 |
|
 |
|
 |
281. Haraszti Sándorné (1890-1993), Gyógyszerész. Férjével 1919 után évekig élt emigrációban. 1929-ban hazatértek, lakásuk otthona lett a hazai munkásmozgalom fiatal harcosainak. Férje 1945 után újságíró, lapszerkesztő, 1951-ben halálra ítélték, 1954-es szabadulása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták.* |
|
|
[kutatható] »378« 1983. 5 ív, Ember Mária. |
 |
 |
 |
 |
282. Haraszty István (1934), Szobrász. 1951-1953 között géplakatos tanuló, 1953-tól díszműlakatos volt. 1957-1963 között műszaki ismereteket tanított egy ipari tanuló iskolában. 1960-1970 között a Dési Huber Képzőművészati Körben tanult. 1967-1972 között részt vett a boglárlellei kápolnatárlatokon. 1975-76-ban a Kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa volt. A nyolcvanas évek elején kapcsolatba került a demokratikus ellenzék tagjaival, lakásán rejtette el a szamizdat Beszélő nyomdagépét. 1984-ben DAAD-ösztöndíjat kapott, amelyeket 1987-1988-ban vett igénybe. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. |
|
|
[nyilvános] »862« 2007. 17 ív, Markovits Ferenc. |
 |
 |
 |
 |
283. Hardi Róbert (1914), Közgazdász. 1937-1942 között családi kereskedelmi vállalkozás vezetője. 1945-től minisztériumi középszintű vezető, majd belkereskedelmi vállalatoknál igazgató. 1959-től a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese. 1968-1974 között Bejrútban kereskedelmi tanácsos és a Magyar Nemzeti Bank képviselője. Nyugdíjasként kereskedelmi tanácsadó. |
|
|
[kutatható] »2115« 1983. 8 ív, |
 |
 |
 |
 |
284. Hardy Gyula (1928), |
|
|
[kutatható] »2009« 1981. 12.5 ív, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
285. Hardy Gyula (1928-1988), vegyészmérnök. 1954-től az MDP KV alosztályvezetője, 1956-ban az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1957-től a Műanyagipari Kutatóintézet igazgatója volt. |
|
|
[kutatható] »2009« 1981. 13 ív, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
286. Hargitai Oszkárné Farkas Brigitta (1935), Az 1956-os forradalom idején férjével a New York-palota épületében működő fegyveres csoport tagja. A szovjet támadás idején sebesülteket mentett. A forradalom után tanulmányait befejezve a vendéglátóiparban dolgozott.* |
|
|
[nyilvános] »595« 1994. 1 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
287. Hartai András (1923), Elektromérnök. 1948-tól a Magyar Optikai Művekben fejlesztőmérnök, középszintű vezető. 1958-tól a Hang- és Kinotechnikai Gyár főtechnológusa, majd főmérnöke, illetve műszaki igazgatója. 1978-tól az Elektromodul Vállalat műszaki igazgatója. 1983-tól nyugdíjasként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanácsosa. |
|
|
[kutatható] »2156« 1984. 12 ív, Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
288. Határ Győző (1914), Író, költő, építész. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1943-ban öt év fegyházbüntetésre, 1950-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1956 óta Angliában él, 1957-1976 között a BBC magyar osztályának munkatársa. |
|
|
[nyilvános] »180« 1988. 34 ív és melléklet, Kabdebó Lóránt. |
 |
 |
 |
 |
289. Havas Jenő (1938), Vegyész. 1967-től a Radelkis ipari szövetkezet fejlesztési főmérnöke, 1980-tól elnöke. |
|
|
[kutatható] »2099« 1983. 10 ív, Hegedűs István. |
 |
 |
 |
 |
290. Havas Péter (1924), Munkás, gazdaságpolitikus. Részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1947-től az államigazgatás különböző intézményeiben közép- és felsőszintű vezető. 1956-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium Forradalmi Bizottságának tagja. 1972-től az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2109« 1983. 12 ív, Máté Katalin,
Koncz E. Katalin. |
 |
 |
 |
 |
291. Havas Péter (1928), |
|
|
[kutatható] »1109« 1983. 11.5 ív, Koncz E. Katalin,
Máté Katalin. |
 |
 |
 |
 |
292. Hazai Jenő (1921-1998), Géplakatos. 1941-től az illegális KMP tagja, több alkalommal bebörtönözték. 1950-1956 között a Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese, illetve főcsoportfőnöke. 1957-1962 között a Belügy-minisztérium állambiztonsági szolgálatának vezető munkatársa, majd a Szerszámgépipari Művek esztergomi gyárának igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2089« 1983. 9 ív, Bakonyi Éva,
