A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. Szerkesztette, a dokumentumokat összeállította, a jegyzeteket írta Rainer M. Jánossal közösen. A sorozat főszerkesztője. Budapest, 1990. Kelenföld–ELTE.

III. Történészvita. 203 o.

Kárpótlást, de miből s mikor? A történelmi igazságtétel nemzeti ügy. B[ossányi] K[atalin] interjúja. Magyar Hírlap, 1990. március 2.

A demokratikus pártellenzék és az értelmiség reformtörekvései. In: „MSZMP 33” 1956. október 31–1989. október 31. Budapest, 1990. MSZP. 14–19. o.

Frühlingsmorgen auf Parzelle 301. [Tavaszi reggelek a 301-es parcellában.] In: Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1. Jg. Heft 1. 1990. pp. 117–121.

Oral History in Hungary – a Political and Socio-Historical Approach. Társszerz ő: Kozák Gyula. In: BIOS, Zeitschrift für Biographieforschung und Oral History, 1990. Special Issue. pp. 31–40.

Organisations politiques apartidaires et nouvelles structures politiques en Hongrie. In: Premiere recontre a Paris, Juin 1990. ICE – Initiative Citoyens en Europe, Compte rendu des séances des 22 et 23 Juin a l’Ancienne École Polytechnique. pp. 41-46. (Texte en traduction francaise simultanée par Stefan Vari.)

Eltávolodtunk 1956 örökségétől? Vig Monika interjúja. Magyar Narancs, 1990. július 18.

A szó megmarad. Nyilatkozat Kozák Gyulával Acsay Juditnak. Világ, 1990. augusztus 2.

Angyal István megidézése. (Lukácsy András: Felismerem-e Angyal Istvánt? cím ű könyvéről) Magyar Hírlap, 1990. augusztus 25.

Hogyan készül a popmenedzser? [–sand– szignóval] Beszél ő, 1990. szeptember 1.

Útjelzőnk: 1956. 168 Óra, 1990. október 23.

Gyászbeszéd Demény Pál temetésén a TIB nevében. 1991. január 23. Kézirat.

Megalakult az 56-os intézet. Még sok a feltáratlan terület. Nyilatkozat Újhegyi Katalinnak. Magyar Hírlap, 1991. április 25.

Etiópiából – Európába! Heti Világgazdaság, 1991. április 27.

Méltóság és igazság. Monostori Károly interjúja. Világ, 1991. május 29.

Az 1956-os magyar forradalom. Reform – felkelés – szabadságharc – megtorlás. Történelmi olvasókönyv. Írták: Bak János, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János. Lektor. Budapest, 1991. Tankönyvkiadó. 224 o.

Hegedűs B. András nem hisz a kollektív felelősségrevonásban. Rejtő Gábor interjúja. Magyar Hírlap, 1991. szeptember 17.

Ékszerdobozban pihen: Magyar Hírlap, 1991. október 22.

Aznap történt. A Magyar Televízió 13 részes sorozata a forradalom 36. évfordulóján. Rendező: Zilahy Tamás. Konzultáns.

A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. Szerkesztette, a dokumentumokat összeállította, a jegyzeteket írta Rainer M. Jánossal közösen. A sorozat főszerkesztője. Budapest, 1991. Múzsák–1956-os Intézet.

IV. Partizántalálkozó – Sajtóvita. 280 o.

Ha majd az utolsó ötvenhatos… Kurcz Béla interjúja a TIB-r ől, a késleltetett kárpótlásról, a forradalom fehér foltjairól és az 56-os Intézet múltfeltárásáról. In: Magyar Nemzet, 1992. január 4.

Névjegy. Magatartásformák. Beszélgetőtárs: Győrffy Miklós. Szerkesztő: László György. Felelős szerkesztő: Tarnói Gizella. Kossuth rádió, 1992. február 2. 53 perc.

Mit hallott Balsai a Hősök terén? Népszabadság, 1992. február 19.

Az égről a csillagot. Szalay László interjúja. Kurír, 1992. március 19.

Véget ért az igazságtétel egy korszaka. A nap interjúja. Készítette: N. Sándor László. Magyar Hírlap, 1992. március 25.

Poznan-Budapest. Előadás az  „1956 Magyarországon és Lengyelországban” című előadás-sorozat keretében, 1991. december 9-én, a Semmelweis Orvostudományi Könyvtár, az MTA Magyar-Lengyel és az LTA Lengyel-Magyar Történeti Bizottsága rendezésében. Életünk (Szombathely), 1992/3-4. 374-381. o. [Lengyel–magyar ’56-os különszám.]

