 |
|
|
|
|
401. Kéri József (1924-1985), Jogász. Illegális kommunista, 1948-1949-ben NÉKOSZ- és MADISZ-vezető. 1953-ban a Minisztertanács Titkárságának munkatársa. 1954-1956-ban Győr-Sopron megye főügyésze. A forradalom idején a Dunántúli Nemzeti Tanács tagja, ezért hét év börtönbüntetésre ítélték. 1963-tól több ipargazdasági és üzemszervezési intézetben tudományos kutató, tanácsadó. |
|
|
[kutatható] »2149« 1984. 16 ív, Hegedűs István. |
|
|
|
|
402. Kéri József (1924), |
|
|
[kutatható] »1149« 1984. 15+1 ív, Hegedűs István. |
|
|
|
|
403. Kéri Kálmán (1901-1994), Katonatiszt. 1921-től a magyar királyi hadseregben szolgált, 1942-től a honvédelmi miniszter szárnysegédje, 1944-ben a VI. hadtest, majd az I. magyar hadsereg vezérkari főnöke. 1944 végén tagja a fegyverszüneti bizottságnak Moszkvában. 1945-1949 között a CIBA gyógyszergyár munkatársa. 1949-ben letartóztatták, 1953-ig Kistarcsára, majd Recskre internálták. 1954-től portás, éjjeliőr, illetve raktáros. |
|
|
[kutatható] »102« 1987. 4 ív, Kubinyi Ferenc. |
|
|
|
|
404. Kertész Dezső (1929), Orvos. 1944-ben részt vett a MADISZ szervezésében. 1948-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kezdte tanulmányait, 1952-től Budapesten a honvéd kollégium diákjaként folytatta. 1954-től Békéscsabán, 1955-től Hódmezővásárhelyen katonaorvos, egészségügyi századparancsnok volt. A forradalom idején alakulatánál a katonai tanács elnökévé választották. 1957-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult, majd Csongrád megyében körzeti orvosként dolgozott. A TIB, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, illetve az SZDSZ alapító tagja. |
|
|
[nyilvános] »763« 2002. 11 ív és melléklet, Balogi Anna,
Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
405. Keszi Harmath Edit (1925), Egyetemi tanár Kolozsváron. 1950-től 1957-es kizárásáig a kolozsvári Bolyai Egyetem tudományos szocializmus tanszékén tanított. Az egyetemi 1956-os eseményekre emlékezik.* |
|
|
[nyilvános] »435« 1990. 1 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
406. Keveházi Ferenc (1926), orvos. 1948-ban ötödéves orvostanhallgató volt, amikor az ÁVH letartóztatta; 1949-ben a szovjet katonai bíróság szervezkedés és kémkedés vádjával 25 év kényszermunkára ítélte. Vorkután raboskodott. 1955 novemberében tért haza. Műtősként dolgozott, majd 56 őszén harmadéven folytathatta orvosi tanulmányait. Az egyetem befejezése után orvosként dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »760« 2003. 3 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
407. Kimpián György (1940), Fodrász Erdélyben. 1957 végén a Securitate rendszer- és szovjetellenes plakátok terjesztése miatt letartóztatta, majd államellenes tevékenység miatt hét év javító fogházbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult. |
|
|
[nyilvános] »636« 1994. 3 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
408. Király Béla (1912), Katonatiszt, történész. 1945 előtt vezérkari tiszt, majd az új hadsereg tábornoka. 195l-ben halálra ítélték, amit kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. 1956-ban szabadult, a forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnoka, Budapest katonai parancsnoka. A forradalom leverése után Amerikába emigrált, ott egyetemi tanár, a politikai emigráció egyik vezetője. 1989-ben hazatért. |
|
|
[nyilvános] »178« 1986-1987. 18 ív és melléklet, Hegedűs B. András,
Bika Júlia,
Tóth Pál Péter,
Székely László. |
|
|
|
|
409. Király György (1940), Tetőfedő. 1956 októberében csatlakozott a Berzenczey utcai felkelőcsoporthoz, fegyveresen harcolt. 1957-ben első fokon 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Visszavették korábbi munkahelyére, de 25 éven keresztül sok zaklatás és hátrányos megkülönböztetés érte. |
|
|
[nyilvános] »634« 1995. 3 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
410. Király Lajos (1921), Jogász, vasutas, építészmérnök. 1956-ban a tiszalöki vasútállomás munkástanácsának elnöke, a járási forradalmi bizottság tagja. 1958-ban nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[kutatható] »369« 1991. 3 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
411. Kismarty Loránd (1912), Gépészmérnök, közgazdász. 1938-tól különböző minisztériumokban és állami hivatalokban középszintű vezető. 1962-1975 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője. |
|
|
[kutatható] »2012« 1982. 6 ív, Hegedűs B. András,
Koncz E. Katalin. |
|
|
|
|
412. Kiss Béla (1922), Vegyészmérnök. 1948-1956 között a Magyar Kábelművekben középszintű vezető. 1956-tól a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, a forradalom alatt a munkástanács elnöke. 1963-1982 között a Nehézipari, illetve az Ipari Minisztérium főelőadója. |
|
|
[kutatható] »2015« 1982. 6 ív, Borszéki Zsuzsa. |
|
|
|
|
413. Kiss István (1906), Jogász, közigazgatási és településfejlesztési szakember. A Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben Magyary Zoltán tanítványa, kollégája, majd a Pénzügyminisztérium, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, valamint a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet munkatársa. |
|
|
[nyilvános] »56« 1987. 22 ív és melléklet, Torkos Veronika. |
|
|
|
|
414. Kiss István (1922), Pártfunkcionárius, rendőrtiszt. A forradalom alatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a nemzetőrség szervezője. 1957 márciusa és 1958 augusztusa között letartóztatásban volt. 1959-1981 között jogász, vállalati osztályvezető. |
|
|
[nyilvános] »663« 1995. 9 ív, Horváth Miklós. |
|
|
|
|
415. Kiss József (1926), Építőipari technikus. 1945-től földműves, kőműves, művezető. 1955-től a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat diszpécsere, főépítés-vezetője, 1956-ban a munkástanács elnöke. 1964-től az Alba Régia Építőipari Vállalat vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »V.16« 1982. 8 ív, Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
416. Kiss József (1930-2004), 1956-ban Miskolcon, a MÁV-igazgatóságon dolgozott. A forradalom alatt a Borsod Megyei Munkástanács elnökévé választották. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták, november végén tért haza. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. Fizikai munkásként helyezkedett el, majd súlyos munkahelyi balesete után egy kórházban mérnöki állást kapott. |
|
|
[nyilvános] »176« 1990-1991. 11 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
417. Kiss Károly (1930-1998), Író, költő, szerkesztő. 1947-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a Bessenyei Kör, illetve a Petőfi Kör megalakításában. 1959-ben három és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után újságíró, 1991-től a Híd főszerkesztője. |
|
|
[kutatható] »59« 1987. 10 ív és melléklet, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
418. Kiss Tamás (1934), jogász. 1956-ban a szegedi egyetem hallgatójaként részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában. Október 27-étől nemzetőr volt, novemberben röplapok készítésében és terjesztésében vett részt. 1959-ben 5 év szabadságvesztésre ítélték, 1960-ban szabadult. 1963-tól Balassagyarmaton segédmunkásként, majd könyvelőként dolgozott. 1976 óta jogtanácsos. 1990-94 között Balassagyarmat alpolgármestere, 1996-tól 1999-ig a Miniszterelnöki Kabinetirodán a kormányfő politikai üldözöttek ügyeivel foglalkozó tanácsadója volt. 2002-ben a Pofosz alelnökévé választották. |
|
|
[nyilvános] »734« 2000. 8 ív, Molnár Adrienne.    |
|
|
|
|
|
419. Kistormási József (1941), Gépipari technikus. 1960-tól Székesfehérváron az Állami, illetve az Alba Régia Építőipari Vállalatnál üzemvezető, párttitkár, majd főosztályvezető. |
|
|
[kutatható] »2030« 1982. 7 ív, Baross Gyöngyvér. |
|
|
|
|
420. Klement László (1925), Kereskedelmi technikus. 1944-től tisztviselő. 1949-től a Pécsi Faipari Szövetkezet könyvelője, 1953-tól elnöke. |
|
|
[kutatható] »2112« 1983. 10 ív, Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
|
|
|
|
|