Az Intézet 2000-ben több szempontból még a korábbiaknál is nehezebb helyzetben folytatta tevékenységét. A központi állami költségvetésből egyáltalán nem kaptunk támogatást, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 1999-ben folyósított közgyűjteményi támogatás (10 millió Ft) is elmaradt ebben az évben. Noha pályázati forrásokból, mindenekelőtt a Soros Alapítvány jóvoltából) igen tetemes összeget sikerült szereznünk az év folyamán (mintegy 31 millió Ft-ot), s Budapest Főváros Önkormányzata az előző évivel azonos mértékben támogatta munkánkat (15 millió Ft-tal), tartalékaink az év végére a tavalyihoz képest mintegy 40 %-kal csökkentek. Az Intézet finanszírozása egyre nehezebbé vált, mert az 1998/99 fordulóján kirobbant válság immár nem hatott a szenzáció erejével, s ez az adakozó kedvet, potenciális támogatóink körét csökkentette. Ezzel együtt év közben nem szembesültünk kifizetési problémákkal, tartozásaink nincsenek. Az elmúlt két igen nehéz évben szerzett pályázási tapasztalataink, s szerény tartalékunk (2001. január 1-jén mintegy 20 millió Ft) birtokában úgy látjuk, hogy munkánk 2001. évi alapforrásai biztosítottak. Kétségtelen azonban, hogy ha a jelenlegi tendenciák érvényesülnek, ha 2002-ben is a mostani politikai és financiális keretek között kell tevékenykednünk, akkor abban az évben valószínűleg lényeges szervezeti és személyi változásokra kényszerülünk. Az Intézet vezetését kettős célkitűzés vezérli: a jelenlegi műhely megőrzése, és a teljes állami függőség lehetőség szerinti elkerülése. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mai viszonyaink között a két célkitűzés ellentmond egymásnak.

Kutatási profilunk 1997-ben megkezdett kiszélesítését (az Intézet komplex jelenkor-történeti kutatóintézetté való átalakítását) 2000-ben is folytattuk. Tovább folytak az előző évben megkezdett kutatások az 1956-ot megelőző időszak, a Kádár-korszak, s általában a jelenkori magyar történelem (1945-1989) eseményeire, folyamataira vonatkozóan. De továbbra is kiemelt feladatunknak tartottuk az 1956-os forradalom történetének, előzményeinek és utóéletének kutatását. Noha egy évvel ezelőtt kitűzött céljaink jelentős része teljesült, tagadhatatlan, hogy a kedvezőtlen anyagi helyzet a várható következményekkel járt. Valamelyest romlott az Intézet egészének hatékonysága, olykor hiányzott az alkotó munkához szükséges légkör, csökkent egyesek kreativitása. Ugyanakkor az év folyamán több olyan egyéni és csoportos munka indult, amelyek „felhalmozó-adatgyűjtő” szakaszban vannak, eredményei a későbbi években jelennek majd meg.

2000-ben állandó tudományos munkatársaink száma 2 fővel csökkent, elsősorban teljesítmény-problémák miatt. 2001. január 1-től 1 fő tudományos munkatárssal (akadémiai státusban) nő a létszámunk. Könyvelőnk és intézeti titkárnőnk az év utolsó negyedévében távozott, s helyükre új, eddigi tapasztalataink szerint rátermettebb munkatársak léptek.

Az 1956-os forradalom történetére vonatkozóan a következő nagyobb kutatási munkák folytak 2000-ben:

Az 1956-os Intézet szinte valamennyi tudományos munkatársa részt vett (Szakolczai Attila projektvezető mellett Beck Tibor, Germuska Pál, Somlai Katalin, Molnár Adrienne, Eörsi László, Valuch Tibor) az „1956-os forradalom vidéken” c. tanulmánykötet egyes megye-tanulmányainak elkészítésében, valamint a tervezett kétkötetnyi tanulmányhoz csatlakozó, a forradalom vidéki résztvevőiről szóló adatbázis elkészítésében. Az első tanulmánykötet kézirata 2000-ben elkészült, a másik – a korábbi tervekhez képest mintegy évnyi késéssel – 2001-re várható.

