___Beszámoló az 1956-os Intézet 2000. évi tevékenységéről___Vissza
BESZÁMOLÓ AZ 1956-OS INTÉZET 2000. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Az 1956-os Intézet az elmúlt év folyamán tematikailag sokszínű és szerteágazó, a magyar jelenkortörténet több részterületét is érintő kutatásokat végzett. Egyik fő célkitűzése a korai Kádár-korszak történetének feltárása volt az állambiztonsági szervezet, a munkásőrség, az ország nemzetközi kapcsolatai, valamint társadalom- és mentalitástörténeti problémák szempontjából. A vidék forradalma, illetve Az 1956-os civil szerveződések című kutatások az intézet minden-kori alapfeladataihoz kapcsolódtak. Emellett elkezdődtek a Magyarország története 1944–1956 című multimédia CD-vel kapcsolatos munkálatok is.
Az intézet 2000-ben központi költségvetési támogatás hiányában az Alföldy Géza, a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány, a Budapest Főváros Önkormányzata, a Kapolyi László, a VII. Kerület Polgármesteri Hivatala, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, a Magyar Könyv Alapítvány, a Magyar Történelmi Film Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkársága, az Országos Kiemelésű Tudományos Kutatások Közalapítvány, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Pásztor Péter, a Róna és Társa Rt., a Soros Alapítvány és a Vermes Gábor által nyújtott támogatásokból végezte munkáját, fejlesztette eszközparkját, és adta közre munkatársai publikációit.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
KIADVÁNYOK
Az 1956-os Intézet 2000-ben öt kiadványt jelentetett meg.
Májusban mutattuk be Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa című tanulmánykötetét.
Októberben tűzte műsorára a Duna Televízió az intézet megbízásából készült Oly távol, messze van hazám
című dokumentumfilmet, Góczán Flórián rendező-operatőr, Méry Zsuzsa szerkesztő-riporter, Sárközy Réka producer, Koncz Gabriella vágó és Szakolczai Attila történész szakértő alkotását.
Decemberben egyszerre jelent meg három kiadványunk: a Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP archívumaiból, 1985–1991 című forráskiadvány Baráth Magdolna és Rainer M. János szerkesztésében, az Évkönyv VIII. 2000 Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Éva és Rainer M. János szerkesztésében, valamint a Magyarország 1944–1953 című digitális történelmi segédkönyv (http://www.rev.hu/sulinet45/index.htm).
Ezeken túl két olyan kötet is megjelent munkatársaink tollából, amelyeket más kiadók gondoztak. Így októberben, Hegedűs B. András hetvenedik születésnapján került sor az ünnepelt Azon a kedden. Válogatott írások (1989–1999) című – a Beszélő által kiadott – kötetének a bemutatójára.
Decemberben Kenedi János K. belügyi iratfelmérő jelentése a Kastélyból című – a Magvető Könyvkiadó által gondozott – tanulmánykötetét tártuk a közönség elé.
Ez év tavaszától már angol nyelven is olvashatók a Magyarország 1953–1963 közötti történetét tárgyaló digitális tananyag főbb részei (http://www.rev.hu/history_of_56/naviga/index.htm).
ESEMÉNYEK
Áprilisban „Az Európai Unió felé...” – Az OKTK magyar csatlakozást segítő programjaiból című konferencia IX. főirányának szekcióülésén Germuska Pál a munkásőrségről, Standeisky Éva az 1956-os forradalom civil szerveződéseiről tartott előadást, Hegedűs B. András pedig elnökölt.
Április végén Rainer M. János a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat közös vitaülésén tartott előadást Múltunk kritikus kérdései – 1956 címmel.
Augusztus végén az intézet munkatársai szervezőként (Valuch Tibor) és előadóként (Litván György, Rainer M. János, Standeisky Éva, Valuch Tibor) is részt vettek a Debrecenben tartott III. Országos Jelenkortörténeti Konferencián.
Október 26–27-én A médiakompetencia az információs társadalom demokráciája című egri konferencián Germuska Pál és Lux Zoltán tartott előadást.
