 |
|
|
|
|
601. Nezvál Ferenc (1909-1987), Munkás, politikus, illegális kommunista, a KIMSZ egyik vezetője. 1949– |
|
|
[kutatható] »72« 1987. 12.5 ív, Mérő Katalin. |
|
|
|
|
602. Niedzielski Edward (1937), Lengyel villamosmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem ösztöndíjas hallgatója, nemzetőrként részt vett a lengyelországi segélyszállítmányok Magyarországra hozatalában.* |
|
|
[nyilvános] »624« 1994. 2 ív, Tischler János. |
|
|
|
|
603. Novics János (1919-1984), Agrártechnikus. 1946-tól pártmunkás. 1957-től az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán mezőgazdasági osztályvezető, megyei titkár, majd 1974-től első titkár. |
|
|
[kutatható] »2123« 1984. 6 ív, Farkasné Kurucz Zsuzsanna. |
|
|
|
|
604. Nyerges András (1940), Író, költő. 1967-1971 között a Magyar Rádió, 1974-1980 között a Kritika munkatársa. 1979-től 1988-ig a Kossuth Könyvkiadó, majd a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1983-tól a Magyar Nemzet állandó szerzője. |
|
|
[kutatható] »157« 1988. 13 ív és melléklet, Murányi Gábor. |
|
|
|
|
605. Nyitrai Mózes (1913), Lelkész Erdélyben. Feljelentési kötelezettség elmulasztása vádjával 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »650« 1995. 6 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
606. O. Szabó Zsigmond (1920-2003), 1945 után Hajdúböszörményben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének vezetője. 1956-ban ?parasztsztrájkot? szervezett. 1957-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1989-ben az FKgP hajdúböszörményi szervezetének egyik újjászervezője. |
|
|
[kutatható] »566« 1994. 5 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
607. Obersovszky Gyula (1927-2001), Újságíró, költő, filmdramaturg, népi kollégista. 1956-ban az Igazság és az illegális Élünk szerkesztője, amiért először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1967– |
|
|
[kutatható] »96« 1986-1987. 30 ív és melléklet, Havas Gábor. |
|
|
|
|
608. Oblath György (1918), Közgazdász, külkereskedő. 1947-től különböző külkereskedelmi nagyvállalatok felsőszintű vezetője, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársa. 1979-től az Intercooperation Külkereskedelmi Rt. vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2075« 1983. 6 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
609. Oczel János (1911), Munkás, illegális kommunista, pártfunkcionárius. 1945-1949 között Salgótarján, majd Nógrád megye PB titkára, országgyűlési képviselő. 1949-1952, illetve 1956 decembere és 1958 között a Belügyminisztérium légoltalmi parancsnoka. 1953-56 között vállalati igazgató. 1958-1963 között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. 1965-től az Idegenforgalmi Tanács elnöke. 1974-1980 között a Dunakanyar Intézőbizottságának elnöke. |
|
|
[kutatható] »219« 1989. 20 ív, Kozák Márton. |
|
|
|
|
610. Oiszter Antal (1920), Elektrotechnikus. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-től a Független Kisgazdapárt Bajcsy-Zsilinszky Kollégiumának vezetője volt. 1956 októberében Dudás József a Szabad Nép székházában a gazdasági ügyek intézésével bízta meg. Novemberben Ausztráliába emigrált. |
|
|
[kutatható] »719« 1999. 2 ív, Lökkös Attila. |
|
|
|
|
611. Oláh Gáborné (1940), Vegyészmérnök, közgazdász. 1963-1969 között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár üzemmérnöke. 1969-től a Nehézipari Minisztérium munkatársa, majd 1977-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban főosztályvezető-helyettes. 1980-től a Biotechnika Rt. igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2155« 1984. 5 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
612. Oláh Vilmos (1927), Orvos. 1956-ban a Péterfy Sándor utcai kórház munkástanácsának elnökhelyettese. Részt vett az önkéntes mentőalakulat munkájában. |
|
|
[kutatható] »329« 1991. 15 ív, Gyenes Pál. |
|
|
|
|
613. Oloffson Károly Placid (1916), Bencés szerzetes, tanár. A háborút követően Budapesten tanított. 1946-ban letartóztatták, és a szovjet hadbíróság tíz év hadifogságra ítélte. 1955 végén tért haza. Fűrésztelepen, majd fővárosi kórházak mosodáiban dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »755« 2002. 4 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
614. Ondrasek Iván (1932), Katonatiszt. 1956. október 26-án szemtanúja volt a miskolci ÁVH-s sortűznek.* |
|
|
[nyilvános] »438« 1992. 2 ív, Páczelt Istvánné. |
|
|
|
|
615. Orbán György (1950), Jogász, könyvkereskedő. Édesapja, Orbán Nándor (1910-1981) katonatiszt, 1948 után segédmunkás, a forradalom idején a nagykanizsai nemzetőrség parancsnoka volt. Ezért 1958-ban tízévi börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után edzőként, majd szőlőmunkásként dolgozott. [GY] |
|
|
[kutatható] »693« 1997. 10 ív és melléklet, Molnár Adrienne.    |
|
|
|
|
|
616. Orbán Péter (1937), Állattenyésztési technikus Erdélyben. 1956-ban Temesváron részt vett a Szoboszlai-féle összeesküvésben. 1957-ben huszonöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. |
|
|
[kutatható] »635« 1994. 3.7 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
617. Ormai Péter (1935), Marós. 1956-ban Ausztriába disszidált, majd 1957-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben él, nyugdíjas taxisofőr. |
|
|
[nyilvános] »792« 2005. 2 ív, Kőműves Ágnes. |
|
|
|
|
618. Orosz István (1921-1998), Lakatos, technikus. 1939-1948 között szociáldemokrata politikus. 1939-től a Kispesti Traktorgyárban, majd 1975-től a Fegyvergyárban dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »457« 1992. 7 ív, Beck Tibor. |
|
|
|
|
619. Ország György (1939), Építésvezető. 1956. november 7-ig a Práter utcai nemzetőrség tagjaként részt vett a fegyveres harcokban. 1957-ben 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. 1957 nyarától telefonszerelőként, 1970-től az építőiparban, vezető beosztásokban dolgozott. |
|
|
[kutatható] »535« 1994. 17 ív, Gyenes Pál. |
|
|
|
|
620. Oszkó Gyula (1912-1996), MÁV-tiszt, festő-fényező. Részt vett a németellenes fegyveres mozgalomban. 1945 után rendőrtiszt, 1947-től a Belügyminisztérium munkatársa volt. 1949-ben a Rajk-per egyik mellékperében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1954-es szabadulása után ismét a Belügyminisztériumban dolgozott, 1956-ban a minisztériumban alakult forradalmi bizottság elnöke lett. 1958-63 között főosztályvezető, majd 1973-as nyugdíjazásáig gyárigazgató volt. |
|
|
[kutatható] »196« 1989. 18 ív, Rejtő Gábor.
|
|
|
|
|