 |
|
 |
|
 |
501. Lőwy Kató (1947), Egyetemi tanár. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált. A Melbourne-i Egyetemen jogfilozófiát tanít.* |
|
|
[kutatható] »711« 1999. 2 ív, Lökkös Attila. |
 |
 |
 |
 |
502. Lugossy István (1943), Operatőr. 1956. október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz. 1959 őszén diáktársaival röpcédulákat készített. 1960 szeptemberében letartóztatták, 1962-ben több fiatalkorú társával együtt 3 év szabadságvesztésre ítélték. Az előzetes letartóztatás 14 hónapját magánzárkában töltötte. 1963-as szabadulása után betegápolóként, anyagbeszerzőként, fotólaboránsként dolgozott. 1970-74 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tv-operatőri szakát. 1975-94 között a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdióban készített filmhíradókat. A rendszerváltozás után több ötvenhatos vonatkozású dokumentumfilmet is rendezett. |
|
|
[nyilvános] »281« 1991. 5 ív, Garai Gábor. |
|
 |
 |
 |
 |
503. Lukách Krisztina (1956), közgazdász, katolikus hitoktató. Lukách Tamás (lásd ott), leánya.[GY] |
|
|
[nyilvános] »581« 1994. 3 ív, Kőrösi Zsuzsanna. |
|
 |
 |
 |
 |
504. Lukách Tamás (1923-2000), lakatos, gépészmérnök. 1939 óta dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, csoportvezetővé, osztályvezetővé, végül a tervgazdasági főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1956-ban a gyár munkástanácsának titkára volt. December 5-én letartóztatták, de a gyárban kitört sztrájk miatt két nap múlva szabadon engedték. 1957 decemberében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1963 decemberétől az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 1969-től műszaki ügyintéző. 1983-tól rövid ideig a Tiszafüredi Hajógyárban dolgozott, majd visszatért Óbudára. |
|
|
[nyilvános] »399« 1992. 6 ív, Abod László. |
|
 |
 |
 |
 |
505. Lukács János (1922), Asztalos. 1949-1982 között a Pécsi Faipari Szövetkezetben műszaki vezető. |
|
|
[kutatható] »2082« 1983. 3 ív, Farkasné Kurucz Zsuzsanna. |
 |
 |
 |
 |
506. Lukácsy Sándor (1923-2001), Irodalomtörténész, esszéista. Eötvös-kollégista, a Valóság egyik alapító szerkesztője. 1949-1951 között a Népművelési Minisztérium munkatársa. 1953 után az irodalmi ellenzék tagja. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja. 1962-1988 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. |
|
|
[nyilvános] »19« 1986. 13.5+m., Rainer M. János. |
 |
 |
 |
 |
507. Lutz János (1926), Gazdálkodó, bányász. 1944-ben besorozták az SS-be. 1956. október 29-én tagja lett az erdősmecskei Nemzeti Tanácsnak. A forradalom leverése után internálták. 1986-os nyugdíjazásáig a pécsi uránbányában dolgozott. |
|
|
[kutatható] »769« 2003. 2 ív, Standeisky Éva. |
 |
 |
 |
 |
508. M. Nagy Gábor (1922-2001), Üzemmérnök, szakoktató, anyagbeszerző. 1945-1948 között szovjet hadifogoly. 1956-ban a Corvin közben harcolt. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[kutatható] »463« 1991. 7 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
509. Mácsik Sándor (1923), Tanító. 1956-ban a békéscsabai téglagyár munkástanácsának tagja. 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára, illetve Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segéd- és szakmunkás, majd középiskolai tanár. |
|
|
[kutatható] »655« 1995. 4 ív, Valuch Tibor. |
 |
 |
 |
 |
510. Magos Gábor (1914), Kertészmérnök, mezőgazdász. 1945 után pártfunkcionárius, fontos részt vállal a mezőgazdaság ujjászervezésében. 1951-től a soroksári tangazdaság igazgatója. A Nagy Imre vonal híve. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságában tevékenykedik. 1956. december 5-én tárgyalt Menon indiai diplomatával. 1956 végén emigrált. |