Péter György pályafutása. Előadás a Péter György tiszteletére, tevékenységének ismertetésére rendezett tudományos ülésszakon. 1992. április 24. Kossuth Klub. Közgazdasági Szemle, 1992/9. 837–848. o.

Ugyanaz in: Egy reformközgazdász emlékére. Péter György 1903–1969. Az 1992. április 24-én a Kossuth Klubban megrendezett tudományos ülésszak előadásai és vitája. 14–34. o. A kötet társzerkesztője is Árvay János mellett. Budapest, 1994. Cserépfalvi--T-Twins, 158 o.

Áll a rusztikus kő. Magyar Narancs, 1992. június 9.

Beszélő. Összkiadás, 1981–1989. Sajtó alá rendezte: Havas Fanny. Szerkesztette: Sebes Katalin. A jegyzeteket készítette Rainer M. Jánossal, Csicskó Máriával közösen. Budapest, 1992. AB-Beszélő, 2. köt. 11–20. szám, 1984–1987. 3. köt. 21–27. szám, 1987–1989.

Adalékok a Petőfi Kör történetéhez. In: Évkönyv I. 1992. 1956-os Intézet, Budapest, 1992. 39–53. o.

1956 öröksége – és örökösei. Kritika, 1992/11. 38–39. o.

’56-os Kádár-levél Csoszicstól. Közreadó: Litván Györggyel közösen. Népszabadság, 1992. november 21.

A bölcsészkar az 1956-os forradalomban – Zárszó és konklúziók az 1992. november 25-én rendezett tudományos konferencián. In: ELTE Tájékoztató. Budapest, 1994, ELTE. 14–22. o.

Ugyanaz a fenti című kötetben. Szerkesztette: Vadász Sándor. Budapest, 1994. ELTE. 113-126. o.

Ötvenhatról nyolcvanhatban. Az 1956-os magyar forradalom el őzményei, alakulása és utóélete című, 1986. december 5–6-án Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve. Szerkesztette és a jegyzeteket készítette. Budapest, 1992. Századvég–56-os Intézet. 334 o.

A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. Szerkesztette, a dokumentumokat összeállította, a jegyzeteket írta Rainer M. Jánossal közösen. A sorozat főszerkesztője. Budapest, 1992, 1956-os Intézet.

VI. Pedagógusvita. 176 o.

Adalékok a Petőfi Kör történetéhez. Előadás „A desztalinizáció problémái Magyarországon 1953-1956” című konferencián, a Politikatörténeti Intézet, az 1956-os Intézet, az MTA Történettudományi Intézete és a Politikatudományi Társaság rendezésében, 1991. november 12. In: Évkönyv I. 1992, Budapest, 1992. 1956-os Intézet. 39-53. o.

A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Fordította Gál Éva, N. Goller Ágota, Páll Erna. Szerkesztette Gál Évával, Litván Györggyel, Rainer M. Jánossal közösen. Budapest, 1993. Századvég - 1956-os Intézet. 242 o.

Mit tartalmaz a Jelcin-dosszié? Szabó Iréne interjúja az év politikai szenzációjáról. Népszava, 1993. január 2.

Hogyan ne szerkesszünk kronológiát! Beszélő, 1993. június 26.

Negyven éve a damaszkuszi úton. Tardos János interjúja Nagy Imre 1953. júniusi kormányprogramjáról. Magyar Hírlap, 1993. július 1.

A tüzet a vízzel nem lehet egyesíteni. S. Ráduly János interjúja. Magyar Narancs, 1993. október 21.

Decsy János emlékére. Magyar Nemzet, 1993. október 28.

Elmaradt katarzis. Anti – Az ELTE BTK lapja, 1993. november 18..

1994

Széll Jenő, 1912–1994. Beszélő, 1994. január 27.

Egy fehér folttal kevesebb (Balás Piri László Emberek fehérben című könyvéről) Beszélő, 1994. február 10.

Egy teljes élet. (Benkő Zoltán: Történelmi keresztutak című könyvéről) Beszélő, 1994. február 17.

A titkos iratok újra titkosak? Javorniczky István interjúja a történelmi kutatás korlátozásáról. Magyar Nemzet, 1994. május 26.

Mi lesz veled, kárpótlás? Beszélő, 1994. augusztus 4.

Józsa Péter az 1956-os forradalomban. Előadás a Józsa Péter tiszteletére rendezett emlékülésen, 1994. szeptember 28-án, az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. In: Józsa Péter Emlékkönyv. Válogatta és szerkesztette: S. Nagy Katalin. Budapest, 1995. Magyar Szociológiai Társaság – Művelődésszociológiai Szakosztály, Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia Tanszék. 10–15. o.

