 |
|
 |
|
 |
121. Cseley Tibor (1930), Mezőgazdász. 1956-ban a Baross téren fegyveres harcos, majd a Divatcsarnokban működő csoport parancsnoka. Angliába, majd az USA-ba emigrált. |
|
|
[kutatható] »277« 1989. 2 ív, Gulyás Zsuzsa. |
 |
 |
 |
 |
122. Cserépy Gyula (1931), Nyomdász, katonatiszt. Az 1956-ban a Berzenczey utcai fegyveres csoport tagja. 1957-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult. |
|
|
[nyilvános] »578« 1994. 3 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
123. Csernák Emilia (1920), Tanár Erdélyben. Az ötvenes, hatvanas évek nagyváradi társadalmáról, hatalmi mechanizmusáról és az 1956-os magyar forradalom kiváltotta hatásokról beszél. |
|
|
[kutatható] »505« 1993. 5 ív, Gagyi-Balla István. |
 |
 |
 |
 |
124. Csernok Attila (1929), Közgazdász. 1951-1967 között a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, 1973-ig a Minisztertanács Gazdasági Bizottságának szaktanácsadója, majd titkárságának vezetője. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. |
|
|
[kutatható] »2005« 1982. 18 ív, Hegedűs B. András,
Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
125. Csetri Elek (1924), Történészprofesszor Kolozsváron. A Bolyai Egyetemen történt 1956-os eseményekre és az azt követő megtorlásra emlékezik.* |
|
|
[zárt] »440« 1991. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
 |
 |
 |
 |
126. Csicsery-Rónay István (1917), Könyvtáros, könyvkiadó. 1945-1947 között a kisgazda-párt külügyi osztályának vezetője, 1947-ben két év börtönbüntetésre ítélték. 1949-től az USA-ban élt, az Occidental Press alapítója. |
|
|
[kutatható] »198« 1989. 18 ív és melléklet, Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
127. Csillag Zoltán (1914), Orvos, katonatiszt. 1950-től a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1956-ban Janza Károly honvédelmi miniszter titkárságának vezetője. 1956-1957 fordulóján a Magyar Vöröskeresztnél a HM képviselője. 1957-ben elbocsátották a hadseregtől, ezt követően fogorvos. |
|
|
[kutatható] »139« 1988. 10 ív, Ferber Katalin. |
 |
 |
 |
 |
128. Csongovai Per Olaf (1930-2005), Filmrendező. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport helyettes parancsnoka, a Nemzetőrség Operatív Bizottságának tagja. A forradalom bukása után Franciaországba emigrált, ott a trockista mozgalom aktív tagja lett. 1988-ig egy filmvállalat tulajdonosa volt. |
|
|
[nyilvános] »420« 1992. 6 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
129. Csontos András (1923), Gépész, szállításvezető. 1956-ban a Berettyóújfalui Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának tagja, majd a nemzetőrség parancsnoka. 1957 őszén letartóztatták, és hat év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »523« 1993. 4 ív, Valuch Tibor. |
 |
 |
 |
 |
130. Csóra József (1919), Földműves, kereskedő. 1956-ban a Berettyóújfalui Forradalmi Bizottmány vezetőségének tagja. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »447« 1992. 3 ív, Valuch Tibor. |
 |
 |
 |
 |
131. Csorba István (1930), Mérnök. 1956-ban a Borsod Megyei Munkástanács tagja. November 5-én Ungvárra majd Sztríjbe hurcolták. A hetvenes évektől több cementipari beruházás munkálatait vezette. A TIB észak-magyarországi területi szervezetének elnöke. |
|
|
[nyilvános] »299« 1991. 5 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
132. Csögör Lajosné (1911-1996), 1945-ben a kolozsvári óvónőképző intézet egyik alapítója. A Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola tanára. 1986 óta Budapesten él. |
|
|
[kutatható] »27« . ?, Barabás Béla. |
 |
 |
 |
 |
133. Csőgör Lajos (1904), Orvos, szakíró, egyetemi tanár, illegális kommunista. Kolozs megye alispánja, majd a Magyar Népi Szövetség egyik vezetője, nemzetgyűlési képviselő. 1945-1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948-1949-ben és 1964-1967 között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora. 1949-ben hat év börtönbüntetésre ítélték. 1986 óta Budapesten él. |
|
|
[kutatható] »7« 1986. 21 ív, Tóth Pál Péter. |
 |
 |
 |
 |
134. Csőgör Lajosné (1911-1996), Pszichológus, főiskolai tanár, illegális kommunista. 1945-ben a kolozsvári óvónőképző intézet egyik alapítója. A Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola tanára. 1986 óta Budapesten él. |
|
|
[nyilvános] »27« 1986. 18 ív és melléklet, Barabás Béla. |
 |
 |
 |
 |
135. Czájlik Péter (1940), Erdész. 1956-ban erdészeti középiskolás volt Sopronban. Budapesten csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz, novembertől részt vett az emigráció szervezésében, majd az angol hírszerzés megbízásából magyarországi futárszolgálatot teljesített. 1958-ban 12 évi szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, az Erdészeti Tudományos Intézetben helyezkedett el. 1965-ben koholt vádak alapján 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és állásából elbocsátották. Ezután különböző alkalmi munkákból élt, majd az Erdért munkatársa lett, természetvédelemmel foglalkozott. 1990-től vállalkozó. |
|
|
[nyilvános] »519« 1994. 18 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
136. Czecze Lajos (1932), Munkás. 1956. október 26-án Miskolcon részt vett a rendőrkapitányság előtti tüntetésen. Az úgynevezett miskolci lincselési perben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »273« 1989. 2 ív, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
137. Czeglédy László (1929), Tanár, gépészmérnök. 1956-ban a Budapesti Híradástechnikai Gyár munkástanácsának tagja. 1957-ben Kistarcsára internálták, majd két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás. |
|
|
[nyilvános] »366« 1991-1992. 19, Ferenczy Erika. |
 |
 |
 |
 |
138. Czingráber Aladár - (OHA 890. sz. interjú) (1939), |
|
|
[-] »-« 2005. -, Lénárt András. |
 |
 |
 |
 |
139. Darin Sándor (1932), Gépészmérnök. 1956-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi rádió munkájában, majd az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács titkárává választották. 1958-ban 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után technikus, majd tervezőmérnök volt, számos találmánya van. 1992-től nyugdíjas. |
|
|
[kutatható] »668« 1995. 6 iv+mell., Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
140. Darnay Benjámin (1933), Újságíró. 1950-től a csepeli Fogaskerék munkatársa, majd 1953-ban beiskolázták a katonatiszti főiskolára, de 1955-ben elbocsátották. Ezt követően a Csepel Vas- és Fémművekben segédmunkás. 1956. október 25-től tagja a csepeli forradalmi bizottságnak. 1956 novemberében elhagyta az országot, az USA-ban él. |
|
|
[nyilvános] »597« 1994. 10 ív és melléklet, Gyenes Pál.
|
|
 |
 |
 |