November elején Kőrösi Zsuzsanna az Oral History Archívumot bemutató előadást tartott az Open Society Institute által szervezett Womens Memory: Oral Histories from Transition – Memory and Practice című konferencia résztvevőinek.
Ugyanebben a hónapban Szakolczai Attila a győri levéltári napon tartott előadást a Dunántúli Nemzeti Tanácsról.
A november 17–19. között megrendezett Educatio 2000 című oktatástechnológiai tanszer- és eszközkiállításon az intézet önálló standdal vett részt.
Decemberben Molnár Adrienne a Politikatörténeti Intézetben a forráskiadásokról rendezett konferencián tartott előadást az Oral History Archívumról.
KUTATÁSOK
Megkezdődött a Hatvanas évek... című komplex kutatási program előkészítése a „berendezkedő” Kádár-rendszerről.
Az 1956-os Intézet szinte valamennyi tudományos munkatársa részt vett az 1956-os forradalom vidéken című tanulmánykötet egyes megyéket bemutató tanulmányainak elkészítésében, valamint a tervezett kétkötetes kiadványhoz csatlakozó, a forradalom vidéki résztvevőit, illetve rajtuk keresztül a vidéki eseménytörténetet bemutató adatbázis elkészítésében.
Folytatódott a washingtoni National Security Archive-val és a Hidegháború-történeti Kutatóközponttal közös, a magyar forradalom történetének forrásait angol nyelven közreadó kötet összeállítása.
Folytatódtak a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozó kutatások Kenedi János, Standeisky Éva és Rainer M. János közreműködésével.
Békés Csaba folytatta a kutatást a Magyarország és a hidegháború, 1945–1989 című készülő monográfiájához, valamint a Magyarország és a Varsói Szerződés, 1954–1990 témakörben.
Eörsi László lezárta a VIII. kerületi felkelőcsoportokról szóló kötete anyaggyűjtését; a könyv 2001 őszén Corvinisták, 1956. A VIII. kerület fegyveres csoportjai címmel jelent meg.
Germuska Pál A magyarországi szocialista városok és a településpolitika című témában, a munkásőrséggel és a BM III. főcsoportfőnökség ipari elhárító tevékenységével kapcsolatban végzett kutatásokat.
Győri László 1956-os versekből antológiát állított össze, amelyet Piros a vér a pesti utcán. Az 1956-os forradalom versei és gúnyiratai címmel 2001 őszén az Írott Szó Alapítvánnyal és a Magyar Napló Kiadóval közösen jelentetett meg az intézet.
Hegedűs B. András befejezte az NDK-beli és a magyarországi „új szakasz” történetét öszszehasonlító német–magyar kötet munkálatait, valamint a Történeti Hivatalban végzett kutatásokat.
Kozák Gyula a Repatriáltak, illetve a Hatvanas évek... című kutatási projektekhez végzett előtanulmányokat.
Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne befejezte Az ötvenhatosok második nemzedéke című kutatást, amelynek eredményeit a Titokkal a lelkemben éltem. Az ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa című kötetben publikálták.
Kőrösi Zsuzsanna vezetésével folytatódott az adatbázis összeállítása az OHA interjúiból az 56-os forradalom budapesti résztvevőinek kapcsolathálózati elemzéséhez.
Litván György folytatta 1956 nemzetközi összefüggéseivel és irodalmával kapcsolatos kutatásait.
Molnár Adrienne több kiadványhoz tematikus interjúrészleteket válogatott, szerkesztett.
Sárközy Réka a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény fényképarchívumában végzett kutatást.
Standeisky Éva Az üldözött eszmék a Kádár-rendszerben, valamint a Civil szerveződések az 1956-os forradalomban című témakörben folytatott kutatásokat.
Szakolczai Attila folytatta a Szigethy Attila életrajzával kapcsolatos kutatásait, illetve az Oktatási Minisztérium 1956-os oktatási segédkönyv megírására kiírt pályázatára benyújtott egy kéziratot, amely Az 1956-os forradalom és szabadságharc címmel az intézet kiadásában 2001 őszén jelent meg.
Valuch Tibor megírta Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében című monográfiáját, s folytatta kutatásait az 1945–1963 közötti magyar agrártársadalom átalakulásáról.