A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. Szerkesztette, a bevezetést és a jegyzeteket írta. A sorozat főszerkesztője. Budapest, 1994. 1956-os Intézet.

V. Gazdasági vezetés – Műszaki fejlesztés – Kertmagyarország? 178 o.

A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. Szerkesztette, a dokumentumokat összeállította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Ember Máriával közösen (első rész), továbbá a bevezetőt írta és szerkesztette Bohó Róberttel (második rész). A sorozat főszerkesztője. Budapest 1994, 1956-os Intézet.

VII. Iparművészvita – Orvosvita. 210 o.

Retus (A puha diktatúrától a kemény demokráciáig című kötetről) Beszélő, 1994. október 13.

Új berlini fal? Beszélő, 1994. október 27.

Az 1956-os forradalom kutatásának kérdései. Bevezető előadás Nyíregyházán, 1994. november 11–12-én, a Jósa András Múzeumban, az 1956-os forradalom és Szabolcs-Szatmár megye című tudományos konferencián. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995/3. 171–179. o.

Egy horizontálesztergályos Csepelről. Nagy Elek (1926–1994). Népszabadság, 1994. december 19.

„...erről a családról, amelynek oly sok nevezetes tagja volt”. Beszélgetés Sárközi Mátyással. Az Oral History Archívum-interjú szerkesztett szövege. Beszélő, 1994. december 22. Karácsonyi melléklet, 24 oldal. Szerkesztette: Mosonyi Aliz.

Farsang. Fejezetek egy önéletrajzból. Periratok 1957–1958. (Lakatos István Paradicsomkert című kötetéről) In: Évkönyv. III. 1994. 1956-os Intézet, Budapest, 1994. 343–346. o.

Nyugatiak lettünk. [h.b.a. szignóval] Beszélő, 1995. január 12.

Reform-Programme vor der Revolutionsperiode und Ihre Verwirklichung während der Ungarn-Revolution 1956. In :Hungary 1956. Eds: Paula Hihnala and Olli Vehlvilaeinen. Tampereen Yliopisto (Tamperei Egyetem), Historiatieen laitoksen julkaisuja 19, Tampere, 1995. pp. 13–21. Konferencia az 1956-os magyar forradalomról Tamperében (Finnország) 1993 márciusában.

Bevezető előadás a Desztalinizáció, forradalom és megtorlás című kerekasztal-beszélgetésen. Közéleti és tudományos konferencia a Kossuth Klubban a Petőfi Kör 40. születésnapján, 1995. március 25–26-án. In: Értelmiség – közélet – hatalom, 1955–1995. Szerkesztette Bánki Erika. Budapest, 1995. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 10–19. o.

Einblick in das Oral History Archiv des Forschungsinstitutes 1956 In: Die Ungarische Revolution 1956. Österreichisch-ungarische Konferenz im Collegium Hungaricum, Wien, 6. April 1955. Hrg. von Univ. Prof. Dr. Béla Balázs, Wien, 1995, Collegium Hungaricum, p. 13.

Szembenézni a történelemmel. Közalapítvány lett az 56-os kutatóintézet. Javorniczky István interjúja Hegedűs B. Andrással és Rainer M. Jánossal. Magyar Nemzet, 1995. április 20.

A történelmi igazságtétel. Az emlékezés és az újragondolás keserédes tapasztalatai. Előadás a budapesti Goethe Intézet és az 1956-os Intézet Megemlékezés-Emlékezés-Felejtés című konferenciáján, 1995. május 25. Kézirat.

Ötvenhat. Interjú Vitányi Ivánnal. In: Egy univerzális értelmiségi. Vitányi Iván születésnapjára. Szerkesztette: B. Vörös Gizella. Budapest, 1995. MTA Szociológiai Kutató Intézet. 279–285. o.

Tisztító szenvedéllyel. Tánczos Gáborról. Rubicon, 1995/8. 15. o. [56-os portrék különszám]

Felszólalás az „Orvosok és az államhatalom” című beszélgetésen 1995. október 19-én. In: Galgóczy Zsuzsa: A tudományos kutatástól a politikai döntésig. Budapest, 1997. Konrad Adenauer Stiftung. 13–15. o.

A demokratikus ellenzék és 1956. Beszélő Összkiadás 1981–1989. In: Évkönyv IV. 1995. Budapest, 1995. 1956-os Intézet. 313–325. o.

1956 – 40 év után. Szakértő. Műsorvezető: Kasza László. Szerkesztő: Sárdi Anna. Rendező: Born Ádám. 1996. Magyar Televízió Politikai Műsorok Stúdiója. Kerekasztal-beszélgetések, melyek egy éven át hónapról hónapra követték 1956 eseményeit.

