 |
|
|
|
|
641. Pár Gyula (1943), Mesterszakács, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola nyugalmazott tanára. A hatvanas évek elejétől dolgozott a Royal Szállóban, a Tihanyi Motelben, a balatonfüredi Annabella Szállóban, majd Hollandiában és az Egyesült Államokban. Hazatérve a Gundel étterem mesterszakácsa és konyhafőnöke lett. A nyolcvanas években több hazai kormány- és diplomáciai delegációt kísért külföldre. A késő Kádár-kori politikai elit vadászatain többször volt konyhafőnök. |
|
|
[nyilvános] »855« 2006. 4 ív, Havadi Gergő. |
|
|
|
|
642. Parádi Gyula (1939), Lakatos. 1956. október 27-én a tiszakécskei vérengzésben súlyosan megsebesült. Felépülése után fizikai munkás, majd művezető volt. 1991-től rokkantnyugdíjas.* |
|
|
[kutatható] »385« 1992. 3 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
643. Pártay Tivadar (1908-1999), Újságíró, az FKgP vezető politikusa. 1945– |
|
|
[kutatható] »85« 1986-1994. 31 ív és melléklet, Révész Sándor,
Hegedűs István. |
|
|
|
|
644. Pecséri Ede (1921), Gépészmérnök. 1940-1954 között ipari nagyvállalatoknál munkás. 1960-tól a Szerszámfejlesztő Intézet főmérnöke, 1964-től a Szerszámgépipari Művek műszaki igazgatója. 1974-1981 között a Lampart Zománcipari Művek vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2069« 1983. 8 ív, Bakonyi Éva. |
|
|
|
|
645. Pécsi János (1922), Illegális kommunista, 1945 után ifjúsági vezető, a SZIT helyettes főtitkára, a Munkaerő-tartalékok Hivatala elnöke, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese. 1956-ban leváltották az MTH elnöki funkciójából. |
|
|
[kutatható] »9« 1985. 5 ív, Pécsi Vera. |
|
|
|
|
646. Pekó Erzsébet (1948), Mezőgazdasági alkalmi munkás, majd fonónő Bácsalmáson. Édesapját, Pekó István (1914-57) kiskunmajsai mezőgazdasági munkást nem bizonyított emberölés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. A családot emiatt sorozatos diszkrimináció érte.[GY] |
|
|
[kutatható] »606« 1995. 4 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
647. Pelcz József (1946), Gépészmérnök, tanár. Édesapja, id. Pelcz József 1956-ban a MÁV vezérigazgatóság forradalmi bizottságának az elnöke volt. Ifj. Pelcz az NDK több városában dolgozott, részt vett a greifswaldi és a paksi atomerőmű építésében is. 1971-1994 között a Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkatársa volt, 1995-től az R&M Kft. műszaki vezetője. |
|
|
[kutatható] »773« 2003-2004. 10 ív, Lénárt András.   |
|
|
|
|
|
648. Penziás Tibor (1940), Gépészmérnök. 1954-1965 között az Erőműtervező Vállalatnál mérnök. 1965-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál közép-, majd felsőszintű vezető, 1980-tól külkereskedelmi igazgató. |
|
|
[kutatható] »2095« 1983. 10 ív, Polgár Miklós. |
|
|
|
|
649. Perbíró József (1908-1991), Jogász. l956-ban a szegedi egyetem dékánhelyettese, a városi forradalmi bizottság elnöke. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műszaki és gazdasági tanácsadó. |
|
|
[nyilvános] »208« 1989. 5 ív, Beck László. |
|
|
|
|
650. Perczel Károly (1913-1992), Építész. Részt vett a franciaországi ellenállásban. 1947-1949 között az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A Rajk-perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, 1954-ben rehabilitálták. 1967 után a Városépítési Tervezőiroda vezető munkatársa. |
|
|
[nyilvános] »44« 1986-1987. 19 ív és melléklet, Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
651. Perédi Károly (1913-1995), Gépészmérnök, közgazdász. 1936-1952 között a csepeli Weiss Manfréd Műveknél mérnök, majd igazgató, 1954-ig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, majd elnökhelyettese. 1954-1958 között az Országos Találmányi Hivatal elnöke. 1964-től az Energiagazdálkodási Intézetben osztályvezető. |
|
|
[nyilvános] »289« 1991. 13 ív, Garai Gábor. |
|
|
|
|
652. Pestessy József (1933), Orvos. 1956. október 26-ától a Kilián laktanyában megszervezte a sebesültek ellátását. Decemberben letartóztatták, majd néhány nap múlva szabadon engedték. |
|
|
[kutatható] »513« 1993. 5 ív, Gyenes Pál. |
|
|
|
|
653. Péter László (1929), Történész, levéltáros. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője. A forradalom után Angliába emigrált. A londoni Szláv és Kelet-Európai Intézet egyetemi tanára. |
|
|
[zárt] »179« 1988. 5 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
654. Péterfi Miklós (1930-1983), Munkás, építész. 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja volt. 1959-ben halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1968-as szabadulása után építészmérnöki diplomát szerzett. |
|
|
[nyilvános] »181« 1982. 12 ív, Kozák Gyula,
Mécs Imre. |
|
|
|
|
655. Pethő István (1929), Mérnök. 1953-tól a 44. számú Állami Építőipari Vállalatnál tervező, főépítés-vezető. 1966-tól a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál közép- és felsőszintű vezető, 1980-tól ipari főmérnök. |
|
|
[kutatható] »2017« 1982. 9 ív, Nagy Gyula. |
|
|
|
|
656. Pethő László (1948), Élsportoló. 1981-ben családjával Ausztriába disszidált, ahonnan Ausztráliába emigráltak. Sydneyben él, lovas iskolát működtet. |
|
|
[nyilvános] »-« 2004. 1 ív, Kőműves Ágnes. |
|
|
|
|
657. Pethő Tibor (1918-1996), Újságíró. Pályáját 1942-ben kezdte a Magyar Nemzetnél. Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenállási köréhez tartozott. 1945-ben tagja lett az Nemzeti Parasztpártnak. 1947– |
|
|
[nyilvános] »189« 1989. 42+12.5, Murányi Gábor. |
|
|
|
|
658. Petrák György (1936), Szakmunkás. 1956-ban bátyjaival együtt tagja a Ráday utcai felkelőcsoportnak. |
|
|
[nyilvános] »667« 1995. 1.1 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
659. Petrák József (1931), Textilgyári munkás. 1956-ban a Ráday utcai felkelőcsoport és a Forradalmi Ifjúsági Szövetség tagja volt. 1957-től a Távközlési Kutató Intézetben és a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott, majd a Nemzeti Danubius Hajózási Egylet gondnoka lett. |
|
|
[nyilvános] »665« 1995. 5 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
660. Petrikné Vámos Ida (1948), Levéltáros. Apját, Vámos József (1927-77) terményfelvásárlót, aki 1956-ban a szécsényi nemzetőrség parancsnokhelyettese volt, 1957-ben 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. Anyja az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzben halálos lövést kapott. Idát jó felvételi eredménye ellenére sem vették fel az egyetemre. Balassagyarmaton dolgozott adminisztrátorként, majd a Nógrád Megyei Levéltárban helyezkedett el. Levelező tagozaton szerzett diplomát. 1987-től a Magyar Országos Levéltár, 1998-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.[GY] |
|
|
[kutatható] »681« 1997. 2 ív, Molnár Adrienne.
|
|
|
|
|