|
|
[nyilvános] »5312« 1993-1994. 29+19 ív (I+II), Standeisky Éva. |
 |
 |
 |
 |
511. Magyar József (1928-1999), Dokumentumfilm-rendező. 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról a Szovjetunióba küldték tanulni. 1952-ben hazatért, a főiskolán tanársegéd és a filmgyárban gyakornok lett. A forradalom alatt a New York-palota épületében működő felkelőcsoport parancsnokhelyettese volt. |
|
|
[nyilvános] »322« 1991. 5 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
512. Magyar Mária (1955), Mezőgazdasági munkás, gazdálkodó Vejtiben. Édesapját, Magyar János (1934-1958), traktorost, aki 1956-ban sorkatona volt Esztergomban, Mecséri János és társai perében halálra ítélték, és kivégezték.[GY] |
|
|
[nyilvános] »644« 1995. 2 ív, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
513. Major Ákos (1908-1987), Jogász, katonatiszt, hadbíró. A Népbíróság Országos Tanácsa alapító elnöke, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája, az 1947-es választási bíróság elnöke. 1954-től jogtanácsos, majd ügyvéd, a forradalom leverése után titkos perekben védőügyvéd. |
|
|
[kutatható] »54« 1986-1987. 32 ív és melléklet, Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
514. Major Béla (1920), Technikus. 1956-ban a miskolci Lenin Kohászati Művek és Borsod megye munkástanácsának tagja, november 5-én Ungvárra hurcolták. 1957-ben néhány hónapig Miskolcon kerületi tanácselnök, párttitkár, majd lemondatták, és kizárták a pártból. |
|
|
[nyilvános] »224« 1990. 4 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
515. Major Sándor (1932), Technikus, pártmunkás. 1951-től a Távközlési Kutatóintézetben technikus, középszintű vezető. 1969-1973 között az MSZMP IV. kerületi, 1977-1980 között Budapesti Bizottságának titkára. 1980-tól az Ipari Minisztérium párttitkára, majd személyzeti főosztályvezetője. |
|
|
[kutatható] »2113« 1983. 5 ív, Voszka Éva. |
 |
 |
 |
 |
516. Makovecz Imre (1935), Építész. Az organikus építészeti formanyelv megteremtője. 1981-től a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Főiskola tanára. |
|
|
[nyilvános] »132« 1987-1988. 7 ív, Szabóné Dér Ilona. |
 |
 |
 |
 |
517. Margittay Ilona (1920), Laborasszisztens. 1960-1975 között Lengyel József író munkatársa és élettársa. Az interjú az együtt töltött évekről szól. |
|
|
[nyilvános] »245« 1990. 8 ív, Havril Erzsébet. |
 |
 |
 |
 |
518. Marián István (1924-2004), kommunista ifjúsági vezető, katonatiszt. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem katonai tanszékének parancsnokaként a budai diákság és a MEFESZ egyik vezetője volt. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordító volt. A TIB egyik alapítója. |
|
|
[nyilvános] »143« 1986-1987. 17 ív és melléklet, Hegedűs B. András,
Mécs Imre. |
 |
 |
 |
 |
519. Márkus István (1920-1997), Szociológus. A negyvenes évek elejétől falukutató, 1945-1947 között a Valóság szerkesztője, 1951-ig a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója. A forradalom alatti tevékenységéért 1958-ban a Kardos László és társai elleni perben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása óta faluszociológus, szociográfus. |
|
|
[kutatható] »217« 1989-1990. 30 ív, Kardos László. |
 |
 |
 |
 |
520. Márkus Miklós (1928), Építőmérnök. Az ötvenes évek nagy építkezéseinél építésvezető, tervező. 1964-1966 között az Építésügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1966-tól a Beton- és Vasbetonipari Művek termelési igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 1982-től a 31. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója. |
|
|
[kutatható] »2029« 1982. 7 ív, Ábrány László.
|
|
 |
 |
 |