 |
Rajnai Sándor (1922-1994) |
|
|
|
|
|
1940-ben, az érettségi után származása miatt nem tudott továbbtanulni, így kitanulta a kötő-szövő szakmát, majd 1941 és 1942 között a Zuglói Kötő-Szövő Gyárban dolgozott. 1943 októberében munkaszolgálatra hívták be, 1944 októberében megszökött, és a háború végéig bujkált. A háború után a szakmájában dolgozott a Duken és Pelczer, valamint a Fischer kötő-szövő üzemekben. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1946-ban felvették a BM Vidéki Főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályára. 1947-ben áthelyezték a BM Államvédelmi Osztályára. 1949-ben a Dzerzsinszkij Állambiztonsági Főiskolán tanult Moszkvában, majd 1950-ben megbízták az ÁVH belső reakció elleni harc osztálya II. alosztályának vezetésével. Ebben a beosztásban maradt 1956-ig. 1956. október 23. és 28. között a BM főügyeletén teljesített szolgálatot. Az ÁVH feloszlatása után a tököli szovjet főparancsnokságra menekült. Részt vett a Tökölön tárgyaló magyar fegyverszüneti delegáció letartóztatásában, majd Révész Sándor fedőnéven Nagy Imrének és társainak Romániába hurcolásában. A Nagy Imre-csoport vizsgálatát és perét lebonyolító "Különrészleg" vezetője volt. 1956-tól 1962-ig a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese. 1962 augusztusában kinevezték a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosává. 1964-től újra a BM állományába került, és a III. Állambiztonsági Főcsoport vezetőhelyettese lett. 1968. november 7-én vezérőrnaggyá léptették elő. 1976-ban nyugállományba helyezték. 1977 és 1978 folyamán a Rendőrtiszti Főiskola állambiztonsági tanszékén tanított. 1978-ban bukaresti nagykövetté, majd 1982 augusztusában moszkvai nagykövetté nevezték ki. Állomáshelyéről az ellenzék követelésére csak 1989 júniusában hívták vissza. 1982 és 1989 között az MSZMP KB tagja. 1992-ben Izraelen keresztül kivándorolt az Egyesült Államokba. |
|
|
|
|
|
|
|
|