BESZÁMOLÓ AZ 1956-OS INTÉZET 2003. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

1. Az elmúlt évben az Intézet munkáját befolyásoló külső körülmények kedvezően alakultak. A Magyar Köztársaság Országgyűlése által megszavazott, 133 millió Ft-os központi költségvetési támogatással vágtunk neki a 2003-as esztendőnek. Budapest Főváros Önkormányzata továbbra is támogatta munkánkat (2003-ban 22 millió Ft-tal). Munkatársaink egy része a 2002-ben újabb öt évre támogatott Akadémia Kutatóhely keretében dolgozott. Korábbi és tárgyévi pályázataink, így a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP – más néven Széchenyi-terv – 5. főirány) keretében még 2001-ben elnyert „Hatvanas évek”-projekt 2003-ra eső, igen jelentős összege, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium „E-világ” pályázatán nyertes program, a számítógépes infrastruktúra fejlesztését célzó, 2002-ben elnyert nagyszabású gép- és műszerbeszerzési pályázat az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkársága keretében többletforrásokat is biztosított számunkra. (Ugyanakkor az utófinanszírozási rendszerből, illetve a kötelezően előírt önrészekből adódóan bizonyos többletkiadásokkal járt alaptámogatásaink terhére.) Ezen kívül futott több kisebb OTKA és OKTK pályázat, továbbá a Magyar Történelmi Film Alapítványtól, a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Magyar Mozgókép Közalapítványtól több dokumentumfilm elkészítéséhez nyertünk támogatásokat.

Ebben a kedvező helyzetben tevékenységünk tartalmi oldalát és gazdálkodásunkat egyaránt kiegyensúlyozottság jellemezte. Féltucatnál több kiadványunk jelent meg, befejeződött az Intézet informatikai infrastruktúrájának minden korábbinál alaposabb felújítása, ezen a téren minőségi szempontból szinte újjászülettünk. Munkatársainknak az Intézetben, s nagyobb részt otthonaikban is színvonalas gép- és szoftverpark áll rendelkezésére. 2003 nyarán tíz év után hozzáláthattunk irodáink felújításának – szeptemberre a munka valamivel több, mint 50 %-a elkészült. (A következő, befejező szakaszra terveink szerint 2004. nyarán kerül sor.) A felújítás gondos tervezést, pályáztatást és a munkálatok professzionális vezérlését és felügyeletét tett szükségessé. Az általános felújítási munkákat Germuska Pál intézeti titkár vezette igen magas színvonalon, megbízhatóan, az informatikai infrastruktúra újraalkotása pedig elsősorban Lux Zoltán gondosságán és hozzértésén múlt. Intézetünk kiterjedt, bonyolult és szerteágazó adminisztrációja az elmúlt években szerencsére már megszokott magas színvonalon bonyolódott.

1.1. 2003-ban tovább folytak a korábbi években megkezdett kutatásaink a két világháború közötti korszak, az 1944 – 1956 közötti időszak, a Kádár-korszak, s általában a jelenkori magyar történelem eseményeire, folyamataira vonatkozóan. Az év elején körvonalazott terveink többnyire teljesültek.

1.2. 2003-ban állandó munkatársaink száma nem változott. Ősszel az Akadémiai Kutatóhelynél kezdte meg munkáját Lénárt András doktorandusz (ELTE Társadalomtörténeti Doktori Iskola), fiatal kutatói ösztöndíjjal.

2. Az 1956-os forradalom történetére vonatkozóan a következő nagyobb kutatási munkák folytak 2003-ban:

2.1. Szakolczai Attila folytatta a Nagybudapesti Munkástanács dokumentumainak összegyűjtését és sajtó alá rendezését. A megjelent „Vidék forradalma 1.” kötetbe megírta a Borsod megyéről szóló tanulmányt és folytatta a per-adatbázis feltöltését.

2.2. Standeisky Éva folytatta „Civil szerveződések és népi részvétel az 1956-os forradalomban” című kutatását.

2.3. Eörsi László folytatta és lényegében lezárta a budapesti II. kerületi fegyveres csoportok történetének kutatását.

2.4. Sárközy Réka az év folyamán részt vett Jean-Pierre Pedrazzini 1956-os szovjet és magyar fotóinak összegyűjtésében és a Nemzeti Múzeumban októberben nyílt kiállításának megrendezésében.

2.5. A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából az Intézet munkatársai jelentős szerepet játszottak a budapesti Kossuth téri október 23-i fotómontázs elkészítésében (Rainer M. János).

