 |
|
|
|
|
701. Reismann Mariann (1911-1991), Fotóművész. A Magyar Fotóművész Szövetség alapító tagja. Az interjúban számos általa fényképezett személyről is megemlékezik. |
|
|
[kutatható] »182« 1986-1987. 10 ív, Kincses Károly. |
|
|
|
|
702. Rentoul Ferenc (1915), Jogász, újságíró. 1938 óta Angliában emigráns, 1941-től a BBC munkatársa. 1949 és 1975 között a BBC magyar osztályának vezetője. 1956 novemberében magyarországi menekültekkel Ausztriában készített interjúit elküldték az ENSZ Ötös-bizottságához, amely a magyar kérdés kivizsgálásával foglalkozott. |
|
|
[kutatható] »151« 1988. 11 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
703. Réti Ervin (1928), Külpolitikai újságíró. 1945-től a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom aktivistája, VIII. kerületi függetlenített titkár. 1950-56 között a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1956. október 22. és november 1-e között Varsóban tartózkodott. November 9-én a szovjetek letartóztatták, és nyolc napig fogva tartották. 1956 decemberétől 36 évig az Esti Hírlap munkatársa, külpolitikai rovatvezető volt. Közel-Kelet szakértő, a televízió külpolitikai műsorainak állandó résztvevője. |
|
|
[kutatható] »851« 2006. 11 ív, Molnár János. |
|
|
|
|
704. Retmaniak Anna (1938), Lengyel rádiós újságíró. 1956-ban az első lengyelországi segélyszállítmányt kísérte Budapestre. A forradalom idején készített riportsorozatát a Lengyel Rádió sugározta.* |
|
|
[nyilvános] »620« 1994. 2 ív, Tischler János. |
|
|
|
|
705. Révész András (1909-1996), Jogász, szociáldemokrata politikus. 1929-től a szociáldemokrata párt tagja volt. 1929-től a Városházán dolgozott tisztviselőként. 1945-ben az SZDP budapesti szakszervezeti titkára volt. 1950-ben a Kéthly Anna-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után jogtanácsosként dolgozott. 1956-ban az SZDP főtitkárhelyettese lett. 1988-ban ismét bekapcsolódott a politikai életbe. |
|
|
[kutatható] »5« 1986. 47 ív és melléklet, Hegedűs B. András,
Kovács András.  |
|
|
|
|
706. Reviczky István (1923), Könyvelő. 1950-1965 között a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat főkönyvelője. 1965-től az Országos Szakipari Vállalatnál középszintű vezető. |
|
|
[kutatható] »2051« 1983. 5 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
707. Rimán János (1920-1997), Hengerész. A Lenin Kohászati Művekben kiemelt szakmunkásként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1980-as nyugdíjazásáig korábbi munkahelyén alacsonyabb beosztású szakmunkásként dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »267« 1991. 8 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
708. Rimán Sarolta (1952), Üzletkötő Miskolcon. Rimán János (lásd ott), leánya.[GY] |
|
|
[kutatható] »647« 1995. 4 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
709. Ritecz József - "Jocó" (1933), Börtönigazgató. Önkéntesként harcolt a koreai háborúban. A forradalom idején a Práter utca 31. szám alatti iskola épületének a parancsnoka volt, „ |
|
|
[nyilvános] »739« 2000. 2 ív, Eörsi László. |
|
|
|
|
710. Róbert László (1926), Újságíró. Részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1950-től a Magyar Rádió, majd a Népakarat és a Népszava munkatársa. 1956. október 23– |
|
|
[kutatható] »98« 1987. 31 ív és melléklet, Murányi Gábor. |
|
|
|
|
711. Rokonál Miklós (1929), Katonatiszt. 1956 őszén Szentendrén műszaki tiszt, 1956. november 1-től a budakalászi nemzetőrség katonai tanácsadója volt. A forradalom leverése után nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, ezért leszerelték a hadseregből. Ezt követően munkás, majd Százhalombattán sportvezető volt. |
|
|
[kutatható] »695« 1998. 3 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
712. Román József (1913), Asztalos, író, képzőművészeti szakíró, könyvtáros, a francia ellenállási mozgalom harcosa. 1956-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. |
|
|
[nyilvános] »118« 1987-1988. 6 ív és melléklet, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
713. Rónai András (1906-1991), Geológus, egyetemi tanár. 1928– |
|
|
[nyilvános] »53« 1987. 51 ív, Balogh Júlia. |
|
|
|
|
714. Rónay Gábor (1930), Újságíró, történész. 1956-ban mint tolmács a Margitszigeti Nagyszállóban kapcsolatban volt a román kulturális delegációval. November 4– |
|
|
[kutatható] »325« 1991. 2 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
715. Rózsa T. Endre (1946), Művészettörténész, rádiós újságíró. 1964-től a bécsi Universität, majd a párizsi Sorbonne hallgatója volt, 1969-től az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. 1973-1978 között a Magyar PEN Club francia referense, majd a TIT Országos Központ Művészeti Szakosztályának tudományos munkatársa volt. 1978-tól a Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője. 1980-1984 között a Gondolatjel főszerkesztője volt. Kutatási területe a klasszikus magyar avantgárd és a hatvanas, hetvenes évek új törekvései. |
|
|
[nyilvános] »821« 2006. 6 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
716. Rózsás János (1926), Gépíró, könyvelő. A II. világháborút követően, mint levente szovjet fogságba esett. 1946-ban szovjet katonai bíróság 10 év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélte. 1953-ban amnesztiával szabadult. A Keserű Ifjúság című önéletrajzi regényében számolt be élményeiről, ami miatt a magyar és a szovjet hatóságok részéről többszöri zaklatásnak volt kitéve a hetvenes években. Nagykanizsán él, 1983-tól leszázalékolt nyugdíjas. |
|
|
[nyilvános] »753« 2002. 9 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
717. Rubik Ernő (1910), Gépészmérnök, sportrepülőgép-tervező. 1936-ban Esztergomban repülőgépüzemet alapított, az államosítás után különböző repülőgépgyárakban dolgozott. 1961– |
|
|
[kutatható] »234« 1990. 7 ív, Vajda Zsuzsa. |
|
|
|
|
718. Rumi András Endre (1931), Mezőgazdasági munkás. 1951-ben jugoszláv állampolgárként Magyarországon szervezkedés és tiltott határátlépés miatt halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadult. Budapesten részt vett a forradalomban, 1956. november 4-én emigrált, Angliában él. |
|
|
[zárt] »258« 1990. 4 ív és melléklet, Czakó Ágnes. |
|
|
|
|
719. Ruszkiczay Rüdiger Imre ifj. (1921), Földmérő. Az interjúban apjára, Ruszkiczay Rüdiger Imre katonatisztre (1889– |
|
|
[nyilvános] »92« 1987. 8 ív és melléklet, Kubinyi Ferenc. |
|
|
|
|
720. Rusznák István (1920), Vegyész. 1942-től a Goldberger Textilművek vegyésze, majd 1950– |
|
|
[nyilvános] »411« 1992. 8 ív és melléklet, Garai Gábor.
|
|
|
|
|