Tardos Tibor: IMRE BÁCSI MELLETT VAGYOK

Imre bácsi mellett, Nagy Imre mellett vagyok.

Egy olyan Imre bácsi mellett, aki teáz.

Szörnyűséges vagy diadalmas, de semmiképpen nem a föld színére való utolsó heti kalandját a véremben éltem át.

Az az ember volt a szememben - évekig, aki a magyar népet meg fogja menteni.

Nem mintha a világ legnagyobb államférfiának tartanám. Hanem, mert vérbeli demokratát éreztem benne.

Beszéltem vele többször és ez az egy tulajdonság nagy erővel áradt egyéniségéből.

Kedden este, amikor a parlamentnél beszélt, rádöbbentem, hogy politikai fogolynak nyilvánítja magát.

Mint szegény Rajk tette, mint szegény régi többiek tették.

Vélt pártszerűségből. Begyakorolt ősi alázatból a szegény emberek ügye iránt, amelyet eddig még mindig a hatalmasok intéztek. Irántuk, szegény lázadók iránti rettegő féltésből.

Megírják majd a történetét ennek a hétnek és Imre bácsi válságának. Keserű tanulságai lesznek.

De Imre bácsi él!

Kiszabadult!

Nem halt mártírhalált, mint szegény Rajk, mint szegény többiek.

A népé.

Egy heti szörnyű birkózás és lelkitusa után megtalálta az igazi mozdulatot.

Vele vagyok megint, nem fordulok el tőle lelkemben.

Nincs benne semmi rossz, ami az ördögeiben ott van, a lábak ujjától a fejek búbjáig.

Lesz Nagy Imre!

Lesz, mert demokrata.

Lesz Imre bácsi.

Lesz, mert magyarnak tudom.

Lesz Imre bácsi.

Lesz, mert mögötte állunk (Ti is?), hogy legyen.

Tévedni emberi dolog. Ha tévedtem, levonom belőle a következtetéseket. Megírom.

De segítem, mert erkölcsös embernek és szabaduló fogolynak, a mi emberünknek tartom.

Velünk vagy Imre bácsi? Mondd meg.

Naponta mondd meg!...

Akkor mis is Veled vagyunk.