 |
|
|
|
|
361. Kacsó Tibor (1931), Mezőgazdasági mérnök, lakatos Erdélyben. 1956-ban Csíksomlyón a magyar eseményekről baráti körben beszélgetett, ezért 1959-ben szervezkedés vádjával huszonöt év kényszermunkára ítélték. Az 1964-es amnesztiával szabadult. 1990-ben részt vett a marosvásárhelyi eseményekben. |
|
|
[nyilvános] »487« 1993. 7 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
362. Kajtár Imre (1931), Híd- és vízépítő technikus. 1956-ban a Kilián laktanyában részlegparancsnokként részt vett a fegyveres harcokban. Másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult. A Nemzetőr Szövetség vezetője. |
|
|
[nyilvános] »321« 1991. 4 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
363. Káldor Vera (1928), Orvos. Apját, Káldor György szociáldemokrata újságírót 1950-ben 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1955-től a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott, a forradalom alatt részt vett a sebesültek mentésében. 1956 decemberében élettársával, Gáli Józseffel együtt letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult. Szabadulása után munkavállalását megnehezítették, előbb körzeti orvosként, majd belgyógyászként dolgozott. A TIB egyik alapítója. |
|
|
[nyilvános] »109« 1988. 11 ív, Havas Gábor. |
|
|
|
|
364. Kállay István (1915), Tanító, ötvösművész. 1956-ban rádióstúdiót irányított a VII. kerületi pártházban. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult. 1964-ben izgatás és államtitoksértés vádjával egy év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »345« 1991-1992. 29 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
365. Kállay Patrícia (1950), Ápolónő, betanított munkás. A Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapító tagja. Édesapját, Kállay István (1914-1991), tanárt, később segédmunkást 1957-ben röpcédulák gépelése miatt ötévi börtönbüntetésre ítélték. Miután 1961 áprilisában szabadult, segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott.[GY] |
|
|
[kutatható] »679« 1997. 10 ív és melléklet, Kőrösi Zsuzsanna. |
|
|
|
|
366. Kalusi Sámuel (1924), Gépipari technikus. A II. világháborúban szovjet hadifogságba esett. 1956-ban Budapesten a IX. kerületben a Göndör-féle fegyveres csoport parancsnokhelyettese. 1957-ben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »577« 1994. 4 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
367. Kántás László (1933-1998), Tanár, pszichológus. A forradalom napjaiban Kéthly Anna mellett tevékenykedett. 1956. november 4-e után illegális kiadványok előállításában, terjesztésében vett részt, és csatlakozott a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz. 1959-ben 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Díszletmunkásként, fordítóként, dramaturgként, majd 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig pszichológusként dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »311« 1991. 17 ív, Romvári Zsuzsa. |
|
|
|
|
368. Káplár József (1928), Közgazdász. 1951-től a közgazdaság-tudományi egyetemen gyakornok, tanársegéd, függetlenített párttitkár. 1958-tól a Szovjetunióban aspiráns, 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1977-től külkereskedelmi miniszterhelyettes. |
|
|
[kutatható] »2126« 1984. 10 ív, Szigeti Katalin. |
|
|
|
|
369. Kapolyi László (1932), Bányamérnök, közgazdász, az MTA levelező tagja. 1954-től a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál bányamérnök, középszintű vezető, illetve főmérnök. 1976-tól nehézipari miniszterhelyettes, államtitkár. 1982-től ipari miniszter. |
|
|
[kutatható] »2141« 1984. 3 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
370. Kárász Artúr (1907-1992), Közgazdász, egyetemi tanár. 1931-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 1945-1946-ban elnöke. 1948-től emigráns az USA-ban, Bolíviában és Franciaországban. 1956-tól a Világbank munkatársa, 1968-1972 között európai igazgatója. 1974-től a Siemens franciaországi alelnöke, 1976-tól elnöke. |
|
|
[nyilvános] »122« 1989. 14 ív, Rainer M. János. |
|
|
|
|
371. Karászy János (1929), Katonatiszt. 1944-ben csatlakozott Maléter Pál partizán zászlóaljához. 1956-ban tagja a Tompa utcai felkelőcsoportnak, majd aktívan részt vett a politikai ellenállásban. 1957-ben Angliába emigrált. |
|
|
[zárt] »507« 1993. 5 ív, Horváth Miklós,
Eörsi László. |
|
|
|
|
372. Karátson Gábor (1935), festő, író. 1956-ban joghallgatóként tagja lett az ELTE forradalmi bizottságának, részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában, csatlakozott a nemzetőrséghez. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője volt. 1957-ben őrizetbe vették, 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, majd a Nemzeti Színház statisztája volt. 1964-től idegen nyelvű kézirat-előkészítői és korrektori munkát végzett, 1974-től a Corvina Kiadó szerkesztője volt. 1991-től a Miskolci Bölcsész Egyesület, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem, illetve az ELTE előadója, keleti filozófiát tanít. 1968 óta szerepel képzőművészeti kiállításokon, több művészeti és filozófiai könyv szerzője. A nyolcvanas évektől a környezetvédelmi mozgalom aktív résztvevője. |
|
|
[kutatható] »401« 1991-1992. 14 ív és melléklet, Romvári Zsuzsa.    |
|
|
|
|
|
373. Karcsay Sándor (1915-1999), Jogász, fordító. 1945 után a Belügyminisztérium törvényelőkészítő bizottságának tagja, részt vett az 1947-es választási törvény kidolgozásában, 1949-ben elbocsátották. 1946-ban a Demokrata Néppárt egyik megalapítója. 1950 után az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa, igazgatóhelyettese, tolmács, szakszótárkészítő. Az interjú melléklete 1956. október 23. és december 3. között írt naplója. |
|
|
[kutatható] »103« 1987. 13.5 ív, Javorniczky István. |
|
|
|
|
374. Kardos Jenő (1925), Ipargazdász. 1939-től munkás. 1948-tól a Belügyminisztériumban rendész. 1950-51-ben az Ipari Gázgyárak Egyesülésnél miniszteri biztos, majd az Autókémiai Vállalat igazgatója. 1963-tól az Országos Gumiipari Vállalatnál igazgató. |
|
|
[kutatható] »2087« 1983. 10 ív, Polgár Miklós. |
|
|
|
|
375. Kardos Julianna (1946), A kémiai tudományok doktora. 1972-től dolgozik az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Biomolekuláris Kémiai Intézet Neurokémiai Osztályának vezetője. [MM] |
|
|
[nyilvános] »799« 1946. 5 ív, Hadházy Ágnes. |
|
|
|
|
376. Karig Sára (1914-1999), Író, költő, műfordító. Antifasiszta ellenálló, 1945 után részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1947-1953 között a Szovjetunióban, Vorkután politikai fogoly. 1956-1980 között az Európa Könyvkiadó és az Új Tükör szerkesztője. |
|
|
[kutatható] »167« 1988. 24 ív és melléklet, Bakonyi Éva. |
|
|
|
|
377. Károvits Tamás (1944), 1965-től napjainkig a vendéglátós szakmában tevékenykedik, kezdetben, mint pincér dolgozott a Citadellában, a Búsuló Juhászban, majd az Abbáziában, a Fészek klubban, a Baross kávéházban, ahol már brigádvezető főpincér lett. Ebben a korszakban nyaranta Siófokon a Tünde bárban pincér volt. A nyolcvanas évek elejétől a Novotel Szálló éttermi igazgatója lett, a nyolcvanas évek végén a Kati bárt üzemeltette, majd 1989-ben megnyitotta saját vendéglőjét. 1994-2002 között a Magyar Vendéglátók Ipartestületének Elnöke volt. Jelenleg a Magyar Vendéglősök Ipartestületének elnökségi tagja és a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és turisztikai bizottságának a tagja. |
|
|
[kutatható] »857« 2006. 6 ív, Havadi Gergő. |
|
|
|
|
378. Kartal Zsuzsa (1947), Költő, műfordító, újságíró. Az 1979-es Charta-aláírást követően félreállították. A demokratikus ellenzék névtelen aktivistája, a rendszerváltás idejétől egy négyéves önkormányzati feladatvállalástól eltekintve munkanélküli. [MM] |
|
|
[nyilvános] »808« 2005. 1 ív, Kőműves Ágnes. |
|
|
|
|
379. Kas Oszkár (1912), Villamosmérnök. 1937-től a Standard, illetve a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár munkatársa, 1957-től főmérnöke, 1962-től műszaki igazgatója. 1970-1973 között a BHG Telefongyár igazgatója. |
|
|
[kutatható] »V.13« 1982. 9 ív, Kozák Gyula,
Tardos Ágnes. |
|
|
|
|
380. Kaszás Kálmán (1926), Közgazdász. Kereskedősegéd, majd 1953-1957 között a Szövetkezetek Országos Szövetségénél oktató. 1957-től különböző kereskedelmi vállalatoknál felsőszintű vezető, 1978-tól a Centrum Áruházak vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2106« 1983. 5 ív, Darvas Péter.
|
|
|
|
|