Fejti féligazságai. Népszabadság, 1996. február 27.

Mikojan kabátja, avagy a szovjet pártelnökség titkos vitái 1956-ban. Népszabadság, 1996. március 30.

Előre nem látható történelem. Hegedűs B. András életútja: példa és bizonyíték. Földes Anna interjúja. In: Az én forradalmam. Európai füzetek, 3. szám (Szerkesztette Földes Anna és Mihályi Gábor). Budapest, 1996. Új Világ. 46-51. o.

Nagy Imre élete és halhatatlansága, I–II. A Magyar Televízió filmje. Szerkeszt ő. Szakértő: Rainer M. János. Rendező: Bohó Róbert.

A százéves Nagy Imre. Közgazdasági Szemle, 1996/6. 577–599. o.

Lindner András–Horváth Zoltán: Portré. Hegedűs B. András, az 1956-os Intézet ügyvezető igazgatója. Heti Világgazdaság, 1996/25.

Poznanski–Budapeszt. Wprost (Poznan). 1996. június 30. 80–81. o.

Az emlékezés és az újragondolás keserédes tapasztalatai. El őadás az „Útirányok 1989–1996” című, 1996. május végi lengyel–magyar konferencián. Rövidítve: Élet és Irodalom, 1996. július 12.

„Azon a kedden”. Beszélő, 1996/7. 64–69. o.

Építeni szórakoztatóbb, mint nem építeni… Pap Endre, az els ő európai hibridkukorica megteremtője elmondja életét Hegedűs B. Andrásnak. [Az Oral History Archívum életútinterjújának szerkesztett változata.] Martonvásár, 1996. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Szerencs Mezőgazdasági Rt. 63 o.

Am Rande eines Krieges. A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) német televízió dokumentumfilmje a magyar forradalomról. Rendező: K. Tetzlaff és N. Lorenzen. Szakértő.

1956 Kézikönyve. I–III. A kézikönyv főszerkesztője. Az első kötetet (Kronológia) írta és összeállította Beck Tiborral és Germuska Pállal közösen. Budapest, 1996. 1956-os Intézet. 433 o.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója. A dokumentáció szerkeszt ője. Budapest, 1996. 1956-os Intézet. 102 o.

„Egy egészen más kultúrpolitikát próbáltam megvalósítani, mint ami a hivatalos volt.” Részlet a Széll Jenővel készített életútinterjúból. Sajtó alá rendezte: Kozák Gyula. Szín, 1996. november. 8–16. o.

1956-ról a rendszerváltás küszöbén [a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében 1988. december 3–4-én a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen rendezett 1956-os konferencia kivonatos jegyzőkönyve]. Szerkesztette Baló Péterrel közösen. Budapest, 1996. Széchenyi István Szakkollégium - 1956-os Intézet. 168 o. [Széchenyi Füzetek IX.]

Egy francia diplomata a forradalomban. Guy Turbet-Delof 1956-os naplója. Szerkesztette: Litván György. Fordította és a szöveget gondozta: Havas Fanny. A jegyzeteket készítette. Budapest, 1996. Francia Intézet–1956-os Intézet. 180 o.

„A forradalom díszlet volt a különböző hatalmi taktikákhoz”" Bossányi Katalin interjúja. Mozgó Világ, 1996/10. 3–22. o.

Lessing. In: A szabadság győzelemre vezeti a népet! A Francia Intézet 1956-os kiállításának (1996. október 16.– november 15.) katalógusa. Budapest, 1996. (Magyarul és franciául.)

Die Revolution von 1956. Stellenwert und neue Erkenntnisse. El őadás Eisenstadtban (Burgenland-Ausztria) a „Grenzbetrachtungen – Die österreichisch-ungarische Grenze während des Volksaufstandes von 1956” című szimpóziumon, 1996. október 22. Kézirat.

Szikrák futottak a csizmák peremén… Hogyan emlékezünk 1956. október 23-ra? Dokumentumok az 1956-os Intézet Oral History Archívumának gy űjteményéből. Összeállította Kőrösi Zsuzsannával közösen. Népszabadság, 1996. október 22.

Tükörcserepek – Magyarország 1956. Videokazetta. Eredeti archív-felvételek a forradalomról. A Fővárosi Oktatástechnológiai Központ és a Magyar Tudományos Média Műhely filmje Rendező: Vitéz Gábor. Szakértő Rainer M. Jánossal.

1958 - a megtorlás konszolidációja. Beszélő, 1996/9. 70–82. o. [Beszélő évek-sorozat]

Ugyanaz in: Beszélő évek 1957–1968. A Kádár-korszak története. 1. rész. Budapest, 2000. Beszélő. 75–85. o.

