 |
|
|
|
|
901. Vajda Tibor (1924), Fogász. 1946-tól az ÁVO munkatársa, majd az ÁVH vizsgálati osztályának helyettes vezetője. 1952-ben a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1953 elején vizsgálati fogságban volt. 1956-ban Ausztráliában telepedett le. |
|
|
[zárt] »612« 1995. 12 ív, Kozák Gyula. |
|
|
|
|
902. Vajdai Lajosné (1922), |
|
|
[kutatható] »1067« 1983. 25+2 ív m., Szabóné Dér Ilona,
Baross Gyöngyvér. |
|
|
|
|
903. Vajdai Lajosné Csadek Margit (1922), 1948-tól pártmunkás. 1951-től a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége budapesti titkára, 1953-tól országgyűlési képviselő. 1957-ben visszavonták képviselői mandátumát, kizárták a pártból. Ezt követően raktáros, majd az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1973– |
|
|
[kutatható] »2067« 1983. 25 ív, Szabóné Dér Ilona,
Baross Gyöngyvér. |
|
|
|
|
904. Vajkó Pál (1926), Vegyipari szakmunkás, termelésirányító. 1950-ben Recskre internálták, 1953-ban hűtlenség vádjával négy és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult. Az Egyesült Vegyiműveknél segédmunkásként, majd szakmunkásként és termelésirányítóként dolgozott. |
|
|
[kutatható] »751« 2001. 9 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
905. Vajna Gáspár László (1923), Jogász Erdélyben. 1956-ban Kézdivásárhelyen élt. 1958-ban feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt nyolc év kényszermunkára ítélték. |
|
|
[nyilvános] »514« 1993. 4 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
906. Valkó Endre (1910), Gépészmérnök. 1937– |
|
|
[kutatható] »2153« 1984. 15 ív, Hegedűs B. András,
Szabóné Dér Ilona. |
|
|
|
|
907. Válóczi István (1933), Repülőmérnök, katonatiszt. 1956-ban a rákoscsabai nemzetőrség szolgálatvezető-helyettese. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után mérnök, fordító. 1990 után a köztársasági elnök szárnysegédje. |
|
|
[nyilvános] »248« 1990. 18 ív, Garai Gábor. |
|
|
|
|
908. Vámos Tibor (1926), Villamosmérnök, akadémikus. 1952– |
|
|
[kutatható] »2027 és 316« 1982. 15 ív, Fazekas András,
Békés Mária. |
|
|
|
|
909. Váradi Gyula (1921-2003), Vasöntő, katonatiszt. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban. 1948-tól a tatai páncélos tiszti iskola parancsnoka volt, 1950-től a Honvédelmi Minisztérium vezérkarához tartozott vezérőrnagyi rangban. 1956 októberében a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagjaként tárgyalásokat folytatott a felkelőkkel, illetve a szovjet katonai vezetőkkel. November 4-én a szovjetek letartóztatták, és a tököli szovjet parancsnokságra szállították. Két nap múlva Szolnokra vitték. Kádár Jánossal együtt tért vissza Budapestre. 1957 márciusában leszerelték, és letartóztatták. 1958-ban 7 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult. Fizikai munkásként, majd középvezetőként dolgozott 1980-as nyugdíjazásáig. 1990-ben a TIB Katonai Szekciójának elnökévé választották. |
|
|
[nyilvános] »233« 1992. 15 ív, Vásárhelyi Edit,
Vásárhelyi Miklósné. |
|
|
|
|
910. Váradi Zsuzsa Bana Károlyné (1945), Gépészmérnök. Váradi Gyula (lásd ott) leánya.[GY] |
|
|
[kutatható] »672« 1996. 2 ív, Molnár Adrienne. |
|
|
|
|
911. Varannai Aurél (1900-1989), Jogász, újságíró, műfordító. 1924-től Az Újság munkatársa, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés titkára. 1935– |
|