Elkészült és 2000. júniusában megjelent az Oral History Archívum „Az ötvenhatosok második nemzedéke” című projektjéről szóló könyv, Molnár Adrienne és Kőrösi Zsuzsanna munkája, („Titokkal a lelkemben éltem” címmel); a kötet jelentős kritikai és közönségsikert aratott.

Standeisky Éva vezetésével elkezdődött a „Civil szerveződések az 1956-os forradalomban” című kutatás.

Eörsi László befejezte a józsefvárosi fegyveres csoportok történetéről szóló könyve kéziratát.

Szakolczai Attila Szigethy Attila életrajzával kapcsolatos kutatásait folytatta.

Folytatódott a washingtoni National Security Archive-val és a Hidegháború-történeti Kutatóközponttal közös, a magyar forradalom történetének forrásait teljes körben angol nyelven közreadó kötet összeállítása Békés Csaba irányításával.

Az Oktatási Minisztérium 1956-os segédkönyv-pályázatára Szakolczai Attila készített 15 ívnyi kéziratot (eredményt még nem hirdettek).

1956-hoz csak kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolódó, 2000-ben folyó jelenkortörténeti kutatási programjaink a következők:

Békés Csaba folytatta munkáját tervezett monográfiáján (Magyarország és a nagyhatalmak 1953-1963) és megkezdte az Intézet, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont, az MTA és a washingtoni National Security Archive által 1999 júniusában tartott „Rendszerváltozás Magyarországon 1989-1990” c. konferenciára összeállított dokumentáció kiadásra való előkészítését magyar és angol nyelven.

Folytattuk kutatásainkat a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozólag, illetve az állambiztonsági iratok felhasználásával más témákban (Kenedi János, Standeisky Éva, Rainer M. János). Ez évi eredményeink az Intézet 2000-es évkönyvében jelentek meg.

Rainer M. János (Baráth Magdolnával, a Történeti Hivatal osztályvezetőjével közösen) sajtó alá rendezte Mihail Gorbacsov 1985-89-es, magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásainak iratanyagát; a forráskötet az év végén megjelent.

Valuch Tibor megírta „Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében” című monográfiáját, s folytatta kutatásait az 1945-1963 közötti magyar agrártársadalom átalakulásáról.

Germuska Pál elkészítette doktori disszertációjának első fejezeteit („A szocialista városok a magyar urbanizáció történetében”) és folytatta a Munkásőrséggel kapcsolatos kutatásait.

Befejeződött az Interneten hozzáférhető, az 1953-1963 közötti időszakot tárgyaló „digitális tananyag” (szöveg, kronológia, életrajzok, kislexikon; eredetileg az MKM Sulinet-programja keretében megvalósult fejlesztés) angolra fordítása.

A „Magyarország 1944-1953” című digitális történelmi segédkönyv munkálatai egész évben folytak (résztvevők: Molnár Adrienn, Szakolczai Attila, Sárközy Réka, Valuch Tibor, Győri László, Germuska Pál, valamint külső „bedolgozók”). 2000. decemberétől az Intézet honlapjáról a teljes program elérhető. Befejezés előtt áll az 1944-56-ról szóló CD-ROM kifejlesztése. Mindkét projekt Lux Zoltán és Rainer M. János vezetésével készült.

2000-ben is folytatódott az Adatbank építése Lux Zoltán vezetésével. Itt folytak a „Magyarország 1944-1953” című digitális történelmi segédkönyv és a „Magyarország története 1944-1956” című multimédia CD-ROM technikai munkái. 2000-ben megújult az 1997-ben létrehozott intézeti Internet-honlap. 2000-es Évkönyvünk „ízelítő” anyaga, több munkatársunk tanulmánya ugyancsak Internetre került. A fotodokumentációs adatbázisba (Sárközy Réka) az év folyamán 4000 fotó került, intézeti és más (Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény) gyűjteményekből. Elkészült az iskolai oktatást segítő 1956-ról szóló 40 darabos dia-sorozat. A Könyvtár folytatta az 1956-os és jelenkortörténeti irodalom gyűjtését, feldolgozását, a bibliográfiai és sajtó adatbázisok fejlesztését. Az állomány közel ötszáz kötettel bővült. Az Oral History Archívum állománya az előző évihez képest kevesebb, 15 db interjúval gyarapodott. Megkezdődött az 1956-osok kapcsolathálózati rendszerét kutató vizsgálat, mely elsősorban az interjúkra épít – első eredményei Évkönyvünkben olvashatók. Ugyancsak megkezdődött az Archívum interjúira épülő, illetve újabb célzott interjúprogram nyomán megvalósuló kutatási-feldolgozási projektek tervezése.

