 |
|
 |
|
 |
461. Kun Zsigmond (1893-2000), Postai tisztviselő, közgazdász, baloldali polgári radikális, george-ista. Kapcsolatban volt a Galilei-körrel, valamint Jászi Oszkárral és körével. 1928-tól a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének titkára. 1938-1939-ben a Magyar Fórum szerkesztője. Az óbudai Népi otthon lakásmúzeum létrehozója. |
|
|
[nyilvános] »31« 1985. 14 ív, Tóth Pál Péter. |
 |
 |
 |
 |
462. Kunszt György (1924), Építészmérnök. 1949-1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1980-tól igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. 1946 őszén csatlakozott Szabó Lajos és Tábor Béla filozófusok köréhez, több filozófiai mű szerzője. |
|
|
[nyilvános] »323« 1990-1991. 11 ív, Czakó Ágnes. |
 |
 |
 |
 |
463. Kuti Lajos (1920), Gépészmérnök, közgazdász. 1945-től műszaki rajzoló. 1948-tól a Csepel Vas- és Fémművekben mérnök, középszintű vezető. 1963-1980 között a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2058« 1983. 10 ív, Hegedűs István,
Bakonyi Éva. |
 |
 |
 |
 |
464. Ladányi Endre (1925), Gépészmérnök. 1946-1950 között függetlenített pártmunkás. 1950-től a Ganz-Mávagban munkás, főmérnök, majd beruházási igazgató. |
|
|
[kutatható] »2024« 1982. 6 ív, Nagy Ilona,
Petőcz György. |
 |
 |
 |
 |
465. Lajos Ferenc (1912), Grafikus, könyvkiadó kisiparos. 1956-ban a Képzőművész Szakszervezet újjászervezője és elnöke. |
|
|
[nyilvános] »290« 1991. 31 ív, Gyenes Pál. |
 |
 |
 |
 |
466. Lajtai Endre (1939), Felvonó- és villanyszerelő. Édesapját, Lajtai Lajos (1911-1978), vegyészmérnököt, aki a forradalom idején a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsának elnöke volt, 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után ciánozóként dolgozott Pécsett.[GY] |
|
|
[nyilvános] »677« 1996. 4 ív és melléklet, Havas Fanny. |
 |
 |
 |
 |
467. Lakatos Éva (1905-1993), Illegális kommunista, pártalkalmazott. 1935-1945 között a Szovjetunióban élt, 1939-től a moszkvai rádió munkatársa. 1945-től vezető pártfunkcionárius. 1958-tól az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője, 1965 után az Országos Filharmónia igazgatója. |
|
|
[nyilvános] »117« 1987-1988. 11 ív és melléklet, Ferber Katalin. |
 |
 |
 |
 |
468. Lakatos György (1913-1995), Gépészmérnök, feltaláló. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatómérnöke, Bródy Imre fizikus munkatársa. |
|
|
[zárt] »376« 1991-1992. 14 ív és melléklet, Garai Gábor. |
 |
 |
 |
 |
469. Lakatos Imre (1908-1994), Jogász, kúriai bíró. 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsán, 1957-1962 között a Legfelsőbb Bíróságon tanácsvezető bíró, majd vállalati jogtanácsos. |
|
|
[kutatható] »16« 1986. 18 ív, Lakatos Mária. |
 |
 |
 |
 |
470. Lakatos István (1927-2002), Író, költő, műfordító. A Petőfi Kör előzményének, a Bessenyei Körnek megalakítója. A forradalom alatt az Igazság munkatársa, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. Két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Az interjú életének 1954-1958 közötti szakaszával foglalkozik.* |
|
|
[kutatható] »326« 1984. 2 ív és melléklet, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
471. Lamberger Frigyes (1929), Külkereskedő. Szülei a Tanácsköztársaság után Ausztriába, majd a harmincas évek elején a Szovjetunióba emigráltak. Családjával 1956 tavaszán települt vissza Magyarországra. Villanyszerelő, majd idegenvezető és kísérő tolmács az IBUSZ-nál, 1969-től a NIKEX külkereskedője, majd 1978 |
|
|
[kutatható] »852« 2006. 11 ív év melléklet, Molnár János. |
 |
 |
 |
 |
472. Lambrecht Miklós (1921-1992), Orvos, kórboncnok, tudománytörténész. 1948-49-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet munkatársa volt, majd a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. 1956-ban a kórház önkéntes mentőszolgálatának vezetője lett. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1982-ig kórboncnokként dolgozott, majd nyugdíjasként az Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A TIB és az SZDSZ egyik alapítója. |
|
|
[kutatható] »192« 1988-1989. 37 ív, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
473. Landler Erzsébet (1906-1986), Közgazdász. 1918-1928 között apjával, Landler Jenővel Bécsben, majd apja halála után 1946-ig a Szovjetunióban élt emigrációban. 1949-1971 között az Országos Tervhivatal munkatársa, főosztályvezető-helyettese. Férjét, Biermann Bélát 1937-ben a Szovjetunióban politikai perben halálra ítélték, és kivégezték. |
|
|
[nyilvános] »17« 1986. 41 ív, Szigeti Katalin. |
 |
 |
 |
 |
474. Láposi Sándor (1930), Katonatiszt. 1956-ban a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, október 27. és november 4. között a miniszterelnök védelmére rendelték a Parlamentbe. 1956 decemberében leszerelt a hadseregtől, később közgazdászként dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »263« 1991. 5 ív és melléklet, Garai Gábor. |
 |
 |
 |
 |
475. Lasota Eligiusz (1929), Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.* |
|
|
[-] »-« 1991. -, Tischler János. |
 |
 |
 |
 |
476. Lasota Eligiusz (1929), Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.* |
|
|
[nyilvános] »485« 1991. 3 ív, Tischler János. |
 |
 |
 |
 |
477. Lassan György (1936), Fémmunkás. 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, majd a Corvin közben harcolt, a Práter utcai felkelőcsoport parancsnoka volt. Részt vett a november 4. utáni harcokban. Az USA-ban él. |
|
|
[nyilvános] »511« 1993. 4 ív, Horváth Miklós. |
 |
 |
 |
 |
478. László György (1924), Textilmérnök, közgazdász. 1947-1954 között a Magyar Posztógyárban középszintű vezető, majd függetlenített párttitkár. 1954-1961 között a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán főmérnök. 1961-től a Bőr-, Textil- és Szőrmeipari Tröszt, 1963-1984 között a Patyolat Vállalat igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2128« 1984. 7 ív, Darvas Péter. |
 |
 |
 |
 |
479. László Gyula (1910-1998), Festőművész, régész, muzeológus, egyetemi tanár. [T] |
|
|
[kutatható] »203« 1988. 5 ív, Lengyel Gabriella. |
 |
 |
 |
 |
480. Latinger Erzsébet (1936), Segédmunkás. Diósgyőrött, majd Ózdon élt. 1956 novemberében Angliába, majd 1969-ben Ausztráliába emigrált. * |
|
|
[kutatható] »716« 1999. 1 ív, Lökkös Attila.
|
|
 |
 |
 |