 |
|
 |
|
 |
621. Oszwald László (1929), Agrármérnök. 1954-től agronómus. 1960-tól az Agárdi Állami Gazdaság főagronómusa, 1972-től vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2132« 1984. 5 ív, Gábor László. |
 |
 |
 |
 |
622. Ott József (1919), Rendőrtiszt. 1950-től Kecskeméten a megyei rendőrkapitányság közrendvédelmi parancsnoka, majd 1955-től a politikai osztály vezetője volt. 1956. október 26-án megakadályozta, hogy a rendőrségnél a tömegbe lőjenek. Tagja lett a megyei rendőrkapitányság forradalmi bizottságának. 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről, majd két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után munkás, rendész, majd raktárkezelő volt. |
|
|
[nyilvános] »735« 2000. 3 ív, Orgoványi István. |
 |
 |
 |
 |
623. Örkény Antal (1954), Szociológus. A demokratikus ellenzék tagja volt. 1978 óta az ELTE Szociológiai Intézetének munkatársa. [MM] |
|
|
[kutatható] »806« 2005. 2 ív, Balogi Anna. |
 |
 |
 |
 |
624. Örsi Tóth László (1932-1994), Tanár, iskolaigazgató. 1956-ban Békéscsabán újságíró, a forradalmi Független Újság szerkesztője. 1957-ben Kistarcsára, majd Tökölre internálták. |
|
|
[nyilvános] »432« 1992. 23 ív, Ferenczy Erika. |
 |
 |
 |
 |
625. Ötvös Alajos (1915), Munkás, katonatiszt, hírszerző. 1956-ban a bécsi magyar követség munkatársa. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után tisztviselő. |
|
|
[nyilvános] »240« 1990. 8.5 ív, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
626. Pacuraru Gheorghe (1935), Román állatorvos. 1956. október 30-án részt vett a temesvári egyetemisták által szervezett gyűlésen. Másnap tüntetést szervezett a letartóztatott egyetemisták kiszabadításáért. 1956-ban két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulását követően négy évig Latestiben kényszerlakhelyen élt. |
|
|
[nyilvános] »601« 1994. 5 ív, Cosmeanu, Marius. |
 |
 |
 |
 |
627. Padányi Mihály (1916), Az 1944 őszén kibontakozó fegyveres ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Akciócsoportja (Marót), robbantotta fel |
|
|
[nyilvános] »687« 1997. 3 ív, Vásárhelyi Miklósné. |
 |
 |
 |
 |
628. Pajcsics József (1945), Rendőrtiszt, jogász, közgazdász. 1989-ben a Belügyminisztérium vizsgálati osztályának dolgozójaként a Nagy Imre és társai sírját felkutató nyomozócsoport vezetője.* |
|
|
[kutatható] »261« 1991. 8 ív, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
629. Pajzs Zsuzsanna (1931), Orvos. 1955-től a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott. Szemtanúja volt az 1956-os forradalmi eseményeknek, és részt vett a december 4-i nőtüntetésen. |
|
|
[nyilvános] »512« 1993. 4 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
630. Pákh Tibor (1924), Jogász, műszaki fordító. 1945-1948 között szovjet hadifogságban volt. 1956. október 25-én megsebesült a Kossuth téri sortűznél. 1957-től nyilvánosan hangoztatta véleményét az idegen megszállásról és az ötvenhatos szabadságharcról. 1960-ban ellenforradalmi tevékenység vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben több alkalommal is tiltakozott az emberi jogok sérelmére elkövetett túlkapások ellen. 1971-es szabadulása után tovább küzdött Magyarország önrendelkezési jogának visszaszerzéséért. Munkavállalását mindvégig akadályozták, megbízásos fordítómunkákból élt. |
|
|
[nyilvános] »690« 1997-1998. 10 ív és melléklet, Balázs Eszter. |
|
 |
 |
 |
 |
