 |
| Lénárt András, Topits Judit: 1956-os témájú dokumentumfilmek a 37. magyar filmszemlén |
NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ  |
|
| |
| Cím: |
|
A félelem nevében - bennünk élő történelem... |
| Rendező: |
|
Boros Zoltán |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
52 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
1945-ben a kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara Marosvásárhelyre települt. Színvonalas oktatás jött létre, neves professzorokat hívtak többek között Magyarországról is. 1956 októberében rádióhallgatásért, forradalmi vers olvasásáért a film három hősét kirúgták az egyetemről, s fizikai munkára kötelezték. A feladatot végrehajtották, állítják, hogy javukra vált, de a félelem a kirúgásuk napja óta nem szűnt bennük. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Kecskemét 1956 |
| Rendező: |
|
Körtési Béla, Martinidesz László |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
60 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
Kecskemétiek emlékeznek az '56-os eseményekre. A kisvárosi forradalom más: az események ismerőshöz kötődnek, az ávós nyomozónak neve és gyerekkora van. A forradalomban mindenki részt vett, s utólag mindenki forradalmár, az is, aki nemzetőrként harcolt, s az is, aki csak tátotta a száját - mondják az emlékezők. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Képzelt forradalom - avagy Osztrák-Magyar Románia |
| Rendező: |
|
Zágoni Balázs |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Ismertető: |
|
1958 áprilisában Temesváron ítéletet hirdettek 57 vádlott ügyében. Az elsőrendű vádlott Szoboszlay Aladár aradi minorita plébános volt, a vád: a Keresztény Munkáspárt nevű ellenforradalmi szervezet létrehozása, és 1956 augusztusában államcsíny szervezése azzal a céllal, hogy megszüntessék a Román Népköztársaság határait, s új, balkáni államszövetségbe illesszék az országot. Szoboszlay életútját, a szervezkedés részleteit tárja föl a film. A vezetőket halálra, a többieket életfogytiglanra, illetve nehézbörtönre ítélték. A kivégzettek sírhelye ismeretlen, az elítélteket nem rehabilitálták. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Harminckét sor - 1956 |
| Rendező: |
|
Mérei Anna |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Ismertető: |
|
Vásárhelyi Miklósné és Bali Sándorné arról mesélnek az unokájuknak, hogyan bírták ki 1956-os forradalmár férjeik börtönéveit. Nehéz anyagi körülmények között éltek, kevés szolidaritással találkoztak. Levelet havonta, csomagot negyedévente küldhettek a börtönbe. A levél 32 sor, a csomag három kiló lehetett, a tartalma is meg volt szabva. Vásárhelyi Miklós 1960-ban, Bali Sándor 1963-ban szabadult. Visszaemlékeznek gyerekeik is - archív filmek, fotók segítségével elevenednek meg a történelmi események mindennapjai. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Hazaérés - Koszmovszky Edina |
| Rendező: |
|
Sipos István |
| Munkacím: |
|
A piroskabátos lány |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
52 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
|
| Fesztiválok: |
|
2006 -Budapest 37. Magyar Filmszemle (versenyben) |
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Hetedíziglen - 56-os árvák |
| Rendező: |
|
Mohi Sándor, Tényi István |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
63 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
Az 56-os kivégzett szabadságharcosok családja is bűnhődött. A családokat a társadalom, a gyerekeket az iskola bélyegezte meg. Hátrányos helyzetük a rendszerváltás után sem javult: nem képesek összefogni, mert nem szocializálódtak rendesen. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Eötvenhat |
| Rendező: |
|
Nagy Ernő |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
65 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
A Kolhoz laza baráti társaság volt, bölcsészek alkották. Törzshelyeiken találkozgattak, boroztak, közben megbeszélték, ami érdekelte őket a bölcsészetből, a világból, a politikából. 1956-ban méltóképpen megünnepelték március 15-ét, október 6-án ott voltak a Rajk-újratemetésen. Október 23-ára csendes felvonulást terveztek, amelynek pusztán lélektani célja volt: megmutatni, hogy van másik Magyarország is. Az ELTE oktatói, egykori hallgatói felidézik az 1956. október 23-hoz vezető eseményeket. |