3. 2003-ban a következő jelenkor-történeti kutatási programok folytak:

3.1. Az NKFP által támogatott „Hatvanas évek” projekt keretében végzett kutatásokat Rainer M. János vezetésével Germuska Pál, Békés Csaba, Kozák Gyula, Standeisky Éva, Kenedi János, Molnár Adrienne, Sárközy Réka, Tischler János és Valuch Tibor. Az elsősorban társadalom- és politikatörténeti esettanulmányokra összpontosító 2002. évi szakasz eredményei kötetben jelentek meg. 2003 az összegzés éve volt: októberben kétnapos nyilvános konferencián adtunk számot a projekt fő eredményeiről, az év végére pedig (néhány kivétellel) megszülettek az összegző tanulmányok. A 2003. évi Évkönyvben ismét tematikus blokk foglalkozott az időszakkal.

3.2. Békés Csaba folytatta a kutatást tervezett monográfiájához (Magyarország és a hidegháború, 1945–1990), valamint a „Magyarország és a Varsói Szerződés, 1954–1990” c. témában.

3.3. Tovább folytatódtak a kutatások a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozólag, illetve az állambiztonsági iratok felhasználásával más témákban (Kenedi János, Standeisky Éva, Szakolczai Attila, Rainer M. János).

3.4. Valuch Tibor folytatta kutatásait az 1945 utáni magyar agrártársadalom átalakulásáról, a hétköznapi élet történetéről, s részt vett a társadalomtörténeti olvasókönyv (egyetemi szöveggyűjtemény) összeállításában.

3.5. Germuska Pál a magyarországi hadiipar történetére, a Honvédelmi Bizottság tevékenységére vonatkozó levéltári kutatásokat folytatott, továbbá fotóanyagot gyűjtött a magyarországi ún. szocialista városok történetéről tervezett képes kiadványhoz.

3.6. Ungváry Krisztián az év folyamán lényegében befejezte „Népirtás és szociálpolitika” című könyvének kéziratát. Ugyancsak kutatásokat végzett a német Militärgeschichtliches Forschungsamt felkérésére a II. világháború magyar hadszíntere és a magyar honvédség harcainak történetére vonatkozólag, valamint folytatta a magyar szélsőjobboldali értelmiséggel kapcsolatos kutatásait.

3.7. Keller Márkus a két világháború közötti tanár-értelmiségi életpályákat kutatta (PhD disszertáció).

4.1. 2003-ban az Adatbank Lux Zoltán irányításával ismét több pályázaton vett részt a géppark továbbfejlesztése, illetve tartalomfejlesztés céljából. Topits Judit részvételével folytatódott az intézeti Internet-honlap továbbfejlesztése (a látogatottság ismét jelentősen nőtt, lásd a beszámoló 1. sz. mellékletét). Befejeződött és 2003. decemberétől elérhető az 1944–53-as digitális történelmi segédkönyv angol nyelven. Az év második felétől folyik az „Magántörténelem. 1956 és a Kádár-korszak” című multimédia adatbázis és Internet-tartalomszolgáltatás fejlesztése, amelyben az Adatbank az Oral History Archívum anyagát mutatja be (a magyar és angol nyelvű változat fejlesztése párhuzamosan folyik). A fotódokumentációs adatbázisba (Sárközy Réka) az év folyamán bekerült Kádár János 650 fotóalbumának anyaga, és folytatódott a Hírlapkiadó Vállalat fényképanyagának kutatása és archiválása a „Hatvanas évek”-projekthez kapcsolatban. Lux Zoltán irányításával kialakításra került a korábbi Textar adatbázisok helyett az új, integrált intézeti Oracle adatbázis.

4.2. A Könyvtár folytatta az 1956-os és jelenkor-történeti irodalom gyűjtését, feldolgozását, a bibliográfiai és sajtó adatbázisok fejlesztését. Az állomány mintegy 221 kötettel bővült. Az év folyamán a könyvtárat mintegy hetven kutató kereste fel és használta.

