Látszólag könnyű, valójában rendkívül nehéz feladatra vállalkozik az a szerkesztő, aki átfogó áttekintést kíván adni az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc korabeli nemzetközi sajtójából. Egyrészt tisztában van azzal, hogy mint minden válogatás, ez is szubjektív. Másrészt, bár terjedelmi korlátok nincsenek, a kezelhetőséget szem előtt tartva "mindent" - a forradalom teljes külföldi sajtóját -, még az internetre sem tudja feltenni. Nem is beszélve az időhatárok meghúzásáról, ami 1956-tól akár egészen napjainkig terjedhet.
A mi esetünkben a kezdő- és a záródátum egyaránt 1956, azt egyik irányban sem lépjük át.
A nagyszerű és érdekes választék azonban garancia arra, hogy a szerkesztő - reményei szerint - valóban izgalmas és tanulságos olvasmányt kínál az olvasónak.
Arra törekedtem, hogy mint cseppben a tenger megmutassam az 1956-os nemzetközi sajtó magyar vonatkozású írásainak sokszínűségét - például a lanyha nyugati érdeklődéstől kezdve egészen odáig, amikor nemegyszer oldalakat töltenek meg a forradalomról szóló cikkek.
Összesen tíz ország sajtója kapott helyet - közülük az összeállítás gerincét az amerikaiak adják. Javarészt napilapok közül válogattam, így napról napra követhetjük nyomon az írásokat A nyugati újságokon túl az akkori kommunista országok jónéhány sajtóterméke is megtalálható. Ez utóbbiaknál mintegy kettős szerepben tűnnek fel - a többségi állam hivatalos álláspontját képviselik, de az etnikai kisebbséghez szólnak - a romániai és csehszlovákiai magyar nyelvű kiadványok, s hasonló kettős funkciót tölt be az az idő tájt sajátos helyzetű Jugoszlávia magyar nyelvű lapja. Azt hiszem, így válik teljessé az áttekintés.
Ami a szerkezetet illeti, minden fejezet a forradalom egy napjának sajtóját tartalmazza. Kivételt az első és az utolsó fejezet képez, mindkettő nagyobb időegységet fog át. Az első fejezet egyfajta "rávezetés" 1956. október 23-ra, míg az utolsó a forradalom leverése utáni első hetekről szól, itt találjuk többek között a magyar menekültekkel foglalkozó tudósításokat. Az egyes napoknál előbb az adott külföldi cikk magyarra fordított részletei olvashatók, utána következik az idegen nyelvű szöveg, majd a határon túli magyar sajtó, végül a többi külföldi lap egyéb írásai - eredetiben.
A válogatáskor igyekeztem "forgatni" a műfajokat is: felváltva mélyedhetünk el a hírügynökségi beszámolókban, az adott újság helyszíni tudósítójának friss jelentéseiben, a szerkesztőségi állásfoglalásokban, valamint a rövidebb-hosszabb (háttér)elemzésekben, sőt, olvasói levelekben is.
Alapelvem az volt, hogy megismerjük, milyen általános képet tártak fél évszázaddal ezelőtt az amerikai, angol, francia, német, svájci, jugoszláviai vagy éppenséggel szovjet (orosz), lengyel, csehszlovákiai és romániai olvasó elé a magyar forradalomról, s ennélfogva mit tudhattak meg a Duna mentén zajló eseményekről. Ugyanilyen lényeges szempont volt az is, hogy lehetőség szerint megismerhessük: milyen reakciókat váltott ki a magyar forradalom az adott ország belpolitikai életében (beleértve a magyarok szabadságharca iránti szolidaritást, a szovjet agresszió elleni tiltakozást), vagy esetenként a külpolitikájában. Mindezekből kiindulva a szövegeket nem jegyzeteltem meg, hogy ne törjem meg az írások ívét és lendületét, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legjobb szándékú cikkekben is előfordul pontatlanság vagy tévedés, a közölt "helyszíni" értesülések egy része megalapozatlan, illetve nyilvánvaló túlzás. Hiszen ne feledjük, a nyugatról - leggyakrabban Bécsen keresztül vagy egyenesen az osztrák fővárosból - érkezett tudósítók közül kevesen ismerték a "terepet", a magyar nyelvről nem is beszélve, és túlnyomó többségük kénytelen volt - alkalmasint bizonytalan - szóbeli elbeszélésekre és saját, nemegyszer felszínes tapasztalataira hagyatkozni; ráadásul gyorsan változott a helyzet Magyarországon. (A kifejezetten szenzációhajhász nyugati írásokat eleve kihagytam.) S akkor még nem is tettem említést a - lengyel kivételével - eleve tendenciózus kommunista sajtó cikkeiről. Mindössze a magyar személyek, helységek, utcák vagy szervezetek, pártok rosszul leírt neveit javítottam a magyar nyelvű fordításokban, a tartalmat befolyásoló érdemi javításokat, kiegészítéseket nem tettem.
Egy-egy kiküldött tudósítónak több jelentése is szerepel, ezáltal alaposabban szemügyre vehetjük tevékenységüket. Ugyancsak az érdekesség kedvéért számos olyan cikket is közlök, amelyek a magyar forradalom egy harmadik országra gyakorolt hatását elemzik - ide tartoznak például az amerikai sajtó írásai Ausztriáról, Jugoszláviáról, Romániáról és az ottani magyar kisebbségről, vagy a Német Demokratikus Köztársaságról, Nyugat-Németországról, és így tovább.
A sajtóösszeállításhoz szervesen kapcsolódnak a lényegi kiegészítéseket, fontos háttér-tudnivalókat tartalmazó menüpontok (az utolsó kettő folyamatos feltöltés alatt):
- Molnár János "Külföldi tudósítók az 1956-os forradalomban" című tanulmánya;
- Visszaemlékezések;
- Dokumentumok.
A weboldal az 1956-os Intézet által kiadott "Budapestről jelentjük. Az 1956-os forradalom az egykorú nemzetközi sajtóban" című kötet alapján készült, ott találhatóak a külföldi írások teljes magyar nyelvű fordításai.
Jelen összeállítás közel kétéves áldozatos csapatmunka eredménye. Ehelyütt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik - anyaggyűjtőként, fordítóként, gépelőként, nyelvi szerkesztőként, korrektorként, a weboldal felelős szerkesztőjeként - hozzájárultak a mű megszületéséhez.
