 |
|
 |
|
 |
21. Ásványi Rezső (1935), Jogász, anyagbeszerző. 1956-ban nemzetőrként részt vett a Magyar Rádió technikai berendezéseinek védelmében, és részt vett a rabok Gyűjtőfogházból való kiszabadításában. 1957-ben a joghallgatók perében két és fél év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[kutatható] »431« 1992. 9 ív, Romvári Zsuzsa. |
 |
 |
 |
 |
22. Asztalos János (1927), Tanár, újságíró. 1956 októberében Tatabányán részt vett a Komárom Megyei Figyelő szerkesztésében. A forradalmat támogató cikkei miatt 1958-ban másfél év szabadságvesztésre ítélték. 1959 áprilisában szabadult. Előbb fizikai munkás volt, majd 1961-től újból tanított. |
|
|
[nyilvános] »484« 1992. 3 ív, Germuska Pál. |
 |
 |
 |
 |
23. Babay István (1914), Technikus. 1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács titkára. 1957-ben hét hónapig előzetes letartóztatásban volt. |
|
|
[nyilvános] »262« 1990. 19, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
24. Babics Antal (1902-1992), Orvos, politikus. 1929-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikáján gyakornok, tanársegéd, 1940-től a klinika magántanára, 1941-42-ben megbízott vezetője volt. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945-74 között az Urológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanár. 1950-53-ban a Központi Állami Kórház főigazgatója. 1949-50-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1952-59 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja. 1950-től az Orvosegészség-ügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke, 1956. október 26-31. között a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere, 1963-71-ben országgyűlési képviselő volt. 1950-ben az MTA rendes tagjává választották. |
|
|
[kutatható] »128« 1987-1988. 11 ív, Sebes Anna. |
 |
 |
 |
 |
25. Bácsi József (1926), Esztergályos. 1945-től a Csepel Vas- és Fémműveknél esztergályos, 1951-55 között szakoktató volt. 1945-ben belépett az MKP-be, a Rajk-per idején visszaadta a párttagkönyvét. 1956-ban a Csepeli Központi Munkástanács elnökhelyettesévé választották. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, a csepeli Motorkerékpárgyárban, majd a Csepel Vas- és Fémművek Szolgáltatóüzemében dolgozott. 1981-85 között raktáros volt. |
|
|
[nyilvános] »214« 1989. 15 ív, Vágvölgyi B. András. |
|
 |
 |
 |
 |
26. Bácskai Tamás (1925-2007), Közgazdász. 1949-1950-ben a Pénzügyminisztériumban a jóvátételi adósságokkal foglalkozott, majd 1962-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. 1962-1968 között a Békevilágtanács titkára. Ezt követően 1984-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, osztályvezetője, ügyvezető igazgatója. 1984 óta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Pénzügyi Tanszékének vezetője. |
|
|
[kutatható] »63« 1987. 25 ív, Pécsi Vera. |
 |
 |
 |
 |
27. Bácskai Vera (1930), Történész. Tánczos Gábor özvegye. 1956. november 4-én férjével menedékjogot kapott a jugoszláv követségen, majd a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták. Főként férjére emlékezik.* |
|
|
[kutatható] »370« 1985. 5, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
28. Baczoni Jenő (1907-1996), Tanár, közgazdász. 1932-1949 között a Magyar Nemzeti Bankban tisztviselő, osztályvezető-helyettes, majd 1954-ig a Pénzügyminisztérium devizagazdálkodási osztályának vezetője. 1954-1975 között külkereskedelmi miniszterhelyettes, államtitkár. A Külkereskedelmi Bank alapító elnöke. |
|
|
[kutatható] »32« 1986. 5 ív, Pécsi Vera. |
 |
 |
 |
 |
29. Bagó Gyula (1932), Mérnök. 1956-ban egyetemistaként részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi eseményeiben és az illegális Élünk terjesztésében. A Tóth Ilona-perben két év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »375« 1992. 13 ív, Gyenes Pál. |
 |
 |
 |
 |
30. Bajszczak Jerzy (1936), 1956-ban egyetemista Krakkóban. A Magyarok Megsegítése Egyetemi Bizottsága alapítójaként lengyel segélyakció megszervezésében és a segélyek Budapestre juttatásában közreműködött.* |
|
|
[nyilvános] »622« 1993. 1 ív, Tischler János. |
 |
 |
 |
 |
31. Bak János Mihály (1929), Tanár, történész. 1945-től részt vett a MADISZ és a Diákszövetség, 1956-ban a Petőfi Kör munkájában. A forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságában tevékenykedett. 1956-tól Németországban, Angliában, majd Kanadában élt. 1959-ben a brüsszeli Nagy Imre Intézet egyik alapítója, 1968-1992 között a vancouveri egyetem professzora. |
|
|
[kutatható] »75« 1986-1987. 14 és melléklet, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
32. Bakay Ferenc (1942), Zenész. 1959-től műszerész szakmunkás volt, a hatvanas évek második felétől pedig a vendéglátó-iparban dolgozik, mint zongorista. 1968-tól főállásban zongorázik szólóban és különböző zenekarokban egyaránt. 1976-tól - Seres Rezső utódaként - a Kispipa étteremben zongorázik. A zenélés mellett taxisofőr és gépjárműoktató, valamint egy társasház műszaki vezetője. |
|
|
[nyilvános] »856« 2006-2007. 2, Havadi Gergő. |
 |
 |
 |
 |
33. Bakonyi (Blum) József (1929), Kalauz. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a BESZKÁRT munkástanácsának elnökhelyettese volt. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »494« 1993. 2 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
34. Bakonyi Sebestyén Endre (1913-1993), Elektromérnök, illegális kommunista. 1938-1946 között emigráns Dél-Amerikában. 1947-től az MDP KV munkatársa, majd a Nehézipari Központ igazgatója. 1965-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, egyetemi tanár. 1971-1973 között a Beruházási, illetve az Állami Fejlesztési Bank elnöke. |
|
|
[kutatható] »2001« 1982. 11 ív, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
35. Balajthy Anna (), Közgazdász. A Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa volt. Politikai tevékenysége miatt férjével, Zsille Zoltánnal emigrált, 1992-ben tért haza. Jelenleg szociológusként dolgozik. [MM] |
|
|
[kutatható] »804« 2005. 8, Lugossy István. |
 |
 |
 |
 |
36. Balázs György (1927), Közgazdász, építészmérnök. 1953-1968 között az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1968-tól a Középület-építő Vállalat, 1977-től a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, majd 1980-tól az Épületgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2031« 1982. 10 ív, Baross Gyöngyvér. |
 |
 |
 |
 |
37. Bali Mária (1951), Porcelánfestő. Szófiában a Magyar Köztársaság követségének alkalmazottja. Édesapját, Bali Sándor (1923-1982), szerszámkészítőt, a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár Munkástanácsának elnökét, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács egyik vezetőjét 1958-ban tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték.[GY] |
|
|
[nyilvános] »683« 1997. 2 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
38. Bálint József (1931), Közgazdász. 1955-1966 között a Somogy Megyei Tanácsnál közgazdász. 1967-1974 között a Fővárosi Vízművek üzemgazdasági osztályvezetője. 1975-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban főosztályvezető, illetve gazdasági igazgató. |
|
|
[kutatható] »V.41« 1982. 4 ív, Szigeti Katalin. |
 |
 |
 |
 |
39. Bálint László (1940), 1958-tól az Angyalföldi Központi Gépkezelő Üzemben segédmunkás volt. 1969-ben a rendőrnyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőrkapitányságon, de a kémelhárító alosztályon kapott beosztást és később kiképzést. A Budapesti Rendőrkapitányság Politikai Osztály 3/2-es alosztályán, majd a BM 3/2-es Csoportfőnökségnél mint kémelhárító szolgált főhadnagyi rangban a rendszerváltozásig. Jelenleg mint nyugdíjas a forradalom és a megtorlás történetét kutatja. |
|
|
[kutatható] »850« 2007. 4 ív, Lugossy István. |
 |
 |
 |
 |
40. Balla Attila (1944), Anglikán pap. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált.* |
|
|
[kutatható] »715« 1999. 1 ív, Lökkös Attila.
|
|
 |
 |
 |