 |
|
|
|
|
121. Magyar Forradalmi Tanács, Az 1957. január 5-8-án tartott strasbourgi értekezleten alakult meg a Magyar Forradalmi Tanács. Célja az volt, hogy kifejezésre juttassa a magyarság függetlenségre és szabadságra irányuló törekvését, és felhívja a nyugati hatalmak figyelmét arra a kötelességükre, hogy szerezzenek érvényt az ENSZ-határozatnak: sürgessék a szovjet hadsereg kivonását Magyarországról, és tagadják meg az együttműködést a Kádár-rendszerrel. Elnökévé Kéthly Annát, alelnökökké Király Bélát és Kővágó Józsefet választották. Strasbourgban a küldöttek meghatározták a tanács politikájának elvi alapjait, szervezeti felépítését, gazdaságügyi, menekültügyi, kultúr- és tájékoztatási politikáját. A tanács, amelybe már megalakulásakor beépült a kádári elhárítás - elsősorban a kedvezőtlen világpolitikai fejlemények miatt - hamarosan eljelentéktelenedett.
|
|
|
|
|
|
122. Magyar Írók Szövetsége (Írószövetség), 1945 júliusában alakult a Magyar Írók Szabad Szervezetéből, az írók szakmai, érdekvédelmi szervezete volt. Jelentősége a kommunista hatalomátvétel után nőtt meg: a sztálini irodalom-politika érvényesítésének terepe lett. 1953 után több tagja Nagy Imre politikája mellé állt. Az SZKP XX. kongresszusa után a szövetség az írók lázadásának fóruma lett. 1956 őszétől vezetésében nem kommunista írók is szerepet kaptak. A forradalom előkészítésében és a forradalomban játszott szerepe miatt 1957 januárjában a Belügyminisztérium működését felfüggesztette, majd áprilisban betiltotta. Több mint tíz tagját ítélték börtönbüntetésre. Az Írószövetséget az MSZMP 1959 őszén szervezte újjá. |
|
|
|
|
|
123. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), A KISZ a DISZ utódjaként, a kommunista párt irányítása alatt álló országos, egységes és egyetlen ifjúsági tömegszervezetként alakult meg 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, a Köztársaság téren, az Erkel Színházban. Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer restaurálásának fontos eleme volt, mutatja ezt, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet. Az MSZMP IKB 1957. február 26-án határozott felállításáról. Az MSZMP Földes László vezetésével bizottságot jelölt ki, amelynek feladata volt a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel konzultálni a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek egyetértettek abban, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában. A KISZ a DISZ-hez hasonlóan a 14-26 év közötti fiatalokat tömörítette, fénykorában létszáma megközelítette a 900 ezer főt. Hetilapja a Magyar Ifjúság volt. A KISZ KB első titkára a szervezet megalakulásától 1961-ig Komócsin Zoltán volt, aki a forradalom előtt a párt Hajdú-Bihar megyei első titkára volt. 1989. április 21-én a szervezet kimondta monopolhelyzetének feladását (elismerte más ifjúsági szervezetek alakulásának jogát), függetlenedését az MSZMP-től, egyben átalakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé (Demisz).
|
|
|
|
|
|
124. Magyar Nemzet, A Magyar Nemzetet 1938-ban alapította Pethő Sándor, aki felelős szerkesztője is lett. A kezdetben konzervatív arculatú lap hamarosan egyre inkább baloldali lett, elkötelezetten védte a nemzeti függetlenséget, ezért 1944-ben betiltották. 1945-től államosításáig a koalíciós kormány lapja volt. 1953 után a lap Nagy Imre politikáját támogatta. 1954-1989 között a Hazafias Népfront lapjaként jelent meg, 1956-ban Losonczy Géza lett a főszerkesztő. A forradalom idején a kisgazdapárt visszaigényelte egykori lapját, az október 30-a után megjelenő számok közül kettő a kisgazdapárt, kettő pedig Nagy Imre vonalát támogatta. A forradalom bukása után 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg.
|
|
|
|
|
|
125. Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány, Dudás József mérnök kezdeményezésére 1956. október 29-én a II. kerületi tanács épületében különböző pártállású tagokkal alakult meg a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány. A szervezet Dudás 25 pontos programjának elismerésén alapult. Ennek lényege: a szovjetek azonnali kivonulása; ideiglenes kormány felállítása, az ÁVH feloszlatása, a felkelők részvétele a rend fenntartásában; diákparlament, munkás-, paraszt- és katonatanácsok létrehozása; sztrájkjog; vallás-, sajtó- és gyűlekezési szabadság; többpártrendszer; a Varsói Szerződés felmondása, semlegesség. A testület elnöke Dudás József lett, aki a Szabad Nép székházában hozta létre a bizottmány központját, ahol szervezete számára lapot indított, és fegyveres csoportot szervezett. A bizottmány mindezek ellenére sem tudta a bázisát kiszélesíteni, sőt a forradalom utolsó napjaiban szinte teljesen elszigetelődött. |
|
|
|
|
|
126. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz), A Pofosz 1989. február 19-én alakult meg az 1945 után politikai okokból joghátrányt szenvedettek pártoktól független érdekképviseleti szervezeteként. Alapító elnöke Fónay Jenő. A szervezeten belül önálló tagozatot hoztak létre az 1951-1956 között katonai munkaszolgálatra behívottak, a kitelepítettek, a Gulagra hurcoltak; emellett 1956 előtti, 1956-os és 1956 utáni, valamint katonai tagozata működik.