Munkatársaink közül 2000-ben megbízás és másodállás keretében egyetemi oktatói tevékenységet folytattak: az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén Rainer M. János, az ELTE Szociológiai Intézetében Litván György és Valuch Tibor, a Debreceni Egyetemen Standeisky Éva, a MUOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján Szakolczai Attila.

2000-ben a korábbi éveknél némiképp kevesebb, öt önálló intézeti kiadvány jelent meg. Júniusban mutattuk be Kőrösi Zsuzsanna – Molnár Adrienn „Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa” című kötetét. Októberben mutatta be Duna Televízió az Intézet megbízásából készült „Oly távol, messze van hazám…” c. dokumentumfilmet (alkotók: Góczán Flórián, Méry Zsuzsa, Sárközy Réka, Szakolczai Attila). Decemberben jelent meg Baráth Magdolna és Rainer M. János szerkesztésében a „Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok a volt SZKP és MSZMP archívumaiból 1985-1991” című forráskiadvány, valamint az Intézet 2000. évi Évkönyve (szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva és Rainer M. János) benne a Kádár-korszak állambiztonsági szervezetével kapcsolatos kutatásokról szóló dossziéval, az OHA anyagára épülő műhelyszeminárium zárótanulmányaival. Ugyanekkor mutattuk be a „Magyarország 1944-1953” című digitális történelmi segédkönyvet az Intézet internetes honlapján (www.rev.hu/sulinet45/index.htm).

Ugyanakkor több önálló kötet jelent meg az év folyamán intézeti munkatársak tollából. Így júniusban a Goethe Intézetben nagy érdeklődés mellett rendezték meg a „Satelliten nach Stalins Tod. Der „Neue Kurs”. 17. Juni 1953 in der DDR. Ungarische Revolution 1956. (Berlin, Akademie Verlag) c. kötet bemutatóját, melyet Hegedüs B. András és Manfred Wilke szerkesztett, írói mások között az Intézet munkatársai, Hegedüs B. András és Rainer M. János. Egyidejűleg a kötetet Berlinben is bemutatták, s jelentős németországi visszhangot keltett. Hegedüs B. András „Azon a keddi napon” c. gyűjteményes kötetét októberben, Kenedi János „K. belügyi iratfelmérő jelentése a Kastélyból” c. tanulmánykötetét decemberben mutatták be (utóbbit az Intézetben).

2000-ben az Intézetben rendezték meg az OKTK IX. főirány éves beszámoló konferenciájának. Társrendezői voltunk a debreceni III. Országos Jelenkortörténeti Konferenciának, amelynek főrendezője Valuch Tibor volt. Munkatársaink, így Hegedűs B. András, Békés Csaba, Standeisky Éva, Germuska Pál, Lux Zoltán és Rainer M. János számos hazai és nemzetközi jelenkortörténeti konferencián vettek részt és adtak elő. Ezek közül kiemelkedik a májusban Moszkvában rendezett „New Cold War History: Historiography, Theory and Methodology c. konferencia (Békés Csaba), a júniusban Chicagoban rendezett International Association of Social Science Information Service and Technology (IASSIST) konferencia (Lux Zoltán), az augusztusban Osloban rendezett Nemzetközi Történész Világkongresszus (Rainer M. János) valamint a novemberben Berlinben tartott „Kommunismus – Utopie und Wirklichkeit” c. tanácskozás (Hegedüs B. András).