___Ezt írták az „56. utca” sátorról___Vissza
Ezt írták az 56. utcáról
Sziget Fesztivál 2006 – 56. utca – A forradalom gyerekszemmel
Az 1956-os Intézet és a Káva Kulturális Műhely sátra a Civil Szigeten 2006. augusztus 9–16.
Gréczy Zsolt: Alig tudnak a diákok a forradalomról. Kossuth és Petőfi mint '56 hősei?
Egy felmérés szerint a magyar diákoknak csak húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az 1956-os forradalomról. A tudatlanság oka, hogy a tanmenet végén már nincs idő a világháború utáni események tanítására, de szerepe van benne a tanárok bizonytalanságának és az érdeklődés hiányának is.
A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvélemény-kutató Intézet felmérése tanulságos eredményt hozott: a megkérdezett hétszáz fiatal döntő többségéről kiderült, nem is tanultak 1956-ról. Akadt köztük olyan is, aki Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az '56-os forradalmárok közé sorolta - alig száz évet tévedve a históriában.
A távirati iroda által megkérdezett szakértők közül Tallai Gábor arra panaszkodott, hogy mivel a tananyag az időrendet követi, a gyerekek tizenhét éves korukig nem is tanulnak a forradalomról. A Terror Háza programigazgatója a Történelemtanárok Egyesületének felmérését idézte, amely szerint idő hiányában kimarad az oktatásból minden, ami 1945 után történt. Tallai szerint gond az is, hogy a tanárok nagy része ma sem tudja, hogyan közelítsen a témához. Van, aki polgári forradalomnak, mások szocialista harmadik utas kísérletnek látják a történteket, de előfordul az is, hogy valaki ma is ellenforradalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket.
Az 1956-os Intézet kutatója, Lénárt András a társadalmi motivációt hiányolja. Azt mondja: Nagy Imréék 1989-es újratemetése volt az utolsó közös pillanatunk.
"Nagyon el vagyok szomorodva" - reagált a felmérés eredményére Gyenes Judith. Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye lapunknak elmondta: maga is több alkalommal szembesült már azzal, milyen erős a tájékozatlanság 1956-tal kapcsolatban. Legutóbb az egyik párt kopogtatócédula-gyűjtője kereste fel, és ő megkérdezte a harminc év körüli, friss közgazdasági diplomával rendelkező fiatalembert, hallott-e Maléterről. Zavart, nemleges válasz érkezett. Gyenes Judithot elkeseríti, hogy a magyar történelem e dicsőséges korszaka ennyire nem érinti meg az ifjúságot. Pedig - tette hozzá - ez volt az az időszak, amikor a folyton széthúzó ország egyet akart.
"Katasztrófa" - kommentálta a hírt Litván György, jelezve, maga is ezt tapasztalja, amikor gimnáziumokba meghívják előadást tartani. A történész szerint fokozza a zavart sok ötvenhatos hőbörgése, folyamatos méltatlankodása. Egyszer egy diák meg is jegyezte, hogy akkor derül majd ki az igazság, ha az egykori résztvevők kihalnak.
Vásárhelyi Máriát, a Nagy Imre-kormány elítélt sajtófőnökének lányát is elszomorítja, hogy a fiatalok nem ismerik az ötven évvel ezelőtti történelmünket, de - mint mondta - a kutatás konklúziója nem érte váratlanul. A szociológus szerint a diákok hónapokon át az ókort tanulják, arról viszont fogalmuk sincs, mi történt 1956-ban, pedig ez az esemény befolyásolja mai életüket is. A tanárok sem tudnak vagy mernek méltóképpen foglalkozni a forradalommal - holott a társadalomban alapvetően konszenzus van a megítélésében -, például mert félnek a szülők ellentétes reakciójától.