|
[kutatható] »278« 1981. 2 ív és melléklet, Vezér Erzsébet. |
|
|
|
|
912. Varga Béla (1903-1995), Római katolikus pap, kisgazdapárti politikus, parlamenti képviselő. 1946– |
|
|
[kutatható] »164« 1987. 5 ív, Tóth Pál Péter. |
|
|
|
|
913. Varga Domokos és társai (), |
|
|
[nyilvános] »670« 1996. 4 ív, Standeisky Éva. |
|
|
|
|
914. Varga Endre (1909-1993), Közgazdász. 1945-től a Népjóléti Minisztériumban a nemzetközi segélyek lebonyolításával foglalkozó osztály vezetője. 1950-ben a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1956 után Svédországban üzletember. |
|
|
[nyilvános] »88« 1987. 27 ív és melléklet, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula. |
|
|
|
|
915. Varga Henrik (1918), Tisztviselő, villanyszerelő. Harcolt a második világháborúban, majd nyugati hadifogság után 1946-ban tért haza. 1956 decemberében Ausztráliába emigrált.* |
|
|
[kutatható] »725« 1999. 2 ív, Lökkös Attila. |
|
|
|
|
916. Varga János (1954), Gépész- és vegyészmérnök. 1950-56 között a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gépészeti vezetője volt. A forradalom alatt megválasztották a tröszt forradalmi munkástanácsa elnökének. 1957-ben 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1959-ben szabadult. 1960-ban államellenes összeesküvés vádjával 3 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. 1963-tól a bányaiparban középvezető, később a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet tervezője volt. |
|
|
[nyilvános] »771« 2003. 8 ív és melléklet, Lugossy István. |
|
|
|
|
917. Varga János (1927-2008.01), Történész. 1951-től az ELTE TTK tanára. 1955-56-ban a kar dékánhelyettese volt. 1956 októberében az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja volt. 1957-ben áthelyezték az MTA Történettudományi Intézetébe, ahol 1968-ig dolgozott. 1968-78 között a Művelődési Minisztérium Levéltári Igazgatóságát, illetve Levéltári Osztályát vezette. 1978-90 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 1990-94 országgyűlési képviselő volt. |
|
|
[nyilvános] »585« 1994. 10 ív és melléklet, Germuska Pál. |
|
|
|
|
918. Varga József (1914), Közgazdász, segédmunkás. 1956. október 23-án a Magyar Rádió épületénél harcolt, később a Corvin közben egy fiatalokból álló csoport vezetője lett. A forradalom leverése után Jugoszláviába menekült, Svájcban él. |
|
|
[nyilvános] »529« 1994. 3 ív, Eörsi László,
Horváth Miklós,
Horváth Mihály. |
|
|
|
|
919. Varga László (1928), Református lelkész Marosvásárhelyen. 1956. szeptember– |
|
|
[kutatható] »476« 1992. 5 ív, Gagyi-Balla István. |
|
|
|
|
920. Varga Mihály (1927), A kisgazdapárt, majd a szociáldemokrata párt és a kommunista párt tagja volt. 1955-1956-ban a Budapesti Filmgyárban és a Híradó Dokumentumfilmgyárban dolgozott. 1956. október 28-án a Bányász mozi polgári parancsnokává választották. Novemberben elhagyta az országot, Bécsben telepedett le. 1957-ben megalapította a Wiener Puppentheatert, majd iparművészeti műtermet és hímződét nyitott a lakásán. Részt vett a Magyar Szabadságharcosok Szervezetének megalakításában, a Magyar Egyesület, a Szent István Kör, valamint a cserkész mozgalom munkájában. 1972-ben az NSZK-ba költözött, a duisburgi népfőiskola művészeti tanára volt. 1992-ben hazatelepült. |
|
|
[kutatható] »747« 2001. 10 ív+melléklet, Lénárt András.
|
|
|
|
|