Göncz Árpád visszaemlékezése: A váci éhségsztrájk. Lejegyezte Heged űs B. András. Beszélô, 1997/2. 84. o.

Ugyanaz in: Beszélő évek 1957–1968. A Kádár-korszak története. 1. rész. Budapest, 2000. Beszélő. 175-176. o.

Gyergyai Albert útlevélügye. Közreadó. Beszélő, 1997/4. 92–93. o.

1956 az újabb kutatások fényében. Előadás Berlinben, a Magyar Házban rendezett „A történelem hatalma Magyarországon 1848-ban, 1956-ban, 1989-ben. A történelem mint politikum diktatúra és rendszerváltás idején” című konferencián, 1997. április 12. Kézirat.

Magyar zászlók Snagovban. Népszabadság, 1997. június 2.

The Petôfi Circle: The Forum of Reform in 1956. – Mikoyan’s Overcoat: Discussions and Decisions in the Kremlin, 1956. In: The Journal of Communist Studies and Transition Politics, Vol. 13, No. 2. June 1997. Special Issue: Hungary 1956 – Forty Years On. Ed. by Terry Cox. Franc Cass, London. pp. 108–140.

Ugyanaz in: Hungary 1956 – Forty Years On. Ed. by Terry Cox. Frank Cass, London–Portland, 1997. pp. 108–140.

A törvényes forradalmi rend híve volt. Maléter Pál emlékezete. Népszabadság, 1997. szeptember 4.

Beck Tibor–Germuska Pál: Forradalom a Bölcsészkaron. A könyvet szerkesztette és a könyvet megalapozó kutatást irányította. Budapest, 1997. 1956-os Intézet. 240 o.

„1956-ban szociáldemokrata alternatíva nem merült fel”. Révész András - 1986-ban Kovács Andrással közösen készített - életútinterjújának szerkesztett változata. In: Pártok 1956. Válogatás 1956-os pártvezetők visszaemlékezéseiből. Budapest 1997. 1956-os Intézet. 203–239. o.

Tánczos Gábor emlékkönyv. Társszerkesztő: Ember Mária. Budapest, 1997, 1956-os Intézet, 333 o. Benne: Tánczos Gábor a bíróság előtt (Előadás az 1956-os Intézet és a Magyar Szociológiai Társaság Művészetszociológiai Szakosztálya által rendezett tudományos emlékülésen, 1994. december 6-án az 1956-os Intézetben)- Gyászbeszéd a 300-as parcellában (Tánczos Gábor újratemetésén, 1990. március 27-én). 281–292, valamint 297–299. o.

Kerekesztal-beszélgetés 1956 örökségéről. Hozzászólás és a hozzászólások összefoglalása az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában című nemzetközi konferencián, Budapest, 1996. szeptember 26. In: Évkönyv V. 1996–1997. Budapest, 1997. 1956-os Intézet. 27–34. o.

„A tettesek nem bőbeszédűek”. Seres László interjúja. MaNcs, 1998/1.

Kende Péter és az ötvenhatos hagyomány. Előadás az 1956-os Intézet, a Politikatudományi Társaság elméleti szekciója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Karának Politikaelméleti Tanszéke, valamint a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszéke által a hetvenéves Kende Péter tiszteletére rendezett „A mi Magyarországunk” című konferencián a Közép-Európai Egyetemen, 1997. december 6. Világosság, 1998/2. 18–25. o.

Jónás Pál és az 1956-os forradalom. Előadás a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, a Recski Szövetség, az 1956-os Intézet, valamint az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat rendezésében megtartott Jónás Pál emlékülésen a Kossuth Klubban, 1998. június 3. Kézirat.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc reneszánsza és a rendszerváltozás. Visszatekintés 1988-ra. Előadás az 1956-os Intézet és a Kossuth Klub rendezésében a Nagy Imre és társai elleni per és a kivégzés 40. évfordulója, valamint az 1988. júniusi párizsi és budapesti megemlékezések 10. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen, 1998. június 8. In: Évkönyv VI. 1998. Budapest, 1998. 1956-os Intézet. 287–295 o.

Rövidített szövege: Az 1956-os forradalom és a rendszerváltás. Visszatekintés 1988-ra. Magyar Nemzet, 1988. június 13.

Lipták Tamás 1930–1998. Beszélő, 1998/7–8. 214–215. o.

Az egykori állambiztonsági szervek és azok iratai Németországban és Magyarországon. Az 1956-os Intézet és a Magyar Köztársaság Történeti Hivatala, valamint a budapesti Goethe Intézet által rendezett, 1997. október 8-i konferencia jegyzőkönyve. Szerkesztő. Budapest, 1998. 1956-os Intézet. 165 o.

