|
 |
Márton Erzsébet (1937-1997) |
|
|
|
|
|
Budapesten, 1937-ben született, kisiparos családban. Hét testvére 1935-ben három hónapon belül járványban meghalt. Édesapja szövetkezeti tagként parkettázott, az MKP tagja volt, a háború alatt fogságba került, akárcsak bátyja. Márton Erzsébet hat általános iskolai osztályt végzett. 1953-ig alkalmi munkásként dolgozott, majd a Fővárosi Autóbusz Vállalatnál, 1955 júliusától a FVV-nél volt kalauz.
1954-ben férjhez ment. 1955-ben lopás vádjával négy hónapos felfüggesztett ítéletet kapott. 1956. október 26-án délelőtt csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. Szabó bácsi az egészségügyi szolgálatot javasolta neki. "Én azt mondtam, hogy azt nem bírom elvégezni, mert ha vért látok rosszul leszek." Így került a konyhára.
Ételt osztott, mosogatott, takarított másokkal együtt. November 1-jén a II. század "különleges csoportjába" került, amelyben informálisan vezető szerepet játszott. Ez a raj fogta el többek között Marosán Györgyöt, akit azonban hamarosan elengedtek a Széna téren. A szovjet intervenció idején is együtt maradt a csoporttal november 10-
éig. Ekkor visszatért a munkahelyére, de november 15-én emigrált.
December 5-én felbontották a házasságát. 1957. március 15-én az amnesztia-hírekre visszatért Belgiumból. A Villamos Kismotorgyárban helyezkedett el betanított munkásként. Augusztus 12-én letartóztatták. "Belgiumban igen jó dolga volt, nem sajnálja, hogy hazajött, ha emberségesen fogják az ügyét kezelni" - jelentette a börtönügynök. A Fónay-per II. rendű vádlottjaként 1958. április 25-én a Lomjapataky-tanács halálra ítélte, és a kegyelmi tanács egyik tagja sem emelt szót mellette. Noha Tóth Istvánné ügyész II. fokon is halálbüntetést indítványozott, a Vágó-tanács 15 éves börtönbüntetést szabott ki. 1963. április 2-án szabadult. A Mobil Járműkereskedelmi Vállalat számlálási osztályán tudott elhelyezkedni. 1969-ben másodszor is férjhez ment. 1973. december 4-én törölték a priuszát.
Ezután "tiszta lappal" a Bányászati Ellátó Vállalat dolgozója lett. A börtönévek azonban annyira megviselték az egészségét, hogy a hetvenes évek végére rokkantnyugdíjas lett. 1999-ben meghalt.
("Fónay Jenő és tsi" TL V-143166, BFL 8023/58, 627/89 - Széna tér, '56
(Márton Erzsébet) - Pesti utca '1956. 163. o.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
