 |
|
|
|
|
721. S. Szabó Ferenc (1912), Agrármérnök, tanár, parasztpárti politikus. 1944 után az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, 1948-ban, az FM-per kezdetekor lemondott. 1957-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. 1956-ban a Petőfi Párt vezetőségének tagja. 1957-től az Országos Mezőgazdasági Könyv-tár munkatársa, majd 1962-től részt vett a Természetvédelmi Hivatal megszervezésében. |
|
|
[kutatható] »110« 1987-1988. 20 ív, Csicskó Mária,
Babus Endre. |
|
|
|
|
722. Sabján Ferencné (), Takarítónő, raktárvezető. 1945 szeptemberében letartóztatták, és tíz év munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 1953 decemberében Norilszkből szabadult. |
|
|
[zárt] »757« 2002. 2 ív, Lugossy István. |
|
|
|
|
723. Salamon László (1930), Építőipari technikus Erdélyben. 1956-ban látogatóban volt Magyarországon, részt vett néhány forradalmi megmozdulásban. 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tíz év börtönbüntetésre ítélte. 1963-ban szabadult. |
|
|
[nyilvános] »628« 1995. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
724. Salamon Zoltán (1921), Gazdálkodó, adóhivatali tisztviselő Erdélyben. 1956 őszén részt vett egy, a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. Tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után gyári munkás, majd raktáros. |
|
|
[nyilvános] »600« 1994. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
725. Sándor András (1923-1997), Újságíró, fordító. Az ötvenes években Sztálinvárosban élt, 1956-ban szerepe volt a helyi forradalmi eseményekben. Hat év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[kutatható] »237« 1990. 8 ív, Dancs Mária. |
|
|
|
|
726. Sándor Balázs (1936), Lelkész Erdélyben. 1956 őszén részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásában. 1959 tavaszán a marosvásárhelyi katonai törvényszék huszonöt év börtönbüntetésre ítélte, 1964-ben szabadult. Székelyudvarhely polgármestere. |
|
|
[nyilvános] »532« 1993. 3 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
727. Sándor László (1909), Kritikus, műfordító. 1946– |
|
|
[kutatható] »69« 1987. 4 ív, Bekéné Nádor Orsolya. |
|
|
|
|
728. Sándory Mihály (1930), Elektromérnök. 1955-től a Központi Fizikai Kutatóintézetben tudományos munkatárs, majd főigazgató-helyettes. 1982– |
|
|
[kutatható] »2026« 1984. 3 ív, Fazekas András. |
|
|
|
|
729. Sánta Lajos (1942), Építészmérnök. 1966-tól a Fertődi Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője, főmérnöke, 1976-tól elnöke. |
|
|
[kutatható] »2022« 1982. 8 ív, Hegedűs István. |
|
|
|
|
730. Sára Sándor (1933), operatőr, filmrendező. 1956-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként tagja volt a forradalmi bizottságnak. November 4-e után felvételeket készített Budapest utcáin. Az 1960-70-es években nemzedéke egyéni látásmódú filmeseként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében. A 80-as évektől több történelmi tárgyú dokumentumfilmet készített. 1993-tól hét éven át a Duna Televízió elnöke volt. |
|
|
[nyilvános] »780« 2003-2004. 15 ív, |
|
|
|
|
731. Sárkány András (1920), Újságíró, rendőrtiszt. 1956-ban az Országos Rendőr-főkapitányság épületparancsnoka, a Belügyminisztérium forradalmi bizottságának tagja. November 29-én elbocsátották, ezt követően trafikos. |
|
|
[nyilvános] »339« 1991. 7 ív, Eörsi János,
Standeisky Éva. |
|
|
|
|
732. Sárközi Mátyás (1937), Író, műfordító, újságíró. 1956-ban a Hétfői Hírlap munkatársa volt. 1956-ban Angliába emigrált, 1957-60 között a Saint Martin's School of Art könyvillusztrátori szakán, majd a londoni egyetemen tanult irodalmat és történelmet. 1963-65-ben Münchenben a Szabad Európa Rádió szerkesztője, 1966– |
|
|
[nyilvános] »482« 1993. 10 ív, Hegedűs B. András. |
|
|
|
|
733. Saszet Géza (1929), Filozófus Kolozsváron. 1955-től 1957-es elbocsátásáig a Bolyai Egyetem logikaprofesszora. 1989-es nyugdíjazásáig az Állami Magyar Színháznál dogozott.* |
|
|
[kutatható] »444« 1990. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
734. Sátori Ferenc (1931), Építészmérnök. 1950-től az Országos Szakipari Vállalatnál fizikai munkás, majd közép- és felsőszintű vezető. |
|
|
[kutatható] »2055« 1983. 5 ív, Csizmadia Gábor. |
|
|
|
|
735. Schiffer Péter (1943), Tanár, szociológus, bankszakember. 1950-ben nagyapja, Szakasits Árpád köztársasági elnök és apja, Schiffer Pál letartóztatása után anyjával és négy testvérével együtt kitelepítették Budapestről. Apja 1955 őszén, nagyapja 1956 tavaszán szabadult, a család csak ezután költözhetett vissza a fővárosba. 1967– |
|
|
[kutatható] »796« 2004-2005. 37 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
736. Schmidt László - "Rigó" (1930), Szakmunkás. 1956-ban a Práter utcai felkelők parancsnokaként részt vett a Magyar Rádió épülete, illetve a Köztársaság téri pártház ostromában. 1957-ben letartóztatták, első fokon halálra, másodfokon húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1968-ban szabadult. |
|
|
[kutatható] »591« 1994. 5 ív és melléklet, Eörsi László. |
|
|
|
|
737. Schön Gábor (1936), Elektroműszerész. 1956-ban szemtanúja volt a Sztálin-szobor ledöntésének és a Parlament előtti sortűznek. November végén Angliába, majd 1958-ban Ausztráliába emigrált. * |
|
|
[kutatható] »713« 1999. 1 ív, Lökkös Attila. |
|
|
|
|
738. Schulek Mátyás (1935), Tanár. 1956-ban egyetemistaként a Debreceni Egyetemi Forradalmi Bizottmány elnökségének tagja. Három év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »448« 1992. 4 ív, Valuch Tibor. |
|
|
|
|
739. Sebes Sándor (1902), Banktisztviselő. 1920-tól illegális kommunista, többször letartóztatták. A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigád tagja, majd Franciaországban részt vett az antifasiszta fegyveres ellenállásban. 1945-től az MKP, majd az MDP KV Gazdasági Osztályának vezetője, 1953– |
|
|
[zárt] »218« 1989. 13 ív, Kozák Márton. |
|
|
|
|
740. Sebestyén János (1911), Villamosmérnök. 1949– |
|
|
[nyilvános] »356« 1991-1992. 15 ív, Garai Gábor.
|
|
|
|
|