Szellemtörténetek. Rádai Eszterrel beszélget Tánczos Gáborról. Kossuth rádió, 1998. október 30.

Nekrológ az élőről. „In memoriam” dr. Földvári Tamás, anno 1980. Beszélő, 1998/12. 93–99. o.

Rákosi szíve, avagy sajátos adalékok a magyar forradalom történetéhez. In: Évkönyv VI. 1998. Budapest, 1998. 1956-os Intézet. 321–331. o.

Válasz egy kívülálló gondolataira. Az 56-os Intézet jövőjéről. Rozgics Mária interjúja. Napi Magyarország, 1999. január 8.

Zártszámadás. MaNcs, 1999. március 4. (Válasz Winkler Róbert cikkére.)

Litván György az 1956-os forradalomban és a börtönben. Előadás a „Magyar gondolat, szabad gondolat” című konferencián, Litván György 70. születésnapja tiszteletére az MTA Történettudományi Intézete és az 1956-os Intézet rendezésében, 1999. február 12. Világosság, 1999/3. 74–80. o.

Nekem – hetven. Nyilvános interjú a hetvenéves Litván Györggyel a Merlin Színházban. Beszélgetőtárs: Rádai Eszter. Beszélő, 1999/4. 8–20. o.

„Darancs” avagy egy szolidaritás története. In: Férfiúról szólj nékem múzsa, ki sokfele bolygott... Öt esszé Bak János születésnapjára. Szerkesztette: Nagy Balázs és Sebők Marcell. Budapest, 1999. Az angol nyelvű Festschrift eredeti magyar szövegei.

Ugyanaz in: "Dorange": A Story of Solidarity. In: The Man of Many Devices Who Wandered Full Many Ways. Festschrift in Honor of János M. Bak. CEU Press, June 1999. pp. 12–17.

Erst 10 Jahre ist es her… Budapester Zeitung, 1999. június 14–25.

Így történt. Népszabadság, 1999. augusztus 24. (Hozzászólás Pártay Tivadar nekrológjához.)

1956 enciklopédiája. Az 1956-os Intézet CD-ROM sorozata, 1. Társszerkeszt ő: Germuska Pál. Projektvezető: Lux Zoltán.

A feljelentő és a tények. Közreadó Eörsi Lászlóval közösen. Népszava, 1999. október 22.

„Nagyon jó egyetemre jártam, a magyar forradalom egyetemére." Georgiosz Vasziliu elmondja életét. Az interjút készítette. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kőrösi Zsuzsannával közösen. Budapest, 1999. 1956-os Intézet. 100 o.

Felszólalás a Német Szövetségi Parlament Enquete Bizottságának 49. nyilvános ülésén 1998. január 25-én, Berlinben. Az ülés tárgya: „A múlt feldolgozásának kihívásai és perspektívái Közép-, Kelet- és Dél-Európában”. In: Enquete-Komission ”Überwindung der Folgen der SED-Diktatur im Prozess der deutschen Einheit”. Künftige Aufarbeitung Band VII. Perspektiven der internationalen Zusammenarbeit bei der Aufarbeitung totalitärer Diktaturen. Nomos – Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1999. pp. 929–930.

Aus den Akten der Ungarischen Staatssicherheitsorgane. Eine Fallstudie im persönlichen Spiegel, 1956–1965. In: Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Referate der Tagung der BStU und der Akademie für Politische Bildung. Hrsg.: Dagmar Unverhau. LIT, Münster, 1999. pp. 213–222.

Quislingekről – tárgyilagosan. Magyar Hírlap, 1999. december 2.

Szubjektív jegyzetek Hegedűs Andrásról. Beszélő, 1999/12. 86–93. o.

Einleitung zum Podiumsgespräch: Europäisches Geschichtsbewusstsein – Eine Utopie? In: Revolution–Transformation–Integration. Der Weg der jungen Demokratien nach Europa. Eine internationale Konferenz der Stiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur. Berlin, 2000. március 16–18.

Satelliten nach Stalins Tod: Der "Neue Kurs", 17. Juni 1953 in der DDR, Ungarische Revolution 1956. Studien des Forschungsverbundes SED-Staat an der Freien Universität Berlin. Hrg.: András B. Hegedűs – Manfred Wilke. Berlin, 2000. Akademie Verlag, p. 316. Benne: 1. András B. Hegedűs: Die Niederschlagung der ungarischen Revolution – Die restaurative Vergeltung. pp. 260–287.– 2. Manfred Wilke–András B. Hegedűs: Fazit. Der gescheiterte Gesellschaftsvertrag zwischen Partei und Volk im sowjetischen Imperium. pp. 290–305.

Összeállította: Pesti Ernő

A *-gal jelölt tételek nyomtatásban megjelentek.

Aczél György politikus, 1989–1991. 162. sz. (Litván Györggyel és Kozák Gyulával)

Bácskai Vera történész, 1985. 370. sz.

Bak M. János történész, 1986–1987. 75. sz.

Bakonyi Sebestyén Endre elektromérnök, 1982. V.1. sz. (Kozák Gyulával)

Benedek Pál vegyészmérnök, 1981–1982. V.2. sz.

Bohó Róbert filmrendező, 1987. 83. sz.

Csernok Attila közgazdász, 1982. V.5. sz. (Kozák Gyulával)

Drecin József közgazdász, 1983. V.5. sz. (Bakonyi Évával)

Erdélyi Tibor építészmérnök, 1994. 152. sz.

Fazekas György újságíró, 1983. 67. sz.*

Fehér Erzsébet vegyészmérnök, 1982. V.7. sz. (Borszéki Zsuzsával)

Fekete Ferenc agrárközgazdász, 1986. 13. sz.

Gál Ferenc pártfunkcionárius, 1996. 728. sz.

Gáll Ernő szociológus, 1985. 15. sz. (Szabóné Dér Ilonával)

Göncz Árpád író, politikus, 1985, 1990. 2. sz.

Gyöngyössy István jogász, 1981. V.8. sz. (Kozák Gyulával)

Győrffy Béla agrármérnök, 1986. V.70. sz.

Hardy Gyula vegyészmérnök, 1981. V.9. sz. (Kozák Gyulával)

Huszár Tibor szociológus, 1993. 499. sz.

Jánossy Ferenc közgazdász, 1983. V.105. sz. (Kozák Gyulával és Szabóné Dér Ilonával)*

Jónás Pál közgazdász, 1986. 90. sz.

Király Béla katonatiszt, 1986. 178. sz.

Kismarty Loránd gépészmérnök, 1982. V.12. sz. (Koncz E. Katalinnal)

Kiss Károly költő, újságíró, 1987, 1991. 58. sz.

Kováts Gábor vegyészmérnök, 1983. V.77. sz. (Farkasné Kurucz Zsuzsannával)

Lakatos István költő, 1984. 326. sz.

Marián István katonatiszt, 1986–1987. 143. sz. (Mécs Imrével)

Nagy Elek horizontálesztergályos, 1986. 22. sz.*

Oláh Gáborné vegyészmérnök, 1984. V.185. sz.

Ötvös Alajos katonatiszt, 1990. 240. sz.

Pajcsics József rendőrtiszt, 1991. 261. sz.

Pap Endre növénynemesítő, 1985. 1. sz.*

Péter László történész, 1988. 179. sz.

Pozsár István közgazdász, 1988. 144. sz.

Rentoul Ferenc újságíró, 1988. 151. sz.

Révész András politikus, 1986. 5. sz. (Kovács Andrással)*

Sárközi Mátyás író, 1993. 482. sz.*

Sólyom Ildikó színésznő, 1987. 78. sz.

Szántó István vegyész, 1982. V.33. sz. (Farkasné Kurucz Zsuzsannával)

Szász Béla újságíró, 1988. 227. sz.

Széll Jenő politikus, 1981–1982. 4. sz. (Kozák Gyulával és Szabóné Dér Ilonával)*

Szerb Ferenc közgazdász, 1982. V.34. sz. (Farkasné Kurucz Zsuzsannával)

Sziklai Imre vasmunkás, pszichológus, 1988. 149. sz.

Tabódy István huszártiszt, római katolikus pap, 333. sz. (Kőrösi Zsuzsannával)

Valkó Endre gépészmérnök, 1987. V.153. sz. (Szabóné Dér Ilonával)

Varga Endre közgazdász, 1987. 88. sz. (Kozák Gyulával)*

Vásárhelyi Miklós politikus, 1985–1987. 31. sz. (Kozák Gyulával)*

Vasziliu Jorgosz közgazdász, 1991. 425. sz.*

Wolf Richard újságíró, 1991. 464. sz.

Kerekasztal-beszélgetés Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Alíz, Hegedűs B. András, Litván György, Mécs Imre, Mérei Ferenc, Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós részvételével. Az interjút Csalog Zsolt, Kozák Gyula és Szabó Miklós készítette. 1981–1982. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 800. sz. 50 ív.

Tolmár Klára, 1985. Oral History Archívum 475. 1. sz. 17 ív.

Murányi Gábor, 1992–1993. Oral History Archívum 475. 2. sz. 31 ív.

Hanák Gábor, 1993–1998. Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, 51 db. videokazetta.

Mérei Anna, 1999. Visual History Foundation, 2 db. videokazetta.

Harminc éven át, vitáktól, konfliktusoktól sem mentesen dolgoztunk együtt Hegedűs B. Andrással, vagyis, ahogy mindenki hívta: HBA-val. Barátok voltunk, szemérmes barátok, mert a politikai történések mindig háttérbe szorították a magánéletieket. HBA ahhoz a háború után, vagy inkább a háború alatt eszmélő generációhoz tartozott, akinek zsidó származása miatt bujkálnia kellett, akinek édesapja munkaszolgálatosként pusztult el valahol Oroszországban. Természetes volt, hogy a felszabadulás után az V. kerületi MADISZ-ban, majd a kommunista pártban talált rá azokra az emberekre és eszmékre, akikről és amelyekről úgy vélte, hogy az ifjúságát megkeserítő ordas eszmék elleni harcban partnerei lesznek. Azok közé a gondolkodó fiatalok közé tartozott, akik a rendszer rohadása és egyre elviselhetetlenebbé válása közben, az ötvenes években kételkedni kezdtek az eszmében. Ez a kételkedés vezette el a fiatal tanársegédet 1956-ban a Petőfi Körbe, ahol Tánczos Gábor mellett, a kör egyik titkáraként szerzett életreszóló tapasztalatokat. A forradalom után akkor zárták börtönbe, amikor mások már szabadultak. Tudományos karrierje ezzel hosszú időre befejeződött.

A hetvenes évek elejéig HBA fordítóként és tisztviselőként dolgozott. Igaz, ha tehette „titokban” szociológiai kutatásokat végzett, s szenvedélyesen dokumentálta a korszakot, amelyben élt. Csak 1973-ban kerülhetett vissza a tudományos pályára, amely azonban az 1979-es Charta-aláírás után újra megbicsaklott. Az aláírókat sújtó megaláztatás azonban olyan energiákat szabadított fel benne, amelyek máig hatóan érvényesülnek: az 1956-os forradalom kutatását vállalta, vállaltuk magunkra, egy olyan reménytelen helyzetben, amikor szinte semmilyen hiteles forrás nem állt a rendelkezlésünkre.

Közös munkánk eredményeként született meg az Oral History Archívum, amelynek fő célkitűzése volt interjúk készítése a forradalom résztvevőivel. Erről a titokban semmiképpen nem tartható munkáról a BM III/III-as osztálya is tudott, de HBA Gerlóczy utcai lakása valóságos irodává változott, ahol egyre többen fordultak meg. Ennek a munkának a folyománya volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság, amely szintén HBA személyéhez kötődik, miként az 1989. június 16-i, rendszerváltó temetés is. S a következő lépés is szinte természetes módon adódott: létre kellett hozni az 1956-os Intézetet, amely a rendszerváltozás után, immáron a levéltári anyagokra is támaszkodva igazi tudományos műhellyé válhatott. Megalakulásától 1999-es nyugdíjba vonulásáig HBA volt az 56-os Intézet motorja. Összegyűjtöte és sajtó alá rendezte a Petőfi Kör vitáinak jegyzőkönyveit, s mindent megtett annak érdekében, hogy a rendszerváltás utáni első független kutatóhely a magyar tudományosságban az őt megillető helyet vívja ki magának. Olyan vezetője volt az intézetnek, aki sem magát, sem a munkatársait nem kímélte, ha az ügyről, az 56-os forradalom kutatásáról volt szó.

Az 1998-as választások után, amikor a hatalom megvonta az intézettől az anyagi támogatást, s immáron állami szintre emelkedett a forradalom lényegének elferdítése, HBA csak tehetetlenül szemlélhette, hogy újra bekövetkezhet a politika primátusa a tudományos igazsággal szemben. Ez a tehetetlenség a mindig aktív és a nála több generációval fiatalabbakat is megszégyenítő munkabírással rendelkező HBA-t visszavonulásra késztette. Voltak tervei, memoárja megírására készült. A hírtelen jött csönd azonban, amely két évtized után újra körülvette, tehetetlenségre kárhoztatta. A pszichológus nyílván azt mondaná, hogy szomatizálta lelki bajait. S nem nagyon tévedne. Gyors egymás után következtek a rettenetesnél rettenetesebb betegségek, amelyeket igyekezett legyőzni, de az utolsó erősebb volt nála.

Hegedűs B. András okleveles közgazda, szociológus, történész, politológus, de leginkább kérlelhetetlen politikus volt. Csillaga az 56-os forradalom volt, annak eszméitől soha nem távolodott el. Ott a helye bajtársai mellett a 300-as parcellában, amelynek létrehozásáért oly sokat tett.