 |
|
|
|
|
661. Petrusz Tibor (1924), Katonatiszt, üzemgazdász. 1942-től a Ludovika Akadémián tanult. 1944-ben - a háború miatt korábban - hadnaggyá avatták. Angol hadifogságba esett, 1946-ban térhetett haza. Ekkor „ |
|
|
[nyilvános] »859« 2007. 28 ív, Varga Ágota. |
|
|
|
|
662. Pintér Károlyné (), 1945 szeptemberében a szovjet hatóságok letartóztatták, nyolc és fél évet töltött különböző szovjet munkatáborokban. Sára Sándor Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjének egyik szereplője. A POFOSZ Gulág Tagozatának elnöke. |
|
|
[nyilvános] »823« 2005. 3 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
663. Pióro Tadeusz (1921), Lengyel katonatiszt. 1967-ig vezető tisztségeket töltött be a lengyel vezérkarnál. Az 1956-os forradalom idején a Varsói Szerződés moszkvai központjában szolgált, tanúja volt a magyar kormány Varsói Szerződésből való kilépési nyilatkozata átadásának.* |
|
|
[nyilvános] »570« 1994. 1 ív, Tischler János. |
|
|
|
|
664. Piukovics Sándor (1925-2000), Vegyész, közgazdász. 1946-1954 között a Munkatudományi Intézet osztályvezetője, majd a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkárhelyettese. 1956-ban a budapesti PB munkatársa, a Köztársaság téri pártház ostromakor az épületben tartózkodott. 1957-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára üzemvezetője. |
|
|
[kutatható] »2050« 1982-1983. 7 ív, Vajda Mihály. |
|
|
|
|
665. Planer Emanuel (1915), Lengyel újságíró. 1954-1956 között a Lengyel Rádió főszerkesztője. 1956. október 25-én közreműködött a lengyel vérszállítmány Budapestre szállításában. 1956 novemberében megtagadta, hogy a Lengyel Rádióban a magyarországi eseményekről cenzúrázott jelentéseket adjon ki, ezért elbocsátották munkahelyéről. |
|
|
[nyilvános] »572« 1993. 2 ív, Tischler János. |
|
|
|
|
666. Pokker László (1920), Technikus. 1938-tól vidéki építőipari vállalatoknál kőműves, illetve középszintű vezető. 1957-1976 között a Fertődi Építőipari Szövetkezet alapító tagja, majd elnöke. |
|
|
[kutatható] »2023« 1982. 4 ív, Hegedűs István. |
|
|
|
|
667. Pokol Zoltán (1920), Vasutas. 1956-ban a záhonyi vasútállomás munkástanácsának elnöke volt, 1957-ben internálták, majd 7 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, gépkezelő volt Pilisvörösváron. 1962-től nyugdíjazásáig újra a vasútnál dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »398« 1992. 5 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
668. Polgár Dénes (1912), Külpolitikai újságíró. A II. világháború idején munkaszolgálatos volt, 1944 október közepétől Budapesten bujkált, november végén elfogták és kis híján a Dunába lőtték. 1945-ben szülővárosában másodmagával megalapította a Győri Munkás című szociáldemokrata lapot. 1947-ben átkerült Budapestre a Világosság című bulvárlaphoz, 1949-ben kinevezték külpolitikai rovatvezetőnek. 1952-54 között az Esti Budapest külpolitikai rovatvezetője, 1955 elejétől 1956 októberéig a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője volt. A forradalom alatt Varsóban tartózkodott, novemberben néhány napig a MÚOSZ elnöke volt. 1956 decemberében az Esti Hírlap egyik alapítója és főszerkesztő-helyettese volt. 1958-59 között az MTI kairói tudósítója volt. 1960-64 között az MTI első washingtoni tudósítójának a posztját töltötte be. 1966-70 között az MTI bonni tudósítója volt. 1971-től kinevezték a Magyar Televízió A hét című politikai műsorának főszerkesztőjévé. 1977-81 között az MTI brüsszeli tudósítója volt. 1981-ben nyugdíjba vonult. |
|
|
[kutatható] »831« 2006. 7 ív, Molnár János. |
|
|
|
|
