. Szász Istvánné (1900-1994), 1919– |
|
|
[nyilvános] »416« 1992. 10 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
804. Szathmári Veronika (1940), A forradalom első napján jelentkezett ápolónőnek, a Honvéd Kórház mentőautójával járta a várost, majd részt vett a Bástya utcai csoport szervezésében. 1958-ban első fokon tizenöt év, majd másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték. Autóbuszkalauz, ápoló, illetve műtős volt, végül elektrokozmetikus lett. |
|
|
[kutatható] »786« 2004. 3 ív, |
|
|
|
|
805. Szatmáry Ferenc (1910), Nagyváradi jogász. 1945– |
|
|
[kutatható] »156« 1988. 7 ív és melléklet, Murányi Gábor. |
|
|
|
|
806. Szécsi István (1937), Vasas szakmunkás, sztahanovista. 1956-ban a Budapesti Rádiótechnikai Gyár fegyveres őrségének tagja. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »308« 1991. 17 ív és melléklet, Kőhegyi Kálmán. |
|
|
|
|
807. Szegő Katalin (1933), Filozófus, egyetemi tanár Erdélyben. Elsősorban az 1956-os kolozsvári egyetemi eseményekre emlékezik.* |
|
|
[zárt] »433« 1991. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
808. Szeibert Imre (1930), Közgazdász. 1952-től tisztviselő, bolti eladó. 1959-től a Közért Vállalatnál középszintű vezető, 1976-tól a Józsefvárosi Közért Vállalat igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2104« . 9 ív, Ábrány László. |
|
|
|
|
809. Székács István (1907-1999), Biokémikus, pszichoanalitikus. Róheim Géza tanítványa. 1945 után az orvosszakszervezet, az MTA és a Biokémiai Intézet munkatársa. 1953-ban kémkedés vádjával letartóztatták, kilenc hónap múlva szabadult. Nyugdíjazásáig az Országos Járványügyi Intézet tudományos munkatársa. |
|
|
[kutatható] »225« 1990. 9 ív, Javorniczky István. |
|
|
|
|
810. Székely Dénes (1927), Vegyészmérnök. 1950– |
|
|
[kutatható] »V.61« 1983. 6 ív, Horváth Dénes. |
|
|
|
|
811. Székely Elek (1925-1999), Mérnök. 1956-ban a miskolci Dimávag főtechnológusa, a forradalom első napjaiban – |
|
|
[nyilvános] »467« 1992. 6 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
812. Székely Dezsőné Sebestyén Mária (1935), Ápolónő. A Rádió ostromakor bekapcsolódott a sebesültek ellátásába. Október 30-án ápolóként csatlakozott a Tompa utcai felkelőcsoporthoz. Novemberben a Bakáts téri kórházban segített a sebesültek ellátásában. Részt vett a december 4-i nőtüntetésen. 1957 januárjában Nyugatra próbált menekülni, de ekkor már lezárták a határokat. 1958-ban 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélték. Márciusban szabadult. Kézilányként, majd varrónőként dolgozott, később adminisztrátor, illetve filmgyári statiszta volt. A rendszerváltozás után a Pofosz választmányi tagja lett. 1992-ben mint korábbi Dózsa-sportolót rendőr századosként nyugdíjazták, 1996-ban őrnaggyá léptették elő. |
|
|
[nyilvános] »257« 1991-1993. 8 ív, Lugossy István,
Eörsi László.    |
|
|
|
|
|
813. Székelyhidi Ágoston (1933), Tanár, író, publicista. 1956-ban Debrecenben egyetemi hallgatóként az október 23-i egyetemista tüntetés egyik szervezője, majd a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány vezető személyisége volt. November 4-e után a szovjet és a magyar katonai ügyészség többször letartóztatta. Részt vett a szellemi ellenállásban, majd 1957 augusztusáig előzetes letartóztatásban volt, és kizárták az ország egyetemeiről. Csak 1964-től lehetett gimnáziumi tanár. Rendszeresen publikál, a hetvenes évek végén tagja lett a népi írók körének. |
|
|
[kutatható] »486« 1992. 10 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
814. Szekér Gyula (1925), Vegyészmérnök. 1956– |
|
|
[kutatható] »66« 1987. 17 ív, Laki Mihály,
Farkas Katalin. |
|
|
|
|
815. Szelényi Tiborné Elischer Edit (1906), Tisztviselő. 1934-től a kereskedelmi minisztériumban, 1945 után az amerikai és a francia követségen dolgozott. 1950-ben az ÁVH letartóztatta, majd egy év múlva kémkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték. 1956-os szabadulása után nyelvtanár. |
|
|
[kutatható] »166« 1988. 6 ív és melléklet, Bakonyi Éva. |
|
|
|
|
816. Szelepcsényi Márta (1956), Segédmunkás Komlón. Édesapját, Szelepcsényi István (1932– |
|
|
[kutatható] »643« 1995. 4 ív, Kőrösi Zsuzsanna. |
|
|
|
|
817. Széll Jenő (1912-1994), népművelő, politikus, publicista. 1932-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségbe, és az egyetemi diákmozgalom titkára lett. 1933-ban másfél év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után Párizsban és Bécsben textilvegyészetet tanult. 1945-től pártalkalmazott, 1948-50 között bukaresti magyar követ, 1951-ben az MDP KV munkatársa, 1951-57 között a Népművészeti Intézet alapító igazgatója volt. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzék aktív tagja lett. 1956-ban a Magyar Rádió kormánybiztosává nevezték ki. A forradalom leverése után az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, valamint műfordító volt. 1959-ben 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1964-től a Zeneműkiadó lektora, 1970-től a Könyvvilág szerkesztője volt. A TIB egyik alapítója. |
|
|
[kutatható] »4« 1981-1982. 40 ív és melléklet, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula,
Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
|
818. Szendrői Péter (1935), Technikus. 1952-től Székesfehérváron építőipari munkás, illetve középszintű vezető, 1967-től az Alba Regia Építőipari Vállalatnál főépítés-vezető, majd termelési üzemvezető. |
|
|
[kutatható] »2037« 1982. 5 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
819. Szentágothai János (1912-1994), Orvos, agykutató, egyetemi tanár. 1973-tól az MTA alelnöke, 1976– |
|
|
[nyilvános] »10« 1986. 22 ív, Balázs Katalin. |
|
|
|
|
820. Szentes Tamás (1933), Közgazdász, egyetemi tanár. 1956. október 23-án az egyetemisták megbízásából tárgyalt Iván Kovács Lászlóval, a Corvin közi felkelők egyik parancsnokával. |
|
|
[nyilvános] »508« 1993. 2 ív, Eörsi László.
|
|
|
|
|