 |
|
|
|
|
201. Szocialista Internacionálé, A Szocialista Internacionálé a szocialista és a szociáldemokrata pártokat egyesítő nemzetközi szervezet. 1951-ben alapították Frankfurt-am-Mainban. Tagjai elsősorban a nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata pártok, valamint a kelet-európai - magyar, román, lengyel, bolgár stb. - emigráns szocialista, ill. szociáldemokrata politikusok voltak. A Szocialista Internacionálé határozottan elvetette a kommunista pártokkal való együttműködés minden formáját. Taglétszáma 1960-ban 10,7 millió fő volt, székhelye Brüsszel és London.
|
|
|
|
|
|
202. SZOT, Lásd Szakszervezetek Országos Tanácsa.
|
|
|
|
|
|
203. szovjet (jelentése tanács) , A szovjetek eredetileg államhatalmi-népképviseleti szervek az orosz cári hatalom 1917-es felbomlása után, amelyek közigazgatási funkciókat töltöttek be. Kezdetben nem feltétlenül álltak a Lenin vezette bolsevik (kommunista) párt oldalán. Személyi összetételüktől függően voltak munkás-, paraszt- és katonatanácsok. Az 1917. novemberi bolsevik hatalomátvétel után a szovjetek egyre inkább a bürokratikus, teljesen hierarchizált kommunista központi hatalom végrehajtó szerveivé váltak, alulról építkező, önigazgató és önkormányzati jellegüket egyszer s mindenkorra elveszítették. Az 1956-os magyar forradalom idején alakult munkástanácsok ugyanilyen önigazgató-néphatalmi szervként jöttek létre és működtek. |
|
|
|
|
|
204. szovjet kivonulás Budapestről, Nagy Imre 1956. október 28-i bejelentéseit, a meghirdetett tűzszünetet követően október 30-31-én a szovjetek kivonultak Budapestről, de letáboroztak a város közvetlen közelében. Főparancsnokságukat ekkor tették át Tökölre.
|
|
|
|
|
|
205. szovjet polgárháború, 1917-ben több ezer magyar hadifogoly vett részt az októberi forradalomban. A szovjet hatalomátvétel után a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, belőlük internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyek a vörösök oldalán vettek részt a polgárháborúban. A mintegy százezer magyar hadifogolyból lett vöröskatonából harmincezren vesztették életüket.
|
|
|
|
|
|
206. szovjetizálás (szovjetesítés), A Szovjetunióban meghonosított és bevezetett, a SZU sajátosságainak megfelelően kialakult kommunista rendszer "exportálása" a közép- és kelet-európai országokba a II. világháború után. A szovjetizálás azt is jelentette, hogy semmibe véve egy adott ország - pl. Magyarország - hagyományait, kultúráját, gazdasági fejlettségét stb., egy teljesen idegen rendszert erőltettek rá. A szovjet rendszer jellemző vonásai, amelyeket a kelet-európai kommunista államokba is átültettek: egy párt, a kommunista párt abszolút diktatúrája - ez vezeti és irányítja az országot; a párt vezérének személyi kultusza és mindenhatósága; az önigazgatás felszámolása, a politikai élet és a gazdaság teljes központosítása (pl. egy központi bank, központi tervgazdálkodás, öt- vagy hatéves tervek) oly módon, hogy minden egy helyre, a kommunista párt bürokráciája alá van rendelve. A közélet és a kultúra egységesítése pl. egy írószövetség, egy ifjúsági szervezet, egy szakszervezet; az alulról jövő kezdeményezések és szerveződések betiltása; felülről létrehozott és ellenőrzött társadalmi szervezetek megalakítása, amelyek kizárólagos feladata a rendszer saját eszközökkel való szolgálata; a nehézipar mindenáron való fejlesztése; koncepciós politikai és gazdasági perek; a nemzeti sajátosságok felszámolása a kötelező internacionalizmus nevében; a kommunista és munkásmozgalmi ünnepek kötelezően tömeges megünneplése; a társadalom magánéletének, privátszférájának elvétele; a mezőgazdaság területén az erőszakos kollektivizálás, vagyis a parasztok termelőszövetkezetekbe való kényszerítése, a be nem lépők, ill. a gazdag parasztok zaklatása és bebörtönzése; állandó ellenségkeresés; terror, az emberek megfélemlítése; a politikai rendőrség (az állambiztonság) mindenható jelenléte; a rendszer bárminemű kritikusaival szembeni kegyetlen megtorlás. A korábbi politikai rendszer teljes körű tagadása és elitjének, uralkodó osztályainak üldözése; a nem kommunista hagyományok felszámolása; a kötelező munkaversenyek; a termelésben a mennyiség előtérbe állítása a minőség helyett; a kommunista ideológia, a marxizmus-leninizmus kötelezővé tétele, bármilyen tudományos (történeti, irodalmi stb.) alkotás csak ennek szellemében születhetett stb. |
|
|
|
|
|
207. Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa, Az SZKP 1956 februárjában tartott XX. kongresszusának legnagyobb eseménye Hruscsov titkos, zárt ajtók mögött elmondott beszéde volt, amelyben úgy leplezte le (félig-meddig) a sztálinizmus bűneit, hogy azokért kizárólag a már halott diktátort, Sztálint tette felelőssé. Hruscsov a kongresszus plénumán is fontos bejelentéseket tett: kijelentette, hogy a két tábor hosszú távon is élhet békésen egymás mellett, nem szükségszerű a harmadik világháború kitörése; hogy a szocializmus békés úton is győzhet; valamint hogy a szovjet úttól eltérő modellek is lehetségesek. A titkos beszéd (talán éppen Hruscsov közreműködésével) napokon belül eljutott Nyugatra is. Magyarországon Rákosi rövid tájékoztatóban ismertette ezt az MDP KV márciusi ülésén, kijelentve, hogy az MDP már addig is a XX. kongresszus szellemében dolgozott. Bár a teljes szöveg csak a Kádár-rendszer bukásakor jelent meg nyomtatásban, Hruscsov beszéde Lengyelországon és a nyugati országokon keresztül mégis elterjedt. Magyarországon és Lengyelországban a beszéd nyomán erjedés indult meg az uralmon levő pártban és a társadalomban egyaránt, az emberek egyre nyíltabban követelték saját kommunista vezetőik felelősségre vonását.
