 |
|
 |
|
 |
821. Szentirmay Sándor (1925), Gépésztechnikus, tanár. 1945 után összeesküvésben való részvétel vádjával többször letartóztatták. 1956-ban a Szabó Ilonka utcai Épületgépészeti Technikumban az ő irányításával alakult meg és működött a középiskolai diákok forradalmi központja. 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »229« 1990. 21, Ferenczy Erika. |
 |
 |
 |
 |
822. Szentkereszty Pálné Rakovszky Erzsébet (1905), A magyar arisztokrácia tagja. Közreműködött lengyel és francia menekültek segítésében, zsidó gyerekek megmentésében. 1945 után az angol missziónál, majd a követségen fordító. 1954-ben kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a politikai foglyok igazolásában. November 4-e után emigrált. Franciaországban a Nemzetközi Vöröskereszt és az Európai Kulturális Alapítvány munkatársa. |
|
|
[kutatható] »279« 1989. 7 ív és melléklet, Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
823. Szepesi Zoltán (1912), Fizikus. A szegedi egyetem, majd a Tungsram munkatársa. 1947-től Franciaországban, 1951-től Kanadában kutatómérnök. A francia és a kanadai fizikai társaság tagja. |
|
|
[nyilvános] »173« 1988. 4 ív és melléklet, Inzelt Annamária. |
 |
 |
 |
 |
824. Szerb Ferenc (1924), Közgazdász. 1944 |
|
|
[kutatható] »2034« 1982. 6 ív, Hegedűs B. András,
Farkasné Kurucz Zsuzsanna. |
 |
 |
 |
 |
825. Szidarovszky Ferenc (), Matematikus, egyetemi tanszékvezető. 1987-től az University of Arizona professzora, Tucsonban él. |
|
|
[nyilvános] »791« 2005. 2 ív, |
 |
 |
 |
 |
826. Szigethy Miklós (1946), Agrármérnök. 1970 |
|
|
[kutatható] »2090« 1983. 9 ív, Köbli József. |
 |
 |
 |
 |
827. Szigetvári István (1940-2004), Esztergályos, villanyszerelő. Állami gondozásban nevelkedett. 1956. október 25-én szakmunkástanulóként csatlakozott a Berzenczey utcai, majd a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1969-ben szabadult. Székesfehérváron esztergályosként, majd Eleken segédmunkásként és villanyszerelőként dolgozott. 1987-től kisállattenyésztő. A Pofosz országos választmányának tagja. |
|
|
[nyilvános] »371« 1991. 12 ív, Eörsi László. |
|
 |
 |
 |
 |
828. Sziklai Imre (1925-1998), Vasmunkás, tanár, pszichológus. Tizenöt éves korától szervezett munkás, illegális kommunista. 1944-ben deportálták. Hazatérése után ifjúsági funkcionárius