669. Polinszky Károly (1922-1998), Vegyész, egyetemi tanár. A veszprémi Nehézvegyipari Intézet megszervezője, igazgatója. A Veszprémi Vegyipari Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem rektora. 1963– |
|
|
[nyilvános] »243« 1990. 12 ív, Garai Gábor. |
|
|
|
|
670. Porgányi Gyula (1940), Kertészmérnök. 1965-től kertépítő, főagronómus. 1978-tól a Szilasmenti Egyesülés Termelőszövetkezet elnökhelyettese. |
|
|
[kutatható] »2098« 1983. 6 ív, Hegedűs István. |
|
|
|
|
671. Poruben Ádámné (1937), Gépíró. 1956-ban a Széna téren harcolt. November 4-én letartóztatták, Ungvárra hurcolták. A Rusznyák Tibor és társai elleni perben másfél év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »389« 1992. 4 ív, Ferenczy Erika. |
|
|
|
|
672. Pozsár István (1931), Közgazdász. 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanársegéd, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetője. 1956– |
|
|
[kutatható] »144« 1988. 11 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
673. Pozsár Sándor (1920), Közgazdász. 1949-1955 között tisztviselő. 1955-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál közép-, majd felsőszintű vezető. |
|
|
[kutatható] »2019« 1982. 7 ív, Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
674. Prágay Dezső (1921), Vegyész. Népi kollégista, 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. A forradalom alatt a sebesültek egészségügyi ellátásának egyik szervezője. 1956 végén emigrált. Az interjú melléklete felesége forradalom alatt írt naplója. |
|
|
[nyilvános] »353« 1991. 6 ív és melléklet, Bohó Róbert. |
|
|
|
|
675. Preisich Gábor (1909-1998), Építész, egyetemi tanár. 1949-1950-ben a Budapesti Városrendezési Iroda megalapítója, igazgatója 1951-1955 között a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztály vezetője, majd 1975-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat városrendezési irodájának vezetője, Budapest általános rendezési terveinek irányítója. |
|
|
[nyilvános] »36« 1986-1987. 7 ív és melléklet, Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
676. Pruha József (1930), Ejtőernyős versenyző és oktató. 1956-ban a Tűzoltó utcai fegyveres csoport és a Repülőszövetség Forradalmi Bizottságának tagja. 1960-ban hat év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »395« 1992. 7 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
677. Puchert János (1934), Lakatos. A komlói szénbányában dolgozott, majd 1954-ben bevonult katonának. 1956. november 1-jén egységét a Juta-dombhoz vezényelték, ahol november 4-én tűzharcot vívtak az egyik Budapestre bevonuló szovjet egységgel. 1958-ban halálra ítélték, majd ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult. |
|
|
[nyilvános] »615« 1994-1995. 16 ív és melléklet, Szakolczai Attila.    |
|
|
|
|
|
678. Pulai Miklós (1925), Közgazdász. 1949-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, 1956-1957-ben pénzügyminiszter-helyettes, a minisztérium forradalmi bizottságának elnöke. 1957-ben elbocsátották. [T] |
|
|
[kutatható] »2140« 1984. 5 ív, Voszka Éva. |
|
|
|
|
679. Pullai Miklós (), |
|
|
[kutatható] »1140« 1985. 5.5 ív, Voszka Éva. |
|
|
|
|
680. Pullay Béla (1919), Építési művezető. 1955-től a kecskeméti konzervgyárban villanyszerelőként dolgozott. 1956-ban a gyár munkástanácsának elnöke és a városi forradalmi bizottság tagja volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben letartóztatták, és 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult, téeszben dolgozott, majd építésvezető volt. |
|
|
[nyilvános] »701« 1998. 8 ív és melléklet, Orgoványi István.
|
|
|
|
|