a  b  c  d  e  f  g  h  i  j  k  l  m  n  o  p  q  r  s  t  u  v  w  x  y  z  
keresés
index
INTERJÚK:[241/969]
241. Gádoros Lajos (1910-1991),  Építész, belsőépítész. A Középterv igazgatója, egyetemi tanár. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője.
[nyilvános] »133« 1987-1988. 15 ív, Szabóné Dér Ilona.
242. Gál Ferenc (1927),  Állambiztonsági vezérőrnagy. 1952-től az ÁVO, majd az ÁVH operatív politikai nyomozója volt a kulturális élet területén. 1956. október 23-án a BM épületében tartózkodott, másnap szemtanúja volt az épület előtti tüntetés szétlövetésének. Az ÁVH feloszlatásakor önként jelentkezett a főkapitányságon, ahol védőőrizetbe vették. 1957-től a BM-ben az értelmiségi elhárítással foglalkozott, a III. Főcsoportfőnökség vezető helyettese volt. 1974-től az MSZMP KB apparátusában a BM pártfelügyeletét látta el. 1988-1989-ben az MSZMP KB Adminisztrációs Osztályának helyettes vezetője volt.
[kutatható] »728« 1996. 28 ív, Hegedűs B. András.
243. Gál József (1941),  Közgazdász. 1963-tól a vendéglátóiparban dolgozott. 1968-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a Fővárosi Tanács belkereskedelmi főosztályvezetője.
[kutatható] »V.65« 1983. 7 ív, Csizmadia Gábor.
244. Gál Lajos (1917),  Cipész. 1942-1945 között csendőr. 1945-1950 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1956-ban Hajdúszovát forradalmi bizottmányának tagja, a nemzetőrség parancsnoka. 1959-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
[kutatható] »530« 1994. 6 ív, Valuch Tibor.
245. Gál Mátyás (1920),  Több évet töltött a Román Királyság börtöneiben. 1945 után pártmunkás, majd a román külügyminisztérium és az Agerpress hírügynökség munkatársa. 1969-ben emigrált.
[kutatható] »185« 1988. 17 ív és melléklet, Nagy Gyula.
246. Gáll Ernő (1917-2000),  Közíró, szociológus, filozófus, illegális kommunista. A kolozsvári Igazság, majd az Utunk és a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia tagja.
[kutatható] »15« 1985. 12 ív és melléklet, Szabóné Dér Ilona, Gagyi-Balla István, Hegedűs B. András.
247. Garab Imre (1930),  Katonatiszt. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője. 1957-ben első fokon életfogytiglani, másodfokon négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott.
[nyilvános] »382« 1991. 5 ív, Valuch Tibor.
248. Garami Lajos (1919-1999),  Katonatiszt. 1943-47 között hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1954-től a rétsági laktanya parancsnoka volt. A forradalom alatt tisztjei kísérték Mindszenty Józsefet Budapestre. A Pálinkás (Pallavicini) Antal-per másodrendű vádlottjaként 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1979-es nyugdíjazásáig szállítási ügyintézőként dolgozott.
[kutatható] »297« 1991. 9 ív, Kőhegyi Kálmán.
249. Gáspár Sándor (1917-2002),  1952-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese, 1956-1959 és 1965-1983 között főtitkára, 1988-ig elnöke. 1959-1961 és 1963-1965 között az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára.
[nyilvános] »220« 1989-1990. 18 ív, Kozák Márton.
250. Gazda Tamás (1920),  Közgazdász. 1954-1968 között a Ravill Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-1980 között vezérigazgatója. 1968-1973 között a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.
[kutatható] »2059« 1983. 6 ív, Kiss György, Csizmadia Gábor.
251. Geleji Frigyes (1928-1999),  Vegyészmérnök. 1950-1968 között a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, igazgatóhelyettese. Ezt követően a Magyar Viscosagyár igazgatóhelyettese, 1979-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság könnyűipari szaktitkárságának vezetője, 1986 után az OMFB elnökhelyettese.
[nyilvános] »300« 1991. 7 ív, Garai Gábor.
252. Gellért Károly (1921-1999),  Lakatosmester, a sokszögeszterga feltalálója. 1956-ban a miskolci Dimávag munkástanácsának tagja. A forradalom után internálták.
[kutatható] »298« 1991. 9 ív és melléklet, Molnár Adrienne.
253. Gémes Mihály (1911),  Katolikus pap. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
[kutatható] »384« 1992. 2 ív, Lugossy István.
254. Gereben Ferenc (1942),  Könyvtáros, szociológus. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál, majd a Teleki László Alapítványnál olvasás-, művelődés-, művészet-, vallás- és könyvtár-szociológiával foglalkozott. 1998 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Szociológiai Intézet docense. [MM]
[nyilvános] »849« 2006. 7 ív, Gőbl Gabriella.
255. Gergely Miklós (1919),  Közgazdász. 1947-től pártfunkcionárius, 1953-tól a Minisztertanács Titkárságának vezetője. 1954-1974 között a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.
[kutatható] »2125« 1984. 10 ív, Nagy Ilona.
256. Gíber Katalin (1930),  Agrármérnök. 1956-ban a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián volt tanársegéd. Az október 26-i sortűzben súlyosan megsebesült.
[nyilvános] »270« 1989. 1 ív, Molnár Adrienne.
257. Gimes Judit (1920),  Gimes Miklós húga, Magos Gábor felesége, mezőgazdász. 1945–
[nyilvános] »531« 1993-1994. 40 ív, Standeisky Éva.
258. Gimes Judit-Magos Gábor [közös életútinterjú]. Gimes Judit (1920),  1945-1954 között pártfunkcionárius, pártfőiskolai tanár. Magos Gábor (1914-2000), kertészmérnök. 1945 után minisztériumi tisztviselő, pártközponti osztályvezető, 1951-től tangazdasági igazgató. A forradalom alatt kapcsolatban állt a Magyar Írók Szövetségével, a Forradalmi Karhatalmi Bizottsággal és több fegyveres csoporttal. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője. 1957-ben Svájcban telepedtek le, részt vettek az Irodalmi Újság szerkesztésében és terjesztésében.
[nyilvános] »531« 1993-1994. 40 ív, Standeisky Éva.
259. Gombocz Zoltán (1942-1997),  Közgazdász. 1966-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat munkatársa, főosztályvezetője, majd 1982-től vezérigazgatója. 1971-1975 között Rómában a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség titkára.
[kutatható] »2088« 1983. 6 ív, Borszéki Zsuzsa.
260. Gosztonyi Péter (1931-1999),  Hadtörténész. 1953-ban végezte el a közgazdasági főiskolát, ugyanekkor a Magyar Néphadsereg tartalékos alhadnagya lett. A forradalom idején a Kilián laktanyában teljesített szolgálatot, és részt vett a szovjetek elleni harcokban. Az év végén Svájcba emigrált, majd a berni Kelet-Európai Könyvtár igazgatója lett. Számos kötete jelent meg a második világháború és az 1956-os forradalom témájában.
[nyilvános] »697« 1998. 4 ív és melléklet, Eörsi László.
előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 következő
Copyright © 2004 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány – impresszum