A felmérés eredménye tulajdonképpen megmutatja azt is, miként lehetséges az, hogy amikor néhány éve a magyar történelem legkiválóbb személyiségeire szavazhattunk, a listán 1956 leverője, Kádár János szerepel a dobogón (Szent István és Széchenyi István mögött), ötvenhatos hős pedig egy sem.
l '56 mindannyiunké címmel Mécs Imre nyílt levelet tett közzé tegnap. Az egykori halálraítélt írásában viszszaemlékszik a hősi napokra, hangsúlyozva, hogy "'56 a zászlónk volt a kádári pártdiktatúra elleni küzdelmekben, s a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, amely során békés úton sikerült megvalósítanunk 1956 legtöbb követelését." Mécs jövőbe mutató példának tartja a forradalom legfontosabb tulajdonságait: nyitottság, bizalom, összefogás, önzetlenség, szolidaritás. Mécs szerint mindezek tükrében szomorú, ha néhány ötvenhatos gyűlölködő nyilatkozatokat tesz. "Meggyőződésem, hogy a még élő ötvenhatosok óriási többsége idegenkedve nézi néhány szélsőséges személy kirohanásait. (...) Segítsük elő, hogy az önvizsgálat és a megbékélés időszaka legyen 2006 októbere, s minden jószándékú ember méltósággal ünnepelhessen vendégeinkkel..." - szögezi le nyílt levelében az egykori halálraítélt.
Népszabadság, 2006. augusztus 11.
Ingyensziget
A délutáni civiljárást egy különös aspektusból hajtottuk végre. Mit, miért cserébe lehet ingyér szerezni a Szigeten. Lehetett - hiszen most már hiába mentek.
(...) Az 56-os utca nevű helyen 1956 a vezértéma, és ez, minden irónia nélkül Sziget országimázs a javából, most van ez az évforduló, nem baj, ha van egy kis szimpatikus, kétnyelvű ötvenhatozás. Hogy szokják. Tesztért cserébe Kossuth-címert osztanak kézre köthető fémből, és ez is jó, a sátrat a Leningrad-koncert idejére a Világzenei Színpadhoz kellett volna állítani. Angol teszt is volt, és büszkén mutattak egy lapot, ahol egy külföldi meg bírt nevezni egy magyar ötvenhatost. Ez is jó. (...)
http://www.sziget.hu, 2006. augusztus 16.
 |
| Magyar Hírlap címlapja, 2006. augusztus 13. | Döntsön Sztálin-szobrot, stancoljon Kossuth-címert a Szigeten
Drámatanárokkal cimborálnak az 56-os Intézet munkatársai: az ötvenes évek iskolakapuján belépve most ledöntheti a Sztálin-szobrot és stancolhatja a Kossuth-címert, ha ellátogat az 1956-os Intézet és a Káva Kulturális Műhely sátrába a Civil Szigeten.
A sátorban a Káva Kulturális Műhely munkatársai az 50-es évek iskolájának hangulatából adnak ízelítőt. Készüljön korabeli matekpéldák megoldására, fotózkodjon a ledöntött Sztálin szobor darabjaival, stancoljon Kossuth címert.
Két kamaszfiú 1956-os naplójából készített kiállítást az 1956-os Intézet, ahol a látottak alapján kitölthet egy totót, és ha helyes választ adott, Csics Gyula naplóját 50%-os kedvezménnyel vásárolhatja meg. Augusztus 10-én, csütörtökön, Valuch Tibor, történész mesél a forradalomról. Augusztus 11-én délután a sátorban tárlatvezetést tart Csics Gyula, az egyik napló szerzője, valamint aznap éjfélkor a naplóból készült animációs-dokumentumfilmet nézhetik meg a Civil Sziget nagyszínpadán.
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14470, 2006. augusztus 10.
Ki jöhet még?
Interjú
-Tizennégy évvel ezelőtt egyetlen zöldcsoport merészkedett ki a fesztiválra, azóta azonban egy utca hossza sem elegendő a civileknek. Az idén 350-en jelentkeztek, így pályázatot kellett kiírnunk a helyekre, mondja Vidó Andrea, a Civil Sziget főszervezője.
