 |
|
|
|
|
241. Gádoros Lajos (1910-1991), Építész, belsőépítész. A Középterv igazgatója, egyetemi tanár. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője. |
|
|
[nyilvános] »133« 1987-1988. 15 ív, Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
242. Gál Ferenc (1927), Állambiztonsági vezérőrnagy. 1952-től az ÁVO, majd az ÁVH operatív politikai nyomozója volt a kulturális élet területén. 1956. október 23-án a BM épületében tartózkodott, másnap szemtanúja volt az épület előtti tüntetés szétlövetésének. Az ÁVH feloszlatásakor önként jelentkezett a főkapitányságon, ahol védőőrizetbe vették. 1957-től a BM-ben az értelmiségi elhárítással foglalkozott, a III. Főcsoportfőnökség vezető helyettese volt. 1974-től az MSZMP KB apparátusában a BM pártfelügyeletét látta el. 1988-1989-ben az MSZMP KB Adminisztrációs Osztályának helyettes vezetője volt. |
|
|
[kutatható] »728« 1996. 28 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
243. Gál József (1941), Közgazdász. 1963-tól a vendéglátóiparban dolgozott. 1968-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a Fővárosi Tanács belkereskedelmi főosztályvezetője. |
|
|
[kutatható] »V.65« 1983. 7 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
244. Gál Lajos (1917), Cipész. 1942-1945 között csendőr. 1945-1950 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1956-ban Hajdúszovát forradalmi bizottmányának tagja, a nemzetőrség parancsnoka. 1959-ben egy év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[kutatható] »530« 1994. 6 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
245. Gál Mátyás (1920), Több évet töltött a Román Királyság börtöneiben. 1945 után pártmunkás, majd a román külügyminisztérium és az Agerpress hírügynökség munkatársa. 1969-ben emigrált. |
|
|
[kutatható] »185« 1988. 17 ív és melléklet, Nagy Gyula. |
|
|
|
|
246. Gáll Ernő (1917-2000), Közíró, szociológus, filozófus, illegális kommunista. A kolozsvári Igazság, majd az Utunk és a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia tagja. |
|
|
[kutatható] »15« 1985. 12 ív és melléklet, Szabóné Dér Ilona,
Gagyi-Balla István,
Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
247. Garab Imre (1930), Katonatiszt. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője. 1957-ben első fokon életfogytiglani, másodfokon négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »382« 1991. 5 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
248. Garami Lajos (1919-1999), Katonatiszt. 1943-47 között hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1954-től a rétsági laktanya parancsnoka volt. A forradalom alatt tisztjei kísérték Mindszenty Józsefet Budapestre. A Pálinkás (Pallavicini) Antal-per másodrendű vádlottjaként 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1979-es nyugdíjazásáig szállítási ügyintézőként dolgozott. |
|
|
[kutatható] »297« 1991. 9 ív, Kőhegyi Kálmán. |
|
|
|
|
249. Gáspár Sándor (1917-2002), 1952-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese, 1956-1959 és 1965-1983 között főtitkára, 1988-ig elnöke. 1959-1961 és 1963-1965 között az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára. |
|
|
[nyilvános] »220« 1989-1990. 18 ív, Kozák Márton. |
|
|
|
|
250. Gazda Tamás (1920), Közgazdász. 1954-1968 között a Ravill Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-1980 között vezérigazgatója. 1968-1973 között a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. |
|
|
[kutatható] »2059« 1983. 6 ív, Kiss György,
Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
251. Geleji Frigyes (1928-1999), Vegyészmérnök. 1950-1968 között a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, igazgatóhelyettese. Ezt követően a Magyar Viscosagyár igazgatóhelyettese, 1979-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság könnyűipari szaktitkárságának vezetője, 1986 után az OMFB elnökhelyettese. |
|
|
[nyilvános] »300« 1991. 7 ív, Garai Gábor. |
|
|
|
|
252. Gellért Károly (1921-1999), Lakatosmester, a sokszögeszterga feltalálója. 1956-ban a miskolci Dimávag munkástanácsának tagja. A forradalom után internálták. |
|
|
[kutatható] »298« 1991. 9 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
253. Gémes Mihály (1911), Katolikus pap. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.* |
|
|
[kutatható] »384« 1992. 2 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
254. Gereben Ferenc (1942), Könyvtáros, szociológus. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál, majd a Teleki László Alapítványnál olvasás-, művelődés-, művészet-, vallás- és könyvtár-szociológiával foglalkozott. 1998 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Szociológiai Intézet docense. [MM] |
|
|
[nyilvános] »849« 2006. 7 ív, Gőbl Gabriella. |
|
|
|
|
255. Gergely Miklós (1919), Közgazdász. 1947-től pártfunkcionárius, 1953-tól a Minisztertanács Titkárságának vezetője. 1954-1974 között a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2125« 1984. 10 ív, Nagy Ilona. |
|
|
|
|
256. Gíber Katalin (1930), Agrármérnök. 1956-ban a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián volt tanársegéd. Az október 26-i sortűzben súlyosan megsebesült. |
|
|
[nyilvános] »270« 1989. 1 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
257. Gimes Judit (1920), Gimes Miklós húga, Magos Gábor felesége, mezőgazdász. 1945– |
|
|
[nyilvános] »531« 1993-1994. 40 ív, Standeisky Éva. |
|
|
|
|
258. Gimes Judit-Magos Gábor [közös életútinterjú]. Gimes Judit (1920), 1945-1954 között pártfunkcionárius, pártfőiskolai tanár. Magos Gábor (1914-2000), kertészmérnök. 1945 után minisztériumi tisztviselő, pártközponti osztályvezető, 1951-től tangazdasági igazgató. A forradalom alatt kapcsolatban állt a Magyar Írók Szövetségével, a Forradalmi Karhatalmi Bizottsággal és több fegyveres csoporttal. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője. 1957-ben Svájcban telepedtek le, részt vettek az Irodalmi Újság szerkesztésében és terjesztésében. |
|
|
[nyilvános] »531« 1993-1994. 40 ív, Standeisky Éva. |
|
|
|
|
259. Gombocz Zoltán (1942-1997), Közgazdász. 1966-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat munkatársa, főosztályvezetője, majd 1982-től vezérigazgatója. 1971-1975 között Rómában a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség titkára. |
|
|
[kutatható] »2088« 1983. 6 ív, Borszéki Zsuzsa. |
|
|
|
|
260. Gosztonyi Péter (1931-1999), Hadtörténész. 1953-ban végezte el a közgazdasági főiskolát, ugyanekkor a Magyar Néphadsereg tartalékos alhadnagya lett. A forradalom idején a Kilián laktanyában teljesített szolgálatot, és részt vett a szovjetek elleni harcokban. Az év végén Svájcba emigrált, majd a berni Kelet-Európai Könyvtár igazgatója lett. Számos kötete jelent meg a második világháború és az 1956-os forradalom témájában. |
|
|
[nyilvános] »697« 1998. 4 ív és melléklet, Eörsi László.
|
|
|
|
|