 |
|
|
|
|
221. váci éhségsztrájk, A Váci Országos Börtönben 1960. április 7-én a szűkre szabott amnesztia elleni tiltakozásképpen számos fogoly éhségsztrájkba kezdett. A sztrájk letörésére Földes László belügyminiszter-helyettes érkezett Vácra. Az éhségsztrájk résztvevőit különböző büntetésekkel sújtották, és legtöbbjüket átszállították a budapesti, a márianosztrai, illetve a sátoraljaújhelyi börtönökbe.
|
|
|
|
|
|
222. Varsói Szerződés (VSZ), A Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó európai országok katonai szervezete. A megosztott Európa keleti részében alakult meg a Szovjetunió vezetésével és nyomására Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaro., az NDK és Románia részvételével. A katonai szövetség alapító okiratát 1955. május 14-én Varsóban írták alá. Az alapító tagok a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés keretében egyeztetett külpolitikát folytattak. A VSZ katonai főparancsnokságának székhelye Moszkvában volt. Vezető szervei: a Politikai Tanácskozó Testület, a Honvédelmi Miniszterek Bizottsága (1969-től), valamint a Külügyminiszterek Bizottsága (1976-tól). A tagállamok hadseregei a VSZ Fegyveres Erőinek Parancsnoksága alá tartoztak, a szovjet hadvezetésnek voltak alárendelve. Albánia 1968-ban kilépett a szövetségből, amelyet 1985-ben megújítottak. A közép-kelet-európai változásokat követően, a Szovjetunió felbomlásával párhuzamosan a VSZ létjogosultsága is megszűnt, 1991. július 1-jén Prágában aláírták a megszüntetéséről szóló okmányt. |
|
|
|
|
|
223. védők, A népbíróságok felállításáról rendelkező törvényerejű rendelet rendelkezett arról, hogy "polgári és katonai büntető eljárás során, ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolja, meghatalmazott vagy kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhat el, akit az igazságügy-miniszter az e célból összeállított jegyzékbe felvett."
|
|
|
|
|
|
224. véres csütörtök, Lásd Kossuth téri vérengzés.
|
|
|
|
|
|
225. Vigilia, A Vigilia című folyóiratot 1935-ben alapították azzal a céllal, hogy előmozdítsák a katolikus szellemű irodalom megújulását és a magyar katolikus egyház korszerűsödését. A lap 1935-től 1944 márciusáig elsősorban francia mintákra tekintve közölt irodalmi, irodalomtörténeti, művészeti és filozófiai tanulmányokat. Maga köré vonta a fiatalabb írónemzedék kiemelkedő képviselőit (Rónay Györgyöt, Sőtér Istvánt, Thurzó Gábort és másokat), s a háború alatt otthont biztosított azoknak az íróknak is, akik politikai vagy más okok miatt másutt nem jelentethették meg írásaikat. A német megszálláskor az akkori főszerkesztő, Possonyi László megszüntette a negyedéves kiadványként induló, de akkor már havi folyóirattá nőtt lapot. 1946-ban alakult meg a Vigilia-munkaközösség Sík Sándor vezetésével, Mihelics Vid, Possonyi László és Rónay György segítségével. 1949-től a lap példányszámát és terjedelmét drasztikusan csökkentették, az írásokat cenzúrázták. 1969-től Rónay György volt a lap felelős szerkesztője. A lap a szűk keretek közé szorított hitélet számára közvetítette az egyház egyetemességét, a II. Vatikáni zsinat megújult s megújító szellemiségét; az elnémított írók számára menedéket s életlehetőséget adott írásaik közlésével; a Nyugaton élő, s ezért idehaza kitagadott s elhallgatott íróknak fórumot biztosított műveik szemlézésével, s mihelyt lehetőség nyílott rá, írásaik közlésével. Rónay György tízéves szerkesztői tevékenysége idején a folyóirat a magyar szellemi és keresztény élet legrangosabb orgánumává lett.
|
|
|
|
|
|
226. világifjúsági találkozó (VIT), A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 2-3 évente szervezett úgynevezett világifjúsági találkozókat, 1949-ben Budapesten.
|
|
|
|
|
|
227. 1945. évi választások, 1945 novemberében Magyarországon demokratikus, többpárti, szabad választásokat rendeztek, amelyeket a nyugati hatalmak is elismertek. A választásokon a Független Kisgazdapárt győzött és tett szert a szavazatok abszolút többségére 57,03%-kal. Második lett a Szociáldemokrata Párt 17,41, harmadik a Magyar Kommunista Párt 16,95 és negyedik a Nemzeti Parasztpárt 6,87%-kal. Az előzetes megállapodások szerint koalíciós kormány alakult a fentebb felsorolt négy párt részvételével, amelyben a kulcstárcákat - például a belügyminiszterit - a kommunisták szerezték meg. |
|
|
|
|
|
228. 1956. október 25-i sortűz, Lásd Kossuth téri vérengzés.
|
|
|
|
|
|
229. 1956. október 6-i tüntetés, A Rajk-temetés után bölcsészek kezdeményeztek tüntetést, amelyhez a Képzőművészeti Főiskola tanulói közül is többen csatlakoztak. A Kerepesi temetőtől a fiatalok a Sztálin-szoborhoz vonultak, ahol elfütyülték Erkel Hunyadi László című operájából a "Meghalt a cselszövő..." kezdetű kórust. Innen az ismeretlen katona sírjához mentek, ahol egy rövid beszédet követően elénekelték a Szózatot és a Himnuszt. A jugoszláv követség előtt Titót és a magyar-jugoszláv barátságot éltették, és elénekelték a Marseillaise-t. Az Andrássy út 60. előtt elszavaltak egy József Attila- és egy Ady-verset. A Batthyány-örökmécsesnél újabb beszédek és szavalatok következtek. A tüntetés a Petőfi-szobornál ért véget. Egyes vélemények szerint csak a rossz, hideg és esős időjárás miatt nem vált tömegméretűvé a diákok megmozdulása ezen a napon.
|
|
|
|
|
|
230. 48 órás sztrájk, 1956. december 8-án tiltakozásul az ellen, hogy a Kádár-kormány nem folytatott érdemi tárgyalásokat a KMT-vel; hogy válasz nélkül hagyta a KMT december 6-i, utolsó figyelmeztetésnek szánt memorandumát; hogy követeléseikből semmit nem valósított meg; hogy a munkástanácsokról kiadott törvényerejű rendelet megalkotásánál nem vette figyelembe a munkástanácsok észrevételeit; hogy a kormány vezetői egyre általánosabban és egyre nyíltabban bélyegzik ellenforradalomnak az október-novemberben történteket, hogy december első napjaiban egymást érték a munkástanács-vezetők (és a forradalom más aktív résztvevői) elleni karhatalmi akciók, Rácz Sándorék kétnapos általános sztrájkot hirdettek december 11-12-ére. Ez volt a KMT utolsó nagy, országos akciója.
|
|
|
|
|
|
|