___Beszámoló az 1956-os Intézet 1998. évi tevékenységéről___Vissza
BESZÁMOLÓ AZ 1956-OS INTÉZET 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az 1956-os Intézet 1998-ban a korábbiakhoz hasonlóan elsődleges feladatának az 1956-os forradalom történetének, előzményeinek és utóéletének kutatását tartotta. Ezenkívül folytatta kutatási profiljának 1997-ben megkezdett kiszélesítését annak érdekében, hogy komplex jelenkortörténeti kutatóintézetté váljék. Folytattuk az előző évben megkezdett kutatásokat részben az 1956-ot megelőző időszak, részben a Kádár-korszak, általában a jelenkori magyar történelem (1945–1989) eseményeire, folyamataira vonatkozóan. Mindkét fő irányban jelentős sikereket értünk el, az év végén azonban az Intézet eddigi történetének legmélyebb válságát élte át.

1998 novemberében – a korábbi bíztató ígéretekkel ellentétben – kiderült, hogy a kormány nem kívánja támogatni az Intézet tevékenységét, s a költségvetési támogatást az 1998. évi 60 millió forintról tizedére, 6 millió forintra csökkenti. Az Országgyűlés decemberben elfogadta a költségvetés ilyetén módosítását, ami azzal fenyegetett, hogy munkánkat befejezni kényszerülünk, vagy legalábbis a korábbihoz képest csak összehasonlíthatatlanul szerényebb keretek között folytathatjuk azt. Ennek következtében több projektünk befejezése késedelmet szenvedett, mert a kialakult roppant bizonytalan helyzet a nyugodt alkotó munka számára igen kedvezőtlen lélektani környezetet teremtett. Más tekintetben hátráltatta terveink valóra váltását az a körülmény, hogy két munkatársunk nyártól szülési szabadságra ment, egy kutatónk pedig tartós külföldi kiküldetése miatt vált meg az Intézettől: Tischler János a varsói Magyar Intézet igazgató-helyettese lett.

1998 decemberében, a költségvetési támogatás drasztikus csökkenésének hírére a Soros Alapítvány és a Nyílt Társadalom Archívum elsők között ajánlotta fel segítségét és támogatását nehéz helyzetbe került Intézetünknek. Ezúton is szeretnénk ezért köszönetet mondani Vásárhelyi Miklósnak és Rév Istvánnak.

 

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

Kiadványok

1998-ban az Intézet öt önálló könyvet, valamint egy internetes tananyagot adott közre.

1998 tavaszán az Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet-programja keretében elkészült Az 1956-os magyar forradalom történetét feldolgozó közel 1200 oldalas internetes tananyag, amelynek elkészítéséből az Intézet majd minden munkatársa kivette részét – a munka fő terhe a tankönyv szövegét író Szakolczai Attilára hárult. (A tananyag honlapunkon a www.rev.hu/ Az 1956-os magyar forradalom története címen található meg.)

A szokásos nyári könyvhétre látott napvilágot Kövér György Losonczy Gézáról szóló életrajzi monográfiája, illetve a Koncepciós per a Kisgazdapárt szétzúzására című kötet, amely Csicsery-Rónay István és Cserenyey Géza tanulmányát, valamint ugyanők és Palasik Mária dokumentumválogatását tartalmazza, s az ún. „Magyar Közösség”-ügyében (1946–47) tár fel eddig jószerével teljesen ismeretlen iratokat.

A fordulat évei 1947–49 című kötet a szeptemberi, azonos című és tematikájú konferenciára jelent meg Standeisky Éva, Kozák Gyula, Pataki Gábor és Rainer M. János szerkesztésében, a grafikai tervezést végző Iscsu Molnár István közreműködésével. (A konferenciáról lásd alább bővebben.)

Ősszel a Goethe Institutban mutattuk be az előző évben ugyanott, a német „Gauck Hivatallal” közösen rendezett, az állambiztonsági iratok feltárásával foglalkozó konferencia jegyzőkönyvét. A kötetet Hegedűs B. András szerkesztésében Kőrösi Zsuzsanna felelős szerkesztőként készítette elő a kiadásra.

December közepén mutattuk be Göncz árpád köztársasági elnök jelenlétében a – Litván György szerkesztésével készült – 1998. évi Évkönyvet, amely az aktuális tanulmányokon, beszámolókon kívül tematikus dossziéban jelentette meg az 1997. októberi Sztálin-workshop előadásait, valamint a magyar–szovjet kapcsolatokra vonatkozó, eddig nem publikált dokumentumokat az ötvenes és hatvanas évekből.