5. Az Oral History Archívum állománya 19 db új életútinterjúval gyarapodott. Molnár Adrienne – kutatási témáin túl – megkezdte a „Hatvanas évek emlékezete” című (a hasonló című NKFP-projekthez kapcsolódó – kötet összeállítását. Folytatódott az OHA két célzott interjúprogramja (Repatriáltak, ill. Magyarországi sorsparadigmák a XX. században), az előbbihez 2 új interjú, az utóbbihoz 32 új interjúkivonat készült. Az IHM által támogatott „E-világ” pályázat keretében a „Magántörténelem. 1956 és a Kádár-korszak” című internetes tartalomszolgáltatáshoz 68 interjú hanganyaga, illetve 42 interjú szövege került digitális adatbázisba. A programhoz 40 interjú szövegét szerkesztették közölhető formára (válogatás, nyelvi szerkesztés, jegyzetek, életrajzi adatok, kapcsolódó dokumentumok stb.) A munkát Molnár Adrienne irányításával Keller Márkus, Lénárt András, Standeisky Éva és mások végezték (esetenként külső megbízottak is). Az OHA-ban az év folyamán a munkatársakon kívül 26-an kutattak hosszabb-rövidebb ideig, ebből 7 külföldi.

6. 2003-ban négy dokumentumfilm munkálatai folytak Sárközy Réka produceri irányításában: Rózsa utca (rendező: Pataki Éva), Üzemi baleset (rendező:  Topits Judit), Theodor Herzl (rendező:  Pataki Éva), Szamizdat – Magyarország (rendező:  Ferenczi Gábor). Valamennyi dokumentumfilm kizárólag pályázati forrásokból valósul meg, az Intézet a produceri-gyártási munkát, illetve esetenként a történész szakértői segítséget adja.

7. Munkatársaink közül 2003-ban megbízás és másodállás keretében egyetemi oktatói tevékenységet folytattak: az ELTE Társadalomtudományi Karán Valuch Tibor, a Debreceni Egyetemen Standeisky Éva.

8. Kiadványok

8.1. 2003-ban nyolc intézeti kiadvány jelent meg, ebből hat könyv. Június elején mutattuk be Bujdosó Alpár: 299 nap című visszaemlékezését, melyet a Magyar Műhely Kiadóval közösen jelentettünk meg. A Múlt századi hétköznapok – Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról című tanulmánykötet a 2002. őszi „Hatvanas évek” műhelykonferenciára készült esettanulmányokat és elemzéseket tartalmazza. Ezt a kötetet októberben mutattuk be a közönségnek Tischler János: Hogy megcsendüljön minden gyáva fül... Lengyel-magyar közelmúlt (a Jelenkor Kiadóval közösen megjelentetett) és Rainer M. János: Ötvenhat után című könyveivel. Decemberben jelent meg az Évkönyv 2003, valamint A vidék forradalma 1956 1. kötete (utóbbi Budapest Főváros Levéltárával közös kiadásban). Ugyanekkor mutattuk be a Rózsa utca című dokumentumfilmet, amely a „Hatvanas évek” projekthez kapcsolódva a budapesti értelmiség egy sajátos csoportjának mikrovilágát idézte fel. A bemutató napjától érhető el az intézeti honlapon a Hungary 1944-1953 című angol nyelvű digitális történelemkönyv.

8.2. Kozák Gyula Szinetár Miklóssal készített interjúkötete a könyvhétre jelent meg a Balassi Kiadónál. Októberben jelent meg Eörsi László: Mítoszok helyett című tanulmánykötete a Noran Kiadónál, s ugyanekkor látott napvilágot Rainer M. János rövid Nagy Imre-életrajza Varsóban, lengyel nyelven. Az Intézet támogatást nyújtott Horváth Miklós (Hadtörténeti Intézet) 1956 hadi krónikája című könyvének megjelentetéséhez.

9. 2003. május 31-én az Intézet a Bibó István Társasággal és a Respublika Körrel közösen konferenciát rendezett Szembenézés a XX. századdal címmel Budapesten. Október 17-18-án a Kossuth Klubban rendeztük meg a „Hatvanas évek” Magyarországon című konferenciát, amelyen 18 előadás hangzott el, illetve egy korabeli dokumentumfilm idézte fel a hatvanas éveket. Október 31-november 1-jén az Intézet társrendezője volt a Budapesten tartott nemzetközi konferenciának New Central and Eastern European Evidence on the Cold War in Asia címmel.

Munkatársaink közül Békés Csaba, Standeisky Éva, Germuska Pál, Szakolczai Attila, Lux Zoltán, Tischler János, Ungváry Krisztián, Valuch Tibor és Rainer M. János számos hazai és nemzetközi jelenkor-történeti konferencián vettek részt és adtak elő.

1. sz. melléklet. Az 1956-os Intézet honlapjának látogatottsága 2001-2003 (Medián webaudit alapján)

Összességében: 2003-ban honlapunkról 71.306 helyről 158.807 oldalt töltöttek le. (2001-ben 35.773 helyről 107.611 oldalt, 2002-ben 56.796 helyről 129.152 oldalt töltöttek le.)