 |
ÉLETRAJZ |
|
| INTERJÚ ÉS DOKUMENTUMOK |
< vissza |
|
Gadányi György (1942.11.26.[Budapest] ) | |
|
||
|
||
|
||
| Anyám rajztanár, néprajzos, apám tisztviselő volt. 1961 Budapest, Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem. 1962-ben elvégeztem a MÚOSZ újságíró iskoláját. Nyolcadik általánosban kezdtem fotózni, első képeim második gimnazista koromban jelentek meg a <I>Pedagógusok Lapjá</I>ban, <I>Köznevelés</I>ben, <I>Neue Zeitung</I>ban és a <I>Család és Iskolá</I>ban. Édesanyám 1959-ben, második gimnazista koromban halt meg. Ettől kezdve én tartottam el magam. Érettségi után standfotóztam a HDF-ben, majd a HUNNIA Filmstúdióban, 1964-től a <I>Nők Lapja</I> fotóriportere voltam egészen 1990-ig. Amikor a lap privatizációja után az új tulajdonos Fenyő János a lap régi munkatársait kirúgta. A <I>Nők Lapjánál</I> töltött közel harmincév alatt prospektusokat, reklámképeket, naptárakat készítettem a Hungexponak, MOM, MEDICOR gyáraknak, a Forténak, hanglemezborítókat a Zeneműkiadónak, színházi díszleteket a Nemzetinek és a Katona József Színháznak. 1984-ben részt vettem az Iparművészeti Főiskolán a fotó szak megszervezésében. 2000-ig fotótörténetet, fotómesterséget oktattam, valamint sajtófotót és a Mesterképző Intézetben fotósokat vittem diplomára. 2000-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén fotótörténetet és fotó mesterséget tanítom. Részt veszek a Restaurátorképző Intézet munkájában. 1960-tól foglalkozok fotótörténeti gyűjtéssel. A gyűjtemény felöleli a fényképezéshez vezető úttól, a festőket segítő optikai eszközöktől a digitális technikáig az eszközök, eljárások, irodalom, végtermék szinte egész területét. Fotótörténeti szakmai cikkeim 1970-es évektől jelentek meg a <I>Fotó</I>, <I>Fotóművészet</I>, <I>Interpressgrafik</I>, most a <I>Video-fotó Lap</I> ban. Képszerkesztettem és fotóztam a <I>Desing</I> című lapot megszűnéséig. Képeimet közölte az <I>Iparművészet</I>. A MÚOSZ, Fotóművészek Szövetsége, Magyar Fotóriporterek Társasága, Művészeti Alap tagja vagyok. Fotótörténettel foglalkozó kiállítások: Köln, Photokína két alkalommal, Sajtófotó kiállítás kísérő kiállításaként a Néprajzi Múzeumban Escher Károlyról, riportfotó eszközeiről, A Magyar Nemzeti Múzeumban a nyomtatott illusztráció története, Műcsarnokban <I>A pillangóhatás</I> és a <I>Vision</I> médiatörténeti része Könyveimből: Schaár Erzsébet, Paizs Lászlóról A 175 éves SOTE A mesterség dicsérete. Parlamenti szoborkorrajz Túlparti látomás, séta az időben a budai Duna soron Vázolások Horváth Márton üvegművészről A formáról Száz magyar falu – |
||
|
||
|
||
|
||