| Fesztiválok: |
|
2006 -Budapest 37. Magyar Filmszemle (versenyben) |
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Rajzolt '56 |
| Rendező: |
|
Szádvári Lídia |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
27 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
A portréfilm Muray Róbert festőművészről szól, aki az 1956-os forradalom idején a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa volt, majd tanársegéd lett. Az 1956-os forradalom előzményeiben és eseményeiben a főiskola fontos központ volt. Muray fényképezett, a fotók Olaszországban megjelentek a nevével. Letartóztatták, két és fél hónapig volt vizsgálati fogságban. Állásából elbocsátották. Plakátokat tervezett, vadászati megbízásokból próbált megélni. A rendszerváltás óta Állami Díjas, a Köztársasági Érdemrend két fokozatának díjazottja, de művészeti díja nincs. Címzetes egyetemi docens 1990-ben lett, ami a főiskola részéről egyfajta rehabilitálásnak tekinthető. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Tanácselnök a forradalomban |
| Rendező: |
|
Siklósi Szilveszter |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
38 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
Török István (1925-1993) 1956. október 27-én lett Hódmezővásárhely tanácselnöke. A párt nevezte ki, de tagja lett a forradalmi Nemzeti Bizottságnak is. Az államigazgatásban dolgozott, mert mindig a törvényes utat tartotta követendőnek. A különböző csoportok követelései közül azt támogatta, amit jogosnak érzett. 1957 augusztusában letartóztatták, 1958-ban fölmentették. A filmben archív felvételről elmondja a "másfél év nyaralás" történetét. Arra a következtetésre jut, hogy az egyenes ember nem való politikusnak. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
A vaddiófa árnyéka I. - A megélt forradalom |
| Rendező: |
|
Péterffy András |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
56 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
Rácz Sándor (1933) szerszámkészítő a Standard, később Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyár (BHG) dolgozója volt. 1956-ban a forradalom alatt a BHG, majd a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke lett. December 11-én tartóztatták le. Védője azt tanácsolta, bánja meg, amit elkövetett, de ő nem bántott senkit, gondolkodása pedig nem változott. Életfogytiglant kapott, 1963-ban amnesztiával szabadult. A 301-es parcellán nőtt diófából hazavitt egy hajtást Izsákra, a lakhelyére - ha majd nem tud kijönni, minden nap tudjon találkozni kivégzett bajtársaival. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Veszélyes képek I-II. |
| Rendező: |
|
Kecskeméti Kálmán |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
50+55 perc |
| Készült: |
|
2005 |
| Ismertető: |
|
Karátson Gábor, Bényi Árpád és Bíró Lajos börtönbüntetést kapott, Rapaich Richárd, Ambrus Győző elhagyta az országot, Haraszty István feketében járt a forradalom leverése után. Veszprémi Imre alkotta meg a főiskolán meggyilkolt társai emlékművét. Kéri Ádám 12 éves volt, a forradalom képei csak később hatottak művészetére. Franciszek Starowieyski síró madaras plakátja bejárta a világsajtót, ő azonban nem jutott el Magyarországra, hogy fegyverrel segítse a forradalmat. Képzőművészek emlékeznek a forradalmukra. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
| Cím: |
|
Szabad Ózd |
| Rendező: |
|
Dékány István |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
95 perc |
| Készült: |
|
2004 |
| Ismertető: |
|
A filmben az ózdi forradalmi események elevenednek meg. Szakáts Albert (1925-2004) a Szabad Ózd című újság felelős szerkesztője volt az 1956-os forradalom idején. 1957-ben életfogytiglani börtönre ítélték, 1970-ben szabadult. Ózdon a forradalom után összesen 36 embert ítéltek el, közülük négyet kivégeztek, a többiek hosszú börtönbüntetést szenvedtek. A cél az volt, hogy a vezetők megbüntetésével példát statuáljanak. |
| Fesztiválok: |
|
|
| Díjak: |
|
|
|
|
|
|
|