Az intézet 2000. október 19-én a forradalom 44. évfordulója alkalmából nyílt napot tartott. |
GYARAPODÁSOK
Az Oral History Archívum gyűjteménye 2000-ben tizenöt életútinterjúval gyarapodott. Folytatódott a gyűjtemény tudományos feldolgozása, adatbázisban történő rögzítése. Az archívumot rendszeresen látogatták középiskolás és egyetemista diákok, kutatók, újságírók és filmes szakemberek.
A könyvtárban folytatódott az 1956-os és a jelenkortörténeti szakirodalom gyűjtése, feldolgozása, a bibliográfiai és sajtóadatbázisok fejlesztése. Állománya négyszázharminhat könyvvel, tizennyolc CD-ROM-mal és huszonnégy kézirattal gyarapodott. A könyvtár az elmúlt év folyamán százharmincöt olvasót (kutatókat, egyetemistákat stb.) fogadott.
Az adatbankban készültek a digitális történelemkönyv és a multimédia CD-ROM technikai munkái. A fotódokumentációs adatbázisba négyezer újonnan feldolgozott fénykép került intézeti és más (Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény) gyűjteményekből. Elkészült az iskolai oktatást segítő 1956-ról szóló negyvendarabos diasorozat.
OKTATÁS
Az intézet munkatársai közül egyetemi oktatói tevékenységet folytatott Rainer M. János az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén, Litván György és Valuch Tibor az ELTE Szociológiai Intézetében, Standeisky Éva a Debreceni Egyetemen és Szakolczai Attila a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
Márciusban Hegedűs B. András a Stiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur által Berlinben Revolution, Transformation, Integration címmel szervezett konferencián adott elő.
Májusban Békés Csaba tartott előadást a New Cold War History: Historiography, Theory and Methodology című moszkvai konferencián.
Júniusban Lux Zoltán előbb Chicagóban a Northwestern Universityn a Data in the Digital Library: Charting the Future for Social, Spatial and Government Data című konferencián, majd Egerben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Együtt az információs társadalomban – Az új évezred kihívásai, hazánk esélyei az információs társadalomban címmel rendezett VII. Országos Kongresszusán tartott előadást.
Júliusban Hegedűs B. András és Somlai Katalin Román dokumentumok a magyar forradalomról és az ezt követő romániai megtorlásról címmel tartott előadást Máramarosszigeten a romániai Fundatia Academica Civica által rendezett konferencián.
Augusztus elején Rainer M. János az Oslóban rendezett XIX. Történész Világkongresszuson Opening the Archives of the Communist Secret Police – the Experience in Hungary címmel tartott előadást.
Októberben Lux Zoltán Kölnben az V. Társadalomtudomány-metodológiai Konferencia Social Science Methodology in the New Millenium című tanácskozásán tartott előadást.
Októberben Standeisky Éva az MTA nemzetközi kutatási együttműködési programja támogatásával tanulmányúton volt Moszkvában, ahol előadást tartott a Magyar Kulturális Központban az 1956 utáni íróperekről.
Novemberben Hegedűs B. András előadást tartott a Gauck Hivatal, a müncheni Jelenkor-történeti Intézet, a berlini Freie Universität pártállami kutatócsoportja, a Hannah Arendt Intézet és a Bundeszentrale für Politische Bildung által Berlinben rendezett Kommunismus – Utopie und Wirklichkeit című konferencián.
SZAKMAI VITÁK
2000-ben öt tudományos vitára, illetve szakmai napra került sor. Az első félévben Békés Csabának A magyarországi rendszerváltás nemzetközi háttere 1988–1990 című és Eörsi Lászlónak a VIII. kerületi felkelőkről írt kéziratát vitattuk meg, valamint Hegedűs B. András felvetése alapján a történeti hivatalbeli kutatás problémáiról tanácskoztunk. 2000 júniusában vendégül láttuk John Lukács professzort, aki 1956 világtörténeti jelentőségéről tartott előadást.
A második félévben Szakolczai Attila oktatási segédkönyvének kéziratát vitattuk meg számos meghívott szakértő jelenlétében.
Összeállította Germuska Pál
|
|
|
|
|
|
|
|