Események

1998. január végén Hegedűs B. András adta át Berlinben, a Magyar Nagykövetségen a Museum Checkpoint Charlie alapító igazgatójának, Rainer Hildebrandtnak azokat az 1956-os relikviákat és tárgyakat, amelyeket több múzeum segítségével Sárközy Réka gyűjtött össze.

Februárban Prágában, a Csehszlovák február – 1948 című konferencián részt vett Békés Csaba, és előadást tartott Kende Péter és Rainer M. János.

Március közepén az Intézet fejlesztés alatt álló digitális kiadványait mutattuk be a Neumann Ház által a budai Várban szervezet Digitális kövek című kiállításon.

Március végén a Sulinet, ablak a világra című budapesti konferencián Lux Zoltán és Szakolczai Attila tartott előadást.

Áprilisban az Intézet számos munkatársa részt vett a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett budapesti konferencián, melynek két fő előadója Joachim Gauck és Markó György volt, és a két állambiztonsági iratokat kezelő hivatal munkájának tapasztalatait hasonlította össze.

Május elején Rainer M. János és Békés Csaba a Musgrove-ban (Georgia, USA) rendezett, A hideg háború vége Európában – 1989 című critical oral history konferencián vettek részt, ahol a hidegháború 1989-es lezárulásának új forrásairól tanácskoztak.

Májusban az Intézet – élve az Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosította lehetőséggel – a Budapesti Nemzetközi Vásár területén rendezett IFABO számítástechnikai szakkiállításon bemutatta a nagyközönségnek is a Sulinet-program keretében elkészült digitális történelemórát. A hónap végén Az ifjúság a (multi)média hálójában című konferencián Lux Zoltán és Szakolczai Attila adtak elő az 1956-os történelemóráról.

Május közepén Hegedűs B. András és Litván György Kolozsvárott, a Korunk szerkesztőségében mutatták be a Tánczos Gábor Emlékkönyvet.

Május végén Moszkvában, a Szovjetszkij Szojuz i vengerszkij krizisz 1956 című dokumentumkötet bemutatóján Standeisky Éva tartott előadást.

Június elején az Intézet közreműködésével került sor Budapesten, a Kossuth Klubban az Amerikában elhunyt Jónás Pál emlékét felidéző ülésre, amelyen Hegedűs B. András is előadást tartott.

Július elején a Multimédia az oktatásban 98 című konferencián Lux Zoltán tartott előadást.

Júliusban Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne előadást tartottak Rio de Janeiróban a X. nemzetközi oral history konferencián.

Szeptemberben az Intézet – a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Nemzeti Galériával és több akadémiai kutatóintézettel együttműködve – A fordulat évei címmel rendezvénysorozatot szervezett, amely új megvilágításba helyezte a háború utáni rövid demokratikus korszakot. A Magyar Nemzeti Galériában tartott kétnapos konferencia és a hozzá kapcsolódó egy hónapos kiállítás a „fordulat” fokozatosságát elemezte. A konferenciára igényes kiállítású könyv jelent meg, amely egyrészről az ott elhangzó előadásokat közölte, másrészről gazdag fényképillusztrációjával önmagában is jellemezte a korszakot. A fordulat évei című konferencián az Intézet kutatói közül előadást tartott Békés Csaba, Litván György, Rainer M. János és Standeisky Éva. Előadást tartott továbbá Kende Péter, az Intézet Kuratóriumának elnöke.

Ősszel Békés Csaba koordinálásával elkezdődött az 1999. nyarára tervezett, a rendszerváltás előtörténetével foglalkozó critical oral history konferencia előkészítése: a levéltári feltáró munka, a dokumentumok összegyűjtése és a kronológia elkészítése. Ezzel párhuzamosan folytatódott a CEU Press kiadásában készülő 1956 Reader összeállítása és szerkesztése, ugyancsak Békés Csaba szervezésében.

Október közepén Hegedűs B. András a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központban tartott előadást, majd a hónap végén a németországi Tutzingban, az Akadeime für Politische Bildung és a „Gauck Hivatal” által szervezett konferencián adott elő.

Október végén Szakolczai Attila az amerikai Bessenyei György Kör meghívásának eleget téve négy előadást tartott az USA-ban – többek között a Radgers University-n – a vidék forradalmáról, a forradalmat követő hetek eseményeiről és a megtorlásról.

November elején az Európa Intézet és a Külügyi Intézet rendezésében tartott nemzetközi konferencián Litván György tartott előadást a prágai tavasz eltiprásának kelet-európai hatásáról.

November 9-én a horvátországi Eszéken nyílt meg az a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett fényképkiállítás, amelynek anyagát Sárközy Réka gyűjtötte össze a fotódokumentációs adatbázisból.

