1. Az Intézet 2001-ben – az előző évhez hasonlóan – a központi állami költségvetésből egyáltalán nem kapott anyagi támogatást. Munkánk anyagi fedezetét az előző évből fennmaradt tartalék, Budapest Főváros Önkormányzata támogatása (2001-ben 20 millió Ft), a pályázatokból elnyert összegek biztosították. Utóbbiak közül kiemelkedett a Soros Alapítvány támogatása (2000 évből áthúzódó „Kultúra és művészetek” pályázat, elnöki keret), továbbá az Open Society Archives az OHA-nak nyújtott támogatása, több OTKA és OKTK pályázati támogatás, kisebb céltámogatások az NKA-tól, könyvkiadásra, CD-fejlesztésre, dokumentumfilmre, stb. A pályázati munka ebben az évben is igen eredményes volt. Az ún. Széchenyi-terv keretében 2001-2004. évekre az Intézet egyik pályázata 44 millió Ft-ot nyert (2001-re mintegy 8,7 millió Ft esett). Ennek ellenére tartalékaink az év végére minimálisra csökkentek. Nem csupán az Intézet finanszírozása vált nehezebbé – ez immár cseppet sem szokatlan. A sokfajta, különböző forrásokból érkező, különféle elvek és szabályozások szerint felhasználható támogatások azonban rendkívül kiterjedt, bonyolult és szerteágazó adminisztrációs kötelezettséget róttak az intézeti vezetésre. A 2000. végén kialakult új adminisztratív stáb Germuska Pál vezetésével kitűnően oldotta meg ezt a nem könnyű feladatot. Év közben nem voltak kifizetési problémáink, tartozásaink nincsenek. Akárcsak az igen nehéz 1999-es és 2000-es év végén, ezúttal is jelenthetjük: bár minden eddiginél kisebb tartalék birtokában, s jelentős megszorításokkal, de munkánk 2002. évi alapforrásai biztosítottak. Elképzelhető azonban, hogy ha a jelenlegi tendenciák érvényesülnek, az év végén az Intézet tevékenysége, személyi állománya gyökeres felülvizsgálatára kényszerül.

2001-ben az Intézet komplex jelenkor-történeti kutatóintézetként működött. Tovább folytak az előző évben megkezdett kutatások az 1956-ot megelozo idoszak, a Kádár-korszak, s általában a jelenkori magyar történelem (1945-1989) eseményeire, folyamataira vonatkozóan. Továbbra is kiemelt feladatunknak tartottuk az 1956-os forradalom történetének, előzményeinek és utóéletének kutatását. Általában elmondható, hogy egy évvel ezelőtt kitűzött céljaink jórészt teljesültek.

2001-ben állandó tudományos munkatársaink száma nem változott. Hegedűs B. András személyében elveszítettük alapító igazgatóink egyikét. Az év végén visszatért varsói kiküldetéséből Tischler János. M. Topits Judit személyében állandó szerződéses munkatárssal gazdagodott az Adatbank.

Az 1956-os forradalom történetére vonatkozóan a következő nagyobb kutatási munkák folytak 2001-ben:

Szakolczai Attila projektvezető irányításával befejeződött az „1956-os forradalom vidéken” c. tanulmánykötet elkészítése, a kétkötetnyi kéziraton (tanulmányok + a forradalom vidéki résztvevőiről szóló adatbázis) immár csak a projektvezető dolgozik. A kézirat megjelenésének időpontja bizonytalan.

Eörsi László folytatta a budapesti fegyveres csoportok történetének kutatását.

Szakolczai Attila folytatta Szigethy Attila életrajzával kapcsolatos kutatásait és véglegesítette az 1956-os forradalom történetéről szóló monográfiáját.

Befejeződött a washingtoni National Security Archive-val és a Hidegháború-történeti Kutatóközponttal közös, a magyar forradalom történetének forrásait teljes körben angol nyelven közreadó kötet összeállítása Békés Csaba irányításával.

2001-ben folyó jelenkortörténeti kutatási programjaink a következők:

Békés Csaba folytatta a kutatást tervezett monográfiájához (Magyarország és a hidegháború, 1945-1968) és megkezdte az Intézet, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont, az MTA és a washingtoni National Security Archive által 1999 júniusában tartott „Rendszerváltozás Magyarországon 1989-1990” c. konferenciára összeállított dokumentáció kiadásra való előkészítését magyar és angol nyelven.

A Széchenyi-terv és az OTKA által támogatott „Hatvanas évek” projekt keretében végzett kutatásokat Rainer M. János, Kozák Gyula, Standeisky Éva, Kenedi János, Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna, Sárközy Réka és Valuch Tibor. Az elsősorban a társadalom, a gondolkodás és a kultúra történetére összpontosító komplex kutatás tematikai, időrendi kereteinek kialakításáról az év közben több intézeti illetve szűkebb körű vitát tartottunk. Az Évkönyvben tematikus blokk foglalkozott az időszakkal.

Folytattuk kutatásainkat a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozólag, illetve az állambiztonsági iratok felhasználásával más témákban (Kenedi János, Standeisky Éva, Rainer M. János).

Valuch Tibor folytatta kutatásait az 1945-1963 közötti magyar agrártársadalom átalakulásáról, a hétköznapi élet történetéről, s részt vett „Magyarország XX. századi történeti-statisztikai adattárának” összeállításában.