631. Páles Gyula (1923), Jogász. 1949-től a Pénzügyminisztériumban középszintű vezető. 1963-1969 között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, 1969-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. |
|
|
[kutatható] »2134« 1984. 10 ív, Hegedűs István. |
 |
 |
 |
 |
632. Palkovits Rezső (1925), Közgazdász. 1945-től műszerész. 1949-1952 között a Pénzügyminisztérium munkatársa. 1952-től a Magyar Nemzeti Bankban párttitkár, közép- és felsőszintű vezető, 1980-tól elnökhelyettes. |
|
|
[kutatható] »2143« 1984. 7 ív, Petőcz György. |
 |
 |
 |
 |
633. Páll László (1939), Építésztechnikus Erdélyben. 1956-ban több diáktársával együtt a magyar forradalomban való esetleges részvételről beszélgetett, emiatt a román állambiztonsági szervek többször kihallgatták. 1959-ben Marosvásárhelyen részt vett a magyar nemzetiségi sérelmek megfogalmazásában, és az ezzel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Emiatt 1961-ben tizenöt év kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult. |
|
|
[nyilvános] »588« 1993. 2 ív és melléklet, Gagyi-Balla István. |
 |
 |
 |
 |
634. Pálóczi Lajos (1937), Esztergályos. A forradalom alatt Cegléden részt vett a szovjet önkényuralmi jelképek eltávolításában. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált. * |
|
|
[kutatható] »712« 1999. 1 ív, Lökkös Attila. |
 |
 |
 |
 |
635. Pap Endre (1896-1992), Agronómus, növénynemesítő. 1950-1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa. 1956-ban Angliába emigrált. |
|
|
[kutatható] »1« 1985. 6 ív, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
636. Pap János (1925-1994), Politikus, pártfunkcionárius. 1949-től az MDP Veszprém Megyei Bizottsága munkatársa, valamint 1957-1961 és 1965-1985 között az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága első titkára volt. 1961-1963 között belügyminiszter, majd 1965-ig miniszterelnök-helyettes volt. |
|
|
[kutatható] »106« 1987. 14 ív és melléklet, Kozák Márton. |
|
 |
 |
 |
 |
637. Papp Géza (1919), Könyvelő Erdélyben. Elmondja, hogy a román hadseregben - melynek 1951-től tagja volt - miként változott a hangulat a magyar forradalom hatására. 1957-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után Kolozsváron villanyszerelő.* |
|
|
[nyilvános] »445« 1991. 1 ív, Gagyi-Balla István. |
 |
 |
 |
 |
638. Papp István (1920), Mérnök. 1946-1949 között a Közlekedési Minisztérium főmérnöke, a Kossuth híd építkezésének miniszteri biztosa. 1949-től a Népgazdasági Tanács, 1953-tól a Minisztertanács vezető munkatársa. 1957-től a Hőterv, illetve az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2130« 1984. 6 ív, Gábor László. |
 |
 |
 |
 |
639. Papp László (1922), Tanár, festőművész. 1956-ban Miskolc Város Nemzeti Bizottságának tagja, a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének elnökségi tagja. Nyolc hónap előzetes letartóztatás után felmentették. |
|
|
[nyilvános] »302« 1991. 9 ív+mell., Páczelt Istvánné. |
 |
 |
 |
 |
640. Papp Miklós (1932), Anyagbeszerző, gépkocsivezető. 1956-ban Miskolcon a Dimávagban részt vett a forradalmi munkáskövetelések megfogalmazásában. A Borsod Megyei Munkástanács tagja, két napig elnöke volt. 1958 decemberében letartóztatták, 2 év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, raktáros és gépkocsivezető volt, 1987-től rokkantnyugdíjas. 1989-ben Miskolcon az MDF gazdasági irodájának vezetője lett. |
|
|
[nyilvános] »317« 1991. 12, Molnár Adrienne.
|
|
 |
 |
 |