 |
Székely Dezsőné Sebestyén Mária (1935) |
|
|
|
|
|
Budapesten született. Apja hivatásos katonatiszt volt, akit 1945 júniusában koholt vádak alapján letartóztattak, és első fokon öt év börtönbüntetésre ítéltek. 1947 januárjában, mivel a tanúk visszavonták ellene a vallomásukat, kiszabadult.
1955-ben érettségizett, de származása miatt nem tanulhatott tovább. A VII. Kerületi Vendéglátóipari Vállalatnál helyezkedett el, több tanfolyam elvégzése után egy presszóban dolgozott felszolgálóként.
1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél. A Rádió ostromakor - mivel elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett - bekapcsolódott a sebesültek ellátásába. 26-án behívták a Péterfy Sándor Utcai Kórházba, majd onnan átküldték a Korányi Kórházba. Október 30-án ápolóként csatlakozott a Tompa utcai csoporthoz. Novemberben a Bakáts téri kórházban segített a sebesültek ellátásában. Részt vett a december 4-i nőtüntetésen. 1957 januárjában megkísérelt Nyugatra menekülni, de ekkor már lezárták a határokat. Február 18-án letartóztatták. Szeptember 14-én két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték, amit a másodfokú tárgyaláson, 1958. január 20-án egy év két hónapra csökkentettek. 1958. március 4-én szabadult.
Kézilányként, majd a Kézműipari Vállalatnál varrónőként dolgozott, később adminisztrátor, illetve filmgyári statiszta volt. A rendszerváltozás után a Pofosz választmányi tagja lett. 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén díszőrséget állt a kivégzett miniszterelnök koporsója mellett. 1992-ben mint korábbi Dózsa-sportolót rendőrszázadosként nyugdíjazták. 1996-ban őrnaggyá léptették elő.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Székely Dezsőné, Sebestyén Mária: "Aki vérzik, azt el kell látni"
Sebesültek ellátása