|
|
|
|
|
|
127. Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intézőbizottsága (MSZMP IIB), 1956. november 7-én a Kádár-kormány Budapestre érkezett tagjai összeültek, és kijelölték az Ideiglenes Intézőbizottság tagjait: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György (november 11-től Münnich Ferenc is). November folyamán megalakult a párt Ideiglenes Központi Bizottsága, valamint a fővárosi és vidéki vezető testületek, amelyek szintén ideiglenesnek nevezték magukat. Az 1957. júniusi országos MSZMP-pártértekezleten választottak végleges vezető szerveket. Az Ideiglenes Intézőbizottság feladatait tekintve megfelelt a Politikai Bizottságnak, s 1957 júniusa után valóban ezen a néven működött tovább. |
|
|
|
|
|
128. Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), 1956. október 31-én az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és új pártot alapított ezen a néven. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével intézőbizottság alakult (nem azonos az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságával). Az új párt lapja, a Népszabadság főszerkesztője Haraszti Sándor lett. 1956. november 4-e után a Kádár-kormány - hosszú hezitálás után - megtartotta a nevet, és az MSZMP lett a Kádár-rendszer uralkodó egypártja. Jóllehet az MDP tagjait nem igazolták át automatikusan az új pártba, a tagság zömét mégis ők alkották. A párt - 1957 kora tavaszán - akkor indult növekedésnek, amikor Kádárék már leplezetlenül és egyértelműen a Rákosi-rendszer lényegi restaurációjára törekedtek, és amikor az üzemekben sikerült megtörni a munkástanácsok erejét. A párt ugyanolyan tömegpárt lett, mint amilyen az MDP volt, virágkorában mintegy 800 ezres tagsággal. A rendszerváltozásig az MSZMP kezében volt a tényleges hatalom, a párt irányított és ellenőrzött mindent - a szigorúan vett magánszféra kivételével. Élén 1988-ig Kádár János, majd rövid ideig Grósz Károly állt. Őt egy héttel a Nagy Imre-temetést követően négytagú elnökség váltotta föl (Grósz Károly, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre). Az MSZMP 1989. október 6-10-én ülésező rendkívüli kongresszusa feloszlatta a pártot, egyben jogutódjaként megalapította a Magyar Szocialista Pártot. Elnöke Horn Gyula lett. (1989 decemberében a volt MSZMP baloldala újjáalakította a pártot, elnöke Thürmer Gyula lett.)
|
|
|
|
|
|
129. Magyar-Szovjet Társaság (MSZT), Az MSZT a magyar-szovjet barátság elmélyítését volt hivatva szolgálni, azonban tényleges célja a szovjet típusú kommunista rendszer propagálása volt. Eredetileg Magyar-Szovjet Művelődési Társaság néven alakult 1945 januárjában, és egy évvel később már félmillió tagja volt. Alapító elnöke Szent-Györgyi Albert volt. A társaság 1948-ban vette fel a Magyar-Szovjet Társaság nevet, és igazi kommunista tömegszervezetté vált, amely 1953-ban 1,3 millió taggal és nyolcezer helyi szervezettel rendelkezett. (Ezek többségének működése csupán formális volt.) Ország-Világ címen hetilapot adott ki. Az 1956-os forradalom idején a társaság szétesett. 1957 nyarán Magyar-Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá, ekkor már tagság nélkül. A rendszerváltás idején az MSZBT is szétesett.
|
|
|
|
|
|
130. MAORT-per, A részben külföldi tulajdonú vállalatok kommunista államosításának iskolapéldája. A Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) 1935-ben kapott koncessziót a dél-zalai kőolaj kitermelésére. A második világháború vége felé a németek rablógazdálkodást kezdtek a területen, ez 1945 után a magyar kommunista gazdaságvezetők irányításával folytattódott. Amikor a mérnökök által korábban megjósolt drasztikus termeléscsökkenés 1948-ban bekövetkezett, szabotázzsal vádolták meg őket. Ennek ürügyén a kommunista hatalom egy nagy kirakatperben súlyos börtönbüntetésre ítélte a magyar és amerikai vádlottakat, sőt, halálos ítélet is született. Egyidejűleg 1949-ben a vállalatot államosították. |
|
|
|
|
|
131. március 15-e munkanappá nyilvánítása, Március 15-ét 1951. március 10-én nyilvánította munkanappá a Minisztertanács 1003/1951. sz. határozata. 1956-ban általános követelés volt újbóli ünnepnappá tétele.
