 |
Pap János (1925-1994) |
 |
 |
 |
 |
|
Kaposvárott született kisparaszti, baloldali gondolkodású családban. Szülei nehéz anyagi helyzetük ellenére taníttatták. Az elemi iskola után szülővárosában, majd a keszthelyi gimnáziumban tanult, végül 1941-től a szegedi, Horthy Istvánról elnevezett vegyipari középiskola tanulója. 1944. október 15. után megszökött a leventeegységétől, és a szovjet csapatok megérkezéséig bujkált.
1945-ben érettségizett. 1946 februárjában belépett az MKP-ba. 1946-tól vegyésztechnikus az Ajkai Hőerőműben, 1947-től az üzem MKP-titkára, 1948-tól függetlenített beosztásban látta el feladatát. 1948 novemberében pártiskolára küldték, majd 1949-től az MDP Veszprém Megyei Bizottsága agitációs és propagandaosztálya oktatási felelőse. 1949 májusában megbízták az ipari és közlekedési osztály vezetésével. 1952-1954 között elvégezte a pártfőiskolát. Beiratkozott a Műegyetem levelező tagozatára is, de a bányaművelési tanszéken végzett tanulmányait a tartalékos tiszti tanfolyam miatt meg kellett szakítania.
A forradalom kitörése után az eseményeket ellenforradalomnak, lázadásnak tekintette. A veszprémi pártbizottság épületében igyekezett menedéket nyújtani elvtársainak, védte a párt iratanyagát. November 4. után csatlakozott az MSZMP-hez. 1957-től 1961-ig az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága első titkára, részt vett a Munkásőrség létrehozásában, továbbá a téeszesítésben. Aktív részese a forradalom leverését követő kádári restaurációnak és a megtorlásnak, személyesen járt közben annak érdekében, hogy Brusznyai Árpádot halálra ítéljék. Közben beiratkozott a Veszprémi Vegyipari Egyetemre. 1959-1985 között a KB tagja. 1961. szeptember 13-án kinevezték belügyminiszterré, majd 1963. december 7-től 1965. június 30-ig miniszterelnök-helyettes. 1965-ben visszatért a megyei pártbizottság élére. 1958-tól 1985-ig országgyűlési képviselő; 1985-ben, a kötelező többes jelöléses választásokon alulmaradt az ajkai választókerületben, majd korkedvezménnyel nyugdíjba vonult. A rendszerváltozás idején számos kritika érte, 1990 után visszavonultan élt. Budapesten vadászfegyverével öngyilkosságot követett el.
Kitüntetése: Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1985).
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|