Hegedűs István. |
 |
 |
 |
 |
293. Hazai Jenő (), |
|
|
[kutatható] »2089« 1983. 9 ív, Bakonyi Éva,
Hegedűs István. |
 |
 |
 |
 |
294. Hazay István (1901-1995), Geodéta. 1923-tól az Állami Földmérési Hivatal mérnöke, 1941-1949 között a Pénzügyminisztérium földmérési osztályának vezetője. 1953-tól 1972-ig a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, 1964-1967 között rektora. Az MTA Geodéziai Bizottságának tagja, tíz évig elnöke. |
|
|
[nyilvános] »312« 1991. 4 ív, Garai Gábor. |
 |
 |
 |
 |
295. Hegedűs B. András (1930-2001), közgazdász, szociológus. 1945-től részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1953-57 között az ELTE tanársegédje, 1956-ban a Petőfi Kör egyik titkára volt. A forradalom alatt részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, majd a szellemi ellenállásban. 1959-ben 2 év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után közgazdászként, majd szociológusként dolgozott. A demokratikus ellenzékhez tartozott. 1988-ban a lakásán alakult meg a TIB, amelynek titkára, később ügyvezető alelnöke lett. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének fő szervezője, az OHA, majd az 1956-os Intézet alapítója, 1991-99 között ügyvezető igazgatója volt. |
|
|
[kutatható] »475.1« 1985. 17 ív és melléklet, Tolmár Klára. |
 |
 |
 |
 |
296. Hegedűs B. András (1930-2001), közgazdász, szociológus. 1945-től részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1953-57 között az ELTE tanársegédje, 1956-ban a Petőfi Kör egyik titkára volt. A forradalom alatt részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, majd a szellemi ellenállásban. 1959-ben 2 év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után közgazdászként, majd szociológusként dolgozott. A demokratikus ellenzékhez tartozott. 1988-ban a lakásán alakult meg a TIB, amelynek titkára, később ügyvezető alelnöke lett. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének fő szervezője, az OHA, majd az 1956-os Intézet alapítója, 1991-99 között ügyvezető igazgatója volt. |
|
|
[kutatható] »475.2« 1992-1993. 31 ív, Murányi Gábor. |
 |
 |
 |
 |
297. Hegedűs László (1936), Szerkesztő. 1956-ban az orvossegédképző iskola hallgatója, a Központi Honvéd Kórház mentőseként sebesülteket mentett, novembertől részt vett a politikai ellenállásban. 1959-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.* |
|
|
[nyilvános] »603« 1994. 2 ív és melléklet, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
298. Hegyi Imre (1918), Politikus, agrárszakember, könyvelő. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt tagja. 1954-től a Hazafias Népfront tagja, 1966-tól megyei titkára. 1950 |
|
|
[nyilvános] »779« 2001-2002. 23 ív, Páczelt Istvánné. |
 |
 |
 |
 |
299. Heltai György (1914-1994), Jogász, politikus. 1945 szeptemberétől a Külügyminisztérium politikai főosztályát vezette. Tagja volt a béke-előkészítő bizottságnak. 1949-ben letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében 10 év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után, 1954-ben csatlakozott Nagy Imre köréhez. 1956-ban a Nagy Imre-kormány külügyminiszter-helyettese lett. Tevékeny része volt a Varsói Szerződésből való kilépés előkészítésében és a semlegesség kinyilvánításában. A forradalom leverése után emigrált. 1958-ban Brüsszelben részt vett a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet létrehozásában, 1963-ig az intézet igazgatója, 1964 után az USA-ban élt, a Charlestoni Egyetemen tanított. |
|
|
[kutatható] »184« 1988. 13 ív, Kenedi János. |
 |
 |
 |
 |
300. Herner Ernő (1928), Közgazdász. 1947-től különféle cipőipari és kereskedelmi vállalatoknál tisztviselő. 1958-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban közép-, illetve felsőszintű vezető. |
|
|
[kutatható] »2068« 1983. 9 ív, Bakonyi Éva.
|
|
 |
 |
 |