2009. április 2-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el. Ez az elvi nyilatkozat az európai lelkiismeret töretlen megőrzésnek szükségességéről és a totalitárius rendszerek radikális elvetéséről szólt. Az elvi nyilatkozat arra emlékeztetett, hogy az újraegyesített Európa 2009-ben ünnepli a közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlásának és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját. A történelmi alkalom pedig lehetőséget nyújt az 1944 és 1990 közti közelmúlt maradéktalan történelmi feltárására, valamint a valamint a közép- és kelet-európai diktatúrák ellen fellépő demokratikus polgári kezdeményezések szerepének elismerésére.

Az Európai Parlament ugyanezen felhívásában - egyebek mellett - sajnálkozását fejezte ki, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai szovjet típusú diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig indokolatlanul korlátozzák a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést. Megítélésünk szerint ez a megállapítás Magyarországra is vonatkozik.
Húsz évvel ezelőtt kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot - ez az esemény az 1989-90-es békés átmenet közjogi fordulópontja.

Történészek, politológusok és újságírók sokat tettek az elmúlt két évtizedben a magyar közelmúlt, az átmenet évei történetének feltárása és feldolgozása érdekében. Egykor titkos és szigorúan titkos dokumentumok ezrei váltak megismerhetővé, lehetővé téve, hogy hiteles képet lehessen rajzolni a szocialista rendszer, a diktatúra bűneiről, működéséről és mindennapjairól. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló magyar törvény, az 1995. évi LXV. törvény azonban nem nyitotta meg a kutatás számára az 1980 után (és a törvény hatálybalépése előtt) keletkezett, minősített iratokat, hanem 2009. december 31-ig adott határidőt felülvizsgálatukra. Az államigazgatás szervei, bizonyos minisztériumok és a közlevéltárak sok mindent tettek az 1995. évi LXV. törvény 28. §-a által előírt felülvizsgálat végrehajtása érdekében, mégis sok száz doboznyi  dokumentum ma sem ismerhető meg. Ráadásul tartani lehet attól, hogy jóval e határidő elmúltával sem zárul le az előírt felülvizsgálat.

Magyarország úgy tehet legtöbbet múltja megismerése érdekében, tiszteletet adva az áldozatoknak és megnevezve a bűnösöket, ha megnyitja az archívumokat, nyilvánosság elé tárja a pártállami diktatúra iratait.

Az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub arra kéri az illetékeseket, hogy szüntessék meg az 1980. január 1. és 1990. május 1. között keletkezett "Szigorúan titkos", "Különösen fontos", "Titkos", "TÜK iratként kezelendő", "Szigorúan bizalmas", "Bizalmas", "Szolgálati használatra" jelöléssel ellátott iratok minősítését.

2009. október 21.

                              1956-os Intézet Közalapítvány           Nyilvánosság Klub