Van olyan, akit eleve kizárnak a pályázók közül?
- Politikával kapcsolatos szervezet nem jöhet.
- Akkor mit keres például az Országgyűlés a civilek főutcáján?
- Ebben a sátorban sem politizálnak. Viszont arra nagyon jó, hogy az emberek egy kicsit megismerjék a parlament működését. De még azt is megtudhatják, hogy sárkány, huszár, vagy oroszlán őrzi az Országház bejáratát.
- Hogy sokan szeretnek gyöngyöt fűzni, üvegképet festeni, azt megértem, de tényleg van ember, aki leül mondjuk Országház-totót töltögetni egy átmulatott éjszaka után?
- Nem is gondolná, mennyien.
- Az egyébként mérhető, hányan látogatnak el önökhöz?
- Közel hatezren.
- A helyekért folyó harcban a szervezet múltja, renoméja számít?
- Inkább annak alapján döntünk, milyen érdekes attrakciót tudnak kitalálni a jelentkezők.
- Mint például?
- Virtuális kilométerek megtétele a Kurt Lewin Alapítvány biciklijén, a Mediawave sátor vetítései, az Élő könyvtár vagy például az 56-os Intézet és a Káva Kulturális Műhely közös kiállítása, ahol egy korabeli gyereknapló alapján rekonstruálják a forradalom eseményeit. Nehéz választanunk, mert minden évben egyre több programot kellene bezsúfolni az adott területre.
- Ezek a programok főképp a magyar szigetlakóknak lehetnek érdekesek. Pedig állítólag most többen vannak a külföldiek.
- Az idén külön kitétel volt, hogy ha lehet, a helyszíneinken biztosítsanak idegen nyelven beszélő munkatársakat. Az Élő könyvtárban így például élő szótárak tevékenykednek.
- A civilek fizetnek azért, hogy ott lehessenek?
- Nem. Mi biztosítjuk a technikai feltételeket, a sátorozás költségeit és a belépőket. Ez összesen 20 millió forint. A programok árát viszont a résztvevőknek kell fizetniük.
- Miért fontos a civil szervezeteknek, hogy kint legyenek?
- Közvetlenül érhetik el a célközönségüket, bemutatkozhatnak, és nem utolsósorban olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki egymás között, amelyek segítik a későbbi munkájukat.
Népszabadság, 2006. augusztus 15.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Szigeten és a sátrunkban:
http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=17262, 2006. augusztus 13.
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=140420, 2006. augusztus 13.
http://www.echotv.hu/?akt_menu=72&newsid=15037, 2006. augusztus 13.
Rádiós megjelenések:
Kossuth Rádió, Déli Krónika, 2006. augusztus 14. (12 órától, a 18. perctől)
Petőfi Rádió, Kincses Sziget, 2006. augusztus 11. (22 órától, a 18. perctől)
Interjú a Klubrádióban Patonay Anitával (Káva Kulturális Műhely)
A France Inter közszolgálati rádió francia nyelvű interjúja Berényi Eszter szociológussal, sátrunk munkatársával és Csics Gyulával, a Napló szerzőjével
Televíziós megjelenések:
TV2, Mokka, 2006. augusztus 14.
Külföldi sajtó:
A BBC interjúja Lénárt András történésszel, a szigeti projektünk vezetőjével és Rainer M. János főigazgatóval
A Reuters videotudósítójának interjúja Lénárt András történésszel
A Dunaszerdahelyi Televízió interjúja Lénárt András történésszel
A Pozsonyi Rádió, Pátria magyar nyelvű szerkesztőség interjúja Lénárt András történésszel
Az Újvidéki Magyar Szó interjúja Lénárt András történésszel
Vissza a Sziget-főlapra |
|
|
|
|
|
|
|