November közepén az intézet több munkatársa részt vett Egerben az AgriaMédia 98 című kiállításon és konferencián, amely a multimédia oktatási hasznosításával foglalkozott.

November végén Békés Csaba előadást tartott A német kérdés kelet-európai nézőpontból, 1949–1956 című esseni konferencián.

Novemberben Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne Hegedűs B. Andrással négynapos látogatást tettek a németországi Lüdenscheidben, ahol az Institut für Geschichte und Biographie intézetet munkáját tanulmányozták.

Novemberben Hegedűs B. András és Kende Péter előadást tartott a Varsó melletti Oboryban rendezett, Kelet-Európa desztalinizálásáról szóló történeti konferencián.

Kutatások

Az 1956-os forradalom történetére vonatkozóan a következő nagyobb kutatási munkák folytak 1998-ben:

Az 1956 Enciklopédiája című multimédia CD-ROM kifejlesztése és összeállítása az 1956-os forradalom budapesti és vidéki történéseiről, szereplőiről, az események írásos, képi és hangzó alapdokumentációjával, csaknem valamennyi munkatársunk részvételével, közel 50 külső közreműködő bevonásával. (A CD-ROM-ot 1999 júliusában mutattuk be.)

Az Intézet ugyancsak szinte valamennyi tudományos munkatársa részt vett az 1956-os forradalom vidéken című tanulmánykötet anyaggyűjtésében és az egyes megye-tanulmányok elkészítésében, valamint a tervezett kétkötetnyi tanulmányhoz csatlakozó, a forradalom vidéki résztvevőiről szóló adatbázis elkészítésében. A program befejezése 2000-re várható.

Az év első felében befejeződött az 1956-tal kapcsolatos román levéltári iratok összegyűjtése.

Noha az Oral History Archívum Az ötvenhatosok második nemzedéke című projektje befejeződött, és elkészült az összefoglaló tanulmány első változata.

Az Intézet munkatársai folytatták 1956-tal kapcsolatos egyéni kutatási témáikat (Eörsi László a józsefvárosi fegyveres csoportokról, Szakolczai Attila a megtorlás történetről, Beck Tibor a budapesti egyetemi hallgatók 1956-os szerepéről).

1956-hoz csak kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolódó, 1998-ben folyó jelenkortörténeti kutatási programjaink a következők voltak:

Békés Csaba folytatta munkáját tervezett monográfiáján (Magyarország és nagyhatalmak 1953–1963), forrásokat tárt fel a magyar–szovjet kapcsolatok 1957–65 közötti időszakára vonatkozólag, a magyar kormány vietnami háborúval, illetve a szovjet–kínai viszonnyal kapcsolatos álláspontjáról.

Rainer M. János befejezte Nagy Imre politikai életrajzának második részét, az 1953–58-as időszakot tárgyaló kéziratot. (Az életrajz második kötetének kiadása 1999 őszére várható.)

Kutatásokat kezdtünk a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozólag, illetve az állambiztonsági iratok felhasználásával más témákban (Kenedi János, Standeisky Éva).

Jelenkortörténeti egyéni kutatási témáikat folytatta Valuch Tibor (az 1945–1963 közötti magyar agrártársadalom átalakulásáról), Tischler János (a magyar–lengyel kapcsolatok 1953–1963-ban) és Germuska Pál (a magyar szocialista városok története 1945–1971). Ez utóbbi kettő egyben készülő PhD-disszertáció is.

Gyarapodások

Az Oral History Archívum gyűjteménye 1998-ban 18 tétellel gyarapodott. Ebből 2 tétel az ún. gyerekkutatás számára készült, 16 tétel életútinterjú.

A könyvtár állománya összesen 458 kötettel gyarapodott, ennek 26 %-a 1956-os irodalom. 144 kötetet, az összes gyarapodás 31%-át ajándékba kaptuk, részben itthoni, részben külföldi adományozóktól. Kéziratgyűjteményünk 95 egységgel gyarapodott, amelyek mind ajándékozás útján kerültek hozzánk, s zömében 56-os tematikájú. Mind a könyveket, mind a kéziratokat maradéktalanul feldolgoztuk adatbázisosan is. A bibliográfiai adatbázis 1403, a sajtófigyelés adatbázis 375 tétellel gyarapodott.

Az Intézet videótára három dokumentumfilmmel gyarapodott. A filmek, tv- és rádióműsorok figyelését és gyűjtését az Intézet 1998 végével megszüntette.

Az adatbank Lux Zoltán szakmai irányításával a folyamatos üzemelés biztosítása mellett további fejlesztéseket hajtott végre – főként pályázati forrásokból. A meglévő Textár adatbázisok karbantartása és feltöltése mellett új formátumok kialakítása is megtörtént, valamint egy új perirat-adatbázis kiépítése is megkezdődött. Az Intézet lokális gerinchálózatát 100 Mbit/sec-re bővítettük.

Az adatbank 1998-ban továbbfejlesztette az 1997-ben létrehozott intézeti Internet-honlapot, amelyet Lux Zoltán és Somlai Katalin gondoztak. Az Intézet történetén, általános információs anyagokon túl két „kötetben” (56-os illetve jelenkortörténeti tematikájú) tanulmányok, az OHA annotált interjú-jegyzéke olvasható a web-oldalon, magyar és (részben) angol nyelven. 1998-as Évkönyvünk „ízelítő” anyaga ugyancsak internetre került. Emellett teljes körű információs szolgáltatást nyújtottunk az Intézet támogatása kapcsán kialakult politikai, kisebb részben szakmai vitákról és állásfoglalásokról.

Az év első hónapjaiban – az eredetileg a Sulinet-program keretében készült – digitális 1956-os történelemóra programozási munkáit Lux Zoltán végezte.

Az Intézet jelenkor-történeti adatbázisa és a fotódokumentációs adatbázis szerkezeti kiépítése, programfejlesztése és adatkonverziója az év első felében megtörtént, s a folyamatos adatfeltöltésnek köszönhetően 1998 végén több mint 2-2 ezer tétel volt mindkettőben. Az év második felétől működtettük az Oracle-alapú adatbázis- és webszerverünket. A jelenkortörténeti és a fotódokumentációs adatbázis ennek köszönhetően on-line szolgáltatásban bárki számára elérhető az Interneten. 1998-ban az adatbanknak a legtöbb munkát 1956 Enciklopédiája című CD-ROM fejlesztése adta: digitalizálás, adatkonverzió, adatbázis-karbantartás mellett a legnehezebb feladat a CD-ROM programozása volt, amelyet az adatbankot vezető Lux Zoltán, valamint Gyenese Tamás külső munkatárs végzett.

Az adatbank adatbázisos és internetes fejlesztéseinek fő támogatója az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Információs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások Programja (OMFB IKTA) és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium volt.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány támogatásának köszönhetően a készülő CD-ROM-ra kerülhetett Boros Gézának az 1956-os köztéri emlékeket feldolgozó adattára.

A Soros Alapítvány folytatólagosan támogatta a készülő CD-ROM munkálatait, valamint A fordulat évei 1945–47 című konferencia és kiállítás megszervezését, és a kötet megjelentetését.

 

ELŐADÁSOK, OKTATÁS

Hegedűs B. András és Rainer M. János az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén tartott szemináriumot.

Litván György az ELTE Szociológiai Intézetében szemináriumokat vezetett.

Szakolczai Attila tanított a MUOSZ Bálint György újságíró-iskolájában.

Standeisky Éva és Valuch Tibor a KLTE Történelmi Intézetében adott elő, Valuch továbbá az ELTE Történeti Szociológiai Tanszékén vezetett szemináriumokat.

Nemzetközi kapcsolatok

Munkatársaink, elsősorban Litván György, Hegedűs B. András, Békés Csaba, Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna és Rainer M. János számos nemzetközi jelenkortörténeti konferencián vettek részt és adtak elő, így Németországban, Oroszországban, Lengyelországban, Csehországban, Brazíliában és az Egyesült Államokban. Az Intézetet ennek eredményeképpen a nemzetközi jelenkortörténet-kutatás egyik első számú magyar műhelyeként tartják számon, kutatói keresett előadók a második világháború utáni történelem szakterületein.

Tanfolyamok, pályázatok, viták

1998-ban hét tudományos vitára, szakmai napra került sor. Az első félévben Valuch Tibornak a magyar művelődéstörténet 1948–1990 közötti történetét feldolgozó kéziratáról, az Intézet távlati tudományos terveiről, az Oral History Archívum interjúi használatának tapasztalatairól, valamint Kozák Gyula Szent csőcselék című, a budapesti felkelőkről szóló tanulmányáról rendeztünk vitát. Júniusban Lux Zoltán az internetes tananyagról és a készülő CD-ROM munkálatairól, Rainer M. János és Békés Csaba pedig a musgrove-i critical oral history konferenciáról tartott beszámolót. Ősszel Gereben István amerikai emigráns magyar közéleti személyiség tartott előadást az ottani 1956 képről, novemberben pedig Valuch Tibornak a Hajdú-Bihar megyei forradalmi eseményeket összefoglaló dolgozatáról rendeztünk vitát.

 


Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.
Copyright © 2000 National Széchényi Library 1956 Institute and Oral History Archive
Utolsó módosítás:  2007. március 23. péntek

Keresés a honlapon