Germuska Pál elkészítette doktori disszertációját („A szocialista városok helye a magyar urbanizáció történetében. A szocialista városok kialakulása”) és folytatta a Munkásőrséggel kapcsolatos kutatásait.

Befejeződött a „Magyarország 1944-1956” című multimédia CD-ROM fejlesztése Lux Zoltán és Rainer M. János vezetésével. A munka résztvevői: Molnár Adrienn, Szakolczai Attila, Sárközy Réka, Valuch Tibor, Győri László, Germuska Pál, valamint külső „bedolgozók”).

Ungváry Krisztián az év folyamán „Népirtás és szociálpolitika” című könyvén dolgozott és kutatásokat végzett a második világháborús jogsértések témájában.

2001-ben az Adatbankban folytak Lux Zoltán vezetésével a „Magyarország 1944-1956” című multimédia CD-ROM technikai munkái. Számos pályázaton vettünk/veszünk részt a géppark továbbfejlesztése, illetve tartalomfejlesztés céljából (egy európai digitális történeti fotóarchívum létrehozását célzó EU-pályázatban az Intézet is részt vett, egyelőre sajnos sikertelenül). Folytatódott az intézeti Internet-honlap megújulása és kijavítása, felfrissítése – így az év folyamán vált teljessé a „Magyarország 1944-1953” című digitális történeti segédkönyv. Kiteljesedett az intézeti munkatársak tanulmányainak internetes összeállítása, folytatódott az 1944-53-as digitális történelmi segédkönyv angolra fordítása. A fotodokumentációs adatbázisba (Sárközy Réka) az év folyamán 500 fotó került különféle gyűjteményekből. Két fotókiállítás (FSZEK – Hajdú László, Francia Intézet – Jean-Pierre Pedrazzini) rendezésében vettünk részt a forradalom 45. évfordulóján. A Könyvtár folytatta az 1956-os és jelenkortörténeti irodalom gyűjtését, feldolgozását, a bibliográfiai és sajtó adatbázisok fejlesztését. Az állomány mintegy 350 kötettel bővült. Az Oral History Archívum állománya 17 életútinterjúval gyarapodott. Folytatódott az 1956-osok kapcsolathálózati rendszerét kutató vizsgálat (Kőrösi Zsuzsanna). Folytatódott az OHA két célzott interjúprogramja (Repatriáltak, ill. Magyarországi sorsparadigmák a XX. században), az előbbihez 8 új interjú, az utóbbihoz 32 interjúkivonat, 235 felkelő-életrajz készült, 4 interjú hanganyagát adatbázisba rögzítettük. A munkát Molnár Adrienne és Kőrösi Zsuzsanna irányításával kis kutatási csoport végzi.

Munkatársaink közül 2001-ben megbízás és másodállás keretében egyetemi oktatói tevékenységet folytattak: az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén Rainer M. János, az ELTE Szociológiai Intézetében Litván György és Valuch Tibor, a Debreceni Egyetemen Standeisky Éva, a MUOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján Szakolczai Attila.

2001-ben hat önálló intézeti kiadvány jelent meg. Szeptemberben mutattuk be a Magyarország 1944-1956 című multimédia CD-ROM-ot (Szerk. Germuska Pál, Lux Zoltán, Rainer M. János), mely kétéves csapatmunka eredménye. Októberben három kötetünk jelent meg: Eörsi László: Corvinisták 1956 c. monográfiája a józsefvárosi felkelőkről, Szakolczai Attila: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc c. komplex oktatási segédkönyve (kismonográfia, dokumentumok, visszaemlékezések, képek, kislexikon, életrajzok), valamint Győri László összeállításában a Piros a vér a pesti utcán c. gyűjteményes kötet a forradalom idején született versekből (ez utóbbi a Magyar Naplóval közös kiadásban).költészetéről. Szakolczai könyve az Oktatási Minisztérium még 2000-ben kiírt középiskolai történeti segédkönyv pályázatán díjat nyert. Decemberben mutattuk be az Intézet és a T és S Bt. kooprodukciójában készült Kádár János nyugdíjba megy c. dokumentumfilmet (alkotók: Góczán Flórián, Méry Zsuzsa, Sárközy Réka, Rainer M. János), valamint az Intézet 2001. évi Évkönyvét (szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva és Rainer M. János) benne a hatvanas évekről szóló dossziéval, részletekkel Hegedűs B. András és Vásárhelyi Miklós (az év folyamán elhunyt alapító kurátorunk) életútinterjúiból.

2001. október 14-15-én, a forradalom 45. évfordulóján az Intézet az MTA Történettudományi Intézetével közösen konferenciát rendezett „Emlékezők, emlékeztetők, felejtők – 1956 négy és fél évtizedes emlékezete” címmel, amelyen munkatársaink közül előadást tartott Kende Péter, Litván György, Rainer M. János, Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna, kerekasztalt vezetett Kenedi János. Társrendezői voltunk a Goethe Intézetben szeptemberben rendezett Háborús bűnök a XX. században című német-magyar konferenciának, ahol Ungváry Krisztián (a konferencia fő szervezője) és Litván György tartottak előadást. Munkatársaink, így Békés Csaba, Standeisky Éva, Germuska Pál, Lux Zoltán, Szakolczai Attila, Molnár Adrienne, Kőrösi Zsuzsanna, Ungváry Krisztián és Rainer M. János számos hazai és nemzetközi jelenkortörténeti konferencián vettek részt és adtak elő.