 |
|
 |
|
 |
421. Klenczer András (1926), Agrármérnök. 1958-tól az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, 1960-tól a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1965-től miniszterhelyettes. 1967-től az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója. |
|
|
[kutatható] »2097« 1983. 8 ív, Czakó Ágnes. |
 |
 |
 |
 |
422. Kocsár József (1930), Mérnök. 1956-ban a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács elnökhelyettese. 1958-ban hat év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult. |
|
|
[nyilvános] »373« 1992. 9.5 ív, Ferenczy Erika. |
 |
 |
 |
 |
423. Kocsis Béla - (OHA 899. sz. interjú) (1939), |
|
|
[-] »-« 2005. -, Lénárt András. |
 |
 |
 |
 |
424. Kocsis Géza (1930), Vegyész, egyetemi adjunktus. 1956-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen részt vett a forradalmi eseményekben, ezért Ungvárra hurcolták. |
|
|
[nyilvános] »327« 1991. 7 ív+mell., Ferenczy Erika. |
 |
 |
 |
 |
425. Koczek Éva (1938), Patológus. 1956 decemberében elhagyta az országot; Ausztráliában él.* |
|
|
[kutatható] »710« 1999. 1 ív, Lökkös Attila. |
 |
 |
 |
 |
426. Kolompár Valéria (1954), és Erzsébet (1957), betanított munkások Kiskundorozsmán. Édesapjukat, Kolompár Mátyás kiskunmajsai alkalmi munkást (1924-1957), emberölés hamis vádjával halálra ítélték, és kivégezték.[GY] |
|
|
[nyilvános] »592« 1994. 2 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
427. Kolozsy László (1950), Elektrikus Ózdon. Édesapját, Kolozsy István (1913-1958), kocsikísérőt, aki 1956-ban az Ózdi Kohászati Művek munkástanácsának tagja volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY] |
|
|
[kutatható] »646« 1995. 4 ív, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
428. Komjáti János (1928), Nyomdász. Miskolcon részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1951-ben szovjetellenes röplapkészítésért és -terjesztésért tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956 nyarán szabadult. Bátyját, Komjáti Ferencet (1920-1957), a miskolci, úgynevezett lincselő perben kivégezték. |
|
|
[nyilvános] »271« 1989. 5 ív, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
429. Koncz Csaba (1938), Fotóművész. A hatvanas évek közepétől - Lőrinczy Gyulával és Nagy Zoltánnal - rendszeresen állította ki fotóit. Tagja volt az avantgárd művészekből álló Muskátli-galerinek. 1967-ben elhagyta az országot, Franciaországban, Svájcban és Nyugat-Németországban élt. Évekig élt kommunában. A fotózással felhagyott, az ezoterikus dolgok, az asztronómia foglalkoztatja. 1992-ben hazatelepült, biokertészettel és hangszerkészítéssel foglalkozik. |
|
|
[nyilvános] »743« 2001. 4 ív, Palotai János. |
 |
 |
 |
 |
430. Kontra György (1925), Orvos, pedagógus. 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Intézete tudományos főmunkatársa. Karácsony Sándor tanítványa, tanainak tolmácsolója. |
|
|
[nyilvános] »223« 1987. 6 ív, Deme Tamás. |
 |
 |
 |
 |
431. Kónya István (1947), Építőmérnök. 1972-től a Fertődi Építőipari Szövetkezetben üzemvezető, majd főmérnök. |
|
|
[kutatható] »2014« 1982. 7 ív, Nagy Gyula. |
 |
 |
 |
 |
432. Kónya Lajos (1928), Közgazdász. 1951-től az Országos Tervhivatalban előadó, osztály-, majd főosztályvezető. 1978-tól az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, 1981-től az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese. |
|
|
[kutatható] »2136« 1984. 5 ív, Lamberger Galina. |
 |
 |
 |
 |
433. Koós Anna (1948), Színész, író. 1967-től az Universitas, 1969-76 között a Kassák Ház Stúdió, majd a Lakásszínház tagja. 1976-ban a társulat magjával együtt kivándorolt, Párizsban, 1977-től New Yorkban élt. 2002-ben hazatelepült. |
|
|
[nyilvános] »822« 2006. 6 ív, Lugossy István. |
 |
 |
 |
 |
434. Kopré József (1919), |
|
|
[nyilvános] »492« 1993. 6 ív+.5 ív mell., Baló Péter. |
 |
 |
 |
 |
435. Kopré József (1919-2000), Tanár, író. A Szabad Szó, majd 1956-ban a Dudás-féle Magyar Függetlenség munkatársa, a VIII. kerületi forradalmi bizottság tagja. |
|
|
[nyilvános] »493« 1993. 6 ív, Baló Péter. |
 |
 |
 |
 |
436. Koren Miklós (1922), Közgazdász, szakszervezeti és állami funkcionárius. Az ötvenes években a nehézipar szervezője, tagja az 1968-as új gazdasági mechanizmust kidolgozó bizottságnak. 1957-től tizenhét éven át a Villért Vállalat vezérigazgatója. |
|
|
[nyilvános] »275« 1990. 3 ív, Szabó Melinda. |
 |
 |
 |
 |
437. Koroly T. György (1928), Munkás, katonatiszt. 1956-ban Kispest nemzetőrparancsnoka. 1958-ban első fokon halálra, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »350« 1991. 19 ív, Gyenes Pál. |
 |
 |
 |
 |
438. Kós Péter (1921), Vegyész, diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője. 1956. november 1-jén leváltották, majd november 5-én a Kádár-kormány visszahelyezte funkciójába. 1957-1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat végez. |
|
|
[kutatható] »239« 1990. 9 ív és melléklet, Murányi Gábor. |
 |
 |
 |
 |
439. Kósa Katalin (1943), Tanár. Apja, Kósa Pál asztalos 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja és a forradalmi bizottság elnöke volt. A forradalom leverése után részt vett a fegyveres ellenállásban. 1959-ben halálra ítélték, és kivégezték. Katalin az általános iskola befejezése után csak 1959-ben tanulhatott tovább esti tagozaton. Érettségi után műszaki technikumot végzett, majd gyakorlati ismereteket tanított egy általános iskolában, és elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. A Pofosznak és az 56-os Szövetség budapesti elnökségének tagja. [GY] |
|
|
[kutatható] »658« 1995. 4 ív, Kőrösi Zsuzsanna. |
|
 |
 |
 |
 |
440. Kovács Albert (), |
|
|
[nyilvános] »522« 1991. 1 ív, Benőcs Bertalan.
|
|
 |
 |
 |