Petőcz György: FÖLDEK, ORSZÁGUTAK VÁNDORAI

Eleredt a novemberi eső. Igaltól Kaposvárig az országút mellett, amerre az útról ellátni, az egyre sűrűsödő ködben mindenütt súlyosbodnak a rögök, víztől telítődnek a barázdák. Szánt a paraszt. A süppedő barázdákban egy-egy forduló után fáradtan állnak meg a lovak. De nincs megállás. Szántani kell, hogy vethessünk és arathassunk, mert az élet folyamatossága az országutak, dűlőutak mentén egy percre sem állhat meg. Nem tudni, kié a föld, azt sem lehet még eldönteni, hogy ki melyik táblán arat majd. Az erőszakkal összevont termelőt társulások minden bizonnyal feloszlanak, s ki tudná most megmondani, kinek-kinek melyik darab föld jut. A csurgóra eresztett fekete kalapok tulajdonosai mégis marokra fogják az eke szarvát, és vándorolnak egyik barázdából a másikba. Kilométereket gyalogolnak, mire a kis szántók frissen ágyazva elnyúlnak az esti szürkületben.

Nem pihen ma egyetlen egy parasztember se. A konyhák melegét csak a pendelyes gyerekhad élvezi.

Az országutakon egyik falutól a másikig, egész Kaposvárig száz és száz ember gyalogol. Hová? Merre? Sógorhoz, komához vagy éppen a kórházba? De sokan s talán legtöbben a kaposvári nemzetőrséghez. Dózsa magyarjainak kései unokái, az elszegényedett falvak agyonsanyargatott emberei ők, akik már csak egyet akarnak. Ha elvész a szabadság, hát vesszen az élet is. Nem harácsolni akaró, pozíciót hajhászú forradalmi szónokok, hanem egyszerű magyarok, akik mindenüket, az életüket teszik fel a szabadság szent oltárára. Földek, országutak vándorai akiknek e honban mindenki parancsolt eddig, s akiktől még a gyermeknek való tejet is elvették.

A novemberi eső áztatja a tájat. Mire a gyalogos Igalból Kaposvárra ér, az alsó is átnevesedik. A fejrevalóról pedig úgy csepeg a zsíros lé, mint a hősök homlokáról a vér.

A vándorok, akik beláthatatlan idők óta róják a földeket, az országutakat, eljönnek a városba.

S a had egyre nő, mint a városszéli árkokban az esővíz, amely már kilépett a megszabott mederből, és szertefolyik a réteken, ahogy életet vagy halált vigyen a megzsarolt földekre.