|
|
|
|
|
|
208. Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), A SZEB a második világháborúban győztes nagyhatalmak által a volt hitleri Németországgal szövetséges országok mindegyikében felállított, a fegyverszüneti szerződés végrehajtásának és a békeszerződés megkötéséhez szükséges feltételek megteremtésének az ellenőrzésére hivatott nemzetközi testület. A SZEB elnöke az adott ország területén a katonai hadműveleteket irányító állam képviselője volt, Magyarországon Vorosilov marsall. Magyarországon a szovjet misszió mellett csekélyebb befolyással és létszámmal brit, amerikai, csehszlovák és jugoszláv kirendeltségek működtek. Magyarországon a SZEB a legfelsőbb politikai és gazdasági döntéshozó szerv szerepét is betöltötte, és közvetve segítette az MKP hatalomra jutását is.
|
|
|
|
|
|
209. Sztálin (Dunai) Vasmű, Magyarország egyik legnagyobb nehézipari létesítménye, az erőltetett, értelmetlen és gazdaságtalan nehéziparosítás egyik példaképe. 1950-ben - az első ötéves terv keretében - a harmadik világháborúra való katonai fegyverkezés sztálini parancsára kezdték építeni Dunapentelén, amelyet hamarosan Sztálinvárosnak neveztek el (egészen 1961-ig, amikor a település a Dunaújváros nevet kapta). Maga a vasmű is a szovjet diktátor nevét vette fel. |
|
|
|
|
|
210. Sztálin-szobor, Mikus Sándor alkotását, Sztálin bronzszobrát 1951. december 21-én (Sztálin 72. születésnapján) avatták fel a Dózsa György úton, a felvonulási téren, amelynek kialakításához a Regnum Marianum-templomot lebontották. A hivatalos tömegdemonstrációk alkalmával a párt- és állami vezetők a szobor talapzatáról köszöntötték a felvonulókat. 1956. október 23-án a tüntetők a szobrot a csizmánál lángvágóval vágták el, csak így sikerült ledönteni.
|
|
|
|
|
|
211. sztrájk vége, Miután Nagy Imre 1956. november 1-jén teljesítette a forradalom utolsó, általánosan hangoztatott követelését, és bejelentette az ország semlegességét, egyben Magyarország kilépését a szovjet katonai-politikai tömbből, a Varsói Szerződésből, a munkástanácsok és más forradalmi szervezetek állást foglaltak a munka november 5-i, hétfői felvétele mellett. Számos helyen azonnal megkezdődtek az előkészületek, hogy november 5-én fennakadás nélkül indulhasson meg a termelés.
