 |
Biszku Béla (1921) |
|
|
|
|
|
1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni. 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1949 májusában hat hétig az MDP KV Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen. Október 31-étől (1985-ig) az MSZMP KB, november 7-étől az MSZMP IIB tagja. December 8-án az MSZMP Budapesti Pártbizottság Intézőbizottsága elnökévé választották. 1957. február 28-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja lett, a belügyek vezetésével bízták meg, május 9-én belügyminiszternek nevezték ki. Az MSZMP 1957. június 27-29-i országos értekezletén a PB tagjává választották. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő. 1961. szeptember 13-án a Minisztertanács elnökhelyettesévé lépett elő. 1962. november 27-én, a VIII. kongresszuson a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választották, és ezzel egyidejűleg felmentették kormánytisztségei alól. A KB 1963. decemberi ülésén pártszervező KB-titkár lett. 1966-ban pártszervező és adminisztratív titkár lett, 1978-ig a Pártépítési Munkaközösséget vezette. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. 1973 januárjában a KB frissen létrehozott Testnevelési és Sportbizottságának vezetőjévé nevezték ki. A KB 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1980-tól 1989-ig a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke volt. |
|
|
|
|
|
|
|
|