|
|
|
|
|
|
132. Mária Valéria-telep, A Mária Valéria-telep a mai Határ út-Üllői út-Ecseri út-Gyáli út között épült az első világháborút követően, amikor az elcsatolt területekről nagyszámú menekült érkezett az országba, elsősorban Budapestre, és ez óriási lakáshiányt okozott. Budapesten és környékén ebben az időben összesen tizenhét telep épült. A Mária Valéria-telep az egykori szükségkórház barakkjainak átalakításával született. A telepen szoba-konyhás lakásokat alakítottak ki. A barakkviskók tetejét általában kátránypapírral fedték. A rossz szigetelés miatt a falak vizesek, a helyiségek huzatosak voltak. Igazi nyomortelep alakult itt ki, melyet a korabeli sajtó a "főváros szégyenfoltjának" nevezett. A közel száz barakkban nyolcszáz család élt. 1936-ban megpróbálták némiképpen korszerűsíteni a Mária Valéria-telepet, a beavatkozás azonban igazi változást nem hozott. A barakkokat csak 1957-ben kezdték el lebontani. Helyükre, tíz év múlva felépült a József Attila-lakótelep.
|
|
|
|
|
|
133. Mátyásföld, Mátyásföldön a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola épületében működött november 4-étől Szerov vezetésével a magyarországi KGB-parancsnokság. November 22-én ide szállították a jugoszláv követségről kicsalt Nagy Imre-csoportot. (A mátyásföldi repülőteret már 1945-ben is a szovjet hadsereg használta.)
|
|
|
|
|
|
134. MEFESZ, 1. Lásd Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége.
2. Lásd Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége.
|
|
|
|
|
|
135. Mindszenty József bíboros rádióbeszéde, 1956. november 3., Mindszenty József bíboros 1956. november 3-án este nyolc órakor mondott beszédet a Kossuth rádióban. Beszédében nem bontott zászlót a Nagy Imre vezette kormány ellen, de annak tagjait a "bukott rendszer örököseinek" nevezte. Felszólalt a katolikus egyház "intézményeinek és társulatainak" visszaadása érdekében, de nem követelte vissza az 1945-ben az egyháztól elvett földbirtokot, miközben hitet tett a "szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon" alapján álló társadalmi-politikai berendezkedés mellett. A beszéddel a Kádár-korban - anélkül, hogy szövegét idézték volna - azt példázták, hogy a katolikus reakció az 1945 előtti állapotok visszaállítására törekedett 1956-ban.
|
|
|
|
|
|
136. Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, Nagy Imre miniszterelnök 1954 márciusában hívta életre az intézményt Szántó Zoltán vezetésével. A Tájékoztatási Hivatal formálisan az állami vezetés munkájának sajtónyilvánosságát volt hivatva biztosítani. Emellett sajtórendészeti feladatokat látott el, rendelkezett a sajtónak szánt papírmennyiségről, ellenőrző és felügyeleti jogokat gyakorolt többek között a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda felett. A Tájékoztatási Hivatal létrehozása egyben azt is jelentette, hogy létrejött az MDP KV Agitációs és Propagandaosztályával párhuzamos intézmény. |
|
|
|
|
|
137. Minisztertanács Titkársága, Amikor Nagy Imre 1953-ban, első ízben miniszterelnök lett, első szervezési-szervezeti intézkedései közé tartozott, hogy megszüntette a Minisztertanács Elnökségét és Hivatalát, s helyükre létrehozta a Titkárságot. Ez volt a kormányfő személyes döntéselőkészítő és szakértői apparátusa, amelynek feladatai közé tartozott a Minisztertanács munkájával kapcsolatos adminisztráció elvégzése is. |
|
|
|
|
|
138. Mohácsi-sziget, árvíz, 1956 márciusában a megáradt Duna elöntötte a Mohácsi-szigetet. A DISZ táborokat szervezett az árvízkárok utáni helyreállítás érdekében.
|
|
|
|
|
|
139. moszkvai világifjúsági találkozó (VIT), 1957. július 29-e és augusztus 12-e között tartották Moszkvában a VI. Világifjúsági Találkozót. A Szovjetunió megalakulása óta először látogatott egyszerre ennyi külföldi Moszkvába.
|
|
|
|
|
|
140. MSZMP, Lásd Magyar Szocialista Munkáspárt.
|
|
|
|
|
|
|