|
|
|
|
|
|
212. szuezi válság, Miután Nasszer egyiptomi elnök 1956 nyarán államosította - és ezzel egyiptomi fennhatóság alá vonta - a Szuezi-csatornát, Nagy-Britannia és Franciaország elhatározta, hogy ha kell, katonai erővel szerzi vissza az ellenőrzést a fontos vízi út felett. Csatlakozott hozzájuk Izrael, amely saját pozícióit kívánta erősíteni a térségben, illetve területhez akart jutni. 1956. október 22-én a három ország titokban megegyezett abban, hogy legkésőbb egy hét múlva megindítják a fegyveres támadást. Az izraeli-angol-francia agresszió súlyos konfliktust idézett elő a nyugati hatalmak táborában (az Amerikai Egyesült Államok nehezményezte szövetségesei lépését), és elfordította a politikusok, valamint a világ közvéleményének figyelmét Magyarországról. Az ENSZ közgyűlésének napirendjén egyszerre szerepelt Magyarország és a szuezi válság, így a két esemény megítélése sajátos alku tárgya lett a nagyhatalmak között. Magyarországon általánosan elterjedt vélemény volt, hogy a második intervencióban részt vevő szovjet katonákat úgy igazították el, hogy Egyiptom védelmében harcolnak a Szuezi-csatornánál, ennek azonban máig nem került elő érdemi bizonyítéka, sőt cáfolják ezt a feltárt források. |
|
|
|
|
|
213. tanácsapparátus, Magyarországon 1950-ben felszámolták az addigi önkormányzatokat, és helyükre - szovjet minta nyomán - felálították a tanácsokat. A helyi tanácsok nem voltak önállóak, hanem a Belügyminisztérium, majd 1954-től a Minisztertanács Tanácsi Hivatala alá voltak rendelve. Fő feladatuk az volt, hogy a központi államigazgatási szervek által megszabott feladatokat helyi szinten végrehajtassák A tanácsokon kiépített bürokratikus szerv, az apparátus nem kötődött ahhoz a településhez, ahol a tanács működött (még akkor sem, ha az apparátus tagjai ott laktak), hanem létében és személyében szintén a központi szervektől függött, mindent megtett a felülről jövő utasítások végrehajtásáért. |
|
|
|
|
|
214. társutas, Társutasnak nevezték azokat az értelmiségieket és más pártbeli politikusokat, akik rokonszenveztek a kommunista eszmékkel, és bizonyos esetekben a kommunisták mellett léptek fel.
|
|
|
|
|
|
215. TIB, Lásd Történelmi Igazságtétel Bizottsága.
|
|
|
|
|
|
216. Tököl, Az 1956. október 28-án meghirdetett fegyverszünet után a tököli katonai repülőtéren rendezte be főhadiszállását a Budapestről (átmenetileg kivonuló) szovjet Különleges Hadtest parancsnoksága és politikai osztálya. 1956. november 3-án este itt került volna sor a Malinyin hadseregtábornok vezette szovjet és a Maléter Pál, Erdei Ferenc, Kovács István, valamint Szücs Miklós vezette magyar delegációk tárgyalásának második fordulójára, ám Szerov tábornok letartóztatta a magyar küldöttséget.
|
|
|
|
|
|
217. Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB), A TIB-et 1988 tavaszán alakították meg Hegedűs B. András lakásán egykori 56-osok azzal a céllal, hogy kiharcolják a kommunista rendszer elítéltjeinek - elsősorban az 1956-os megtorlás áldozatainak - jogi, erkölcsi és történelmi rehabilitációját. Alapító elnöke Vásárhelyi Miklós volt. A TIB szervezte meg 1989-ben Nagy Imre és mártírtársai újratemetését. Jelenlegi elnöke Regéczy-Nagy László.
|
|
|
|
|
|
218. Új Ember, Katolikus hetilap. A második világháború után, 1945. augusztus 9-én jelent meg első száma. Az Actio Catholica adta ki, első szerkesztője Pénzes Balduin volt. Az 1956-os forradalmat követő félévi betiltástól eltekintve folyamatosan, hétről hétre megjelenő újság a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb kommunikációs eszköze. Rendszeres tájékoztatást nyújt a világegyház és a helyi egyház eseményeiről, a főbb pápai megnyilatkozásokról. Tudósít a társadalom, a közélet, a kultúra keresztény szempontból fontos eseményeiről.
|
|
|
|
|
|
219. úttörőmozgalom, 1946-ban, az ifjúság egységes nevelése jegyében alapított mozgalom 7-14 éves gyermekek számára. Az 1946 folyamán felszámolt több száz gyermek- és ifjúsági egyesület, szervezet helyét átvette néhány központi irányítású szervezet, pl. az úttörőmozgalmat vezető Magyar Úttörők Szövetsége (MUSZ). A cserkészmozgalom sok motívumát felhasználták (pl. felépítése: őrs, raj, csapat, az egyenruha, táborozások, próbák stb.), de az úttörőmozgalmat teljesen a kommunista ideológia hatotta át. Az úttörőmozgalom feladata volt, hogy tagjait "a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre" nevelje. A Magyar Úttörők Szövetsége lapokat is kiadott: Pajtás, Tábortűz, Kisdobos, Dörmögő Dömötör, Úttörővezető. |
|
|
|
|
|
220. üzemi bizottság, 1944-1945-ben, amikor sok üzem gazdátlanná vált, illetve súlyosan megrongálódott, üzemi bizottságok vették át az irányítást, ők gondoskodtak a romok eltakarításáról, a termelés megindításáról. Az üzemi bizottságok kezdetben egyidejűleg gyakoroltak munkaadói és szakszervezeti jogokat. Működésüket 1945 júniusában szabályozták, az üzemi bizottságok jogai továbbra is jelentős mértékben korlátozták a magántulajdont. 1945. július közepén országos konferenciát tartottak.
|
|
|
|
|
|
|