|
A semmiből nőttünk fel
Göndörről nekem az volt a benyomásom, hogy - bár rövid ideig ismertem - elég határozott egyéniség volt és tényleg látszott, hogy azt a kis dolgot, amit ott akkor csinált, azt komolyan csinálta. Próbálta, hogy na gyerekek, mutassuk meg ezeknek, hogy tudunk mi is rendes emberek lenni! Mert az az igazság, hogy tényleg a semmiből nőttünk fel, egyszerűen nem volt, aki irányítson bennünket, nem volt ott semmiféle katonai fegyelem, de nem volt idő sem arra, hogy ott egy komoly fegyelem kialakuljon. Tulajdonképpen ez nem megszervezett dolog volt, hanem egy spontán valami. Mindenki az ellen volt, hogy ezek a ruszkik menjenek innen haza, mert elnyomtak bennünket! Csak a háborús filmeket nyomták és mindig csak a ruszkik győztek. Az "ezerarcú hős", a Csapajev, mind olyan filmek voltak, hogy már az ember irtózott tőlük, hogy hogy lehet, hogy ők mindenben ilyen becsületesek, mind győztesek voltak. A magyarok semmik, a németek semmik, saját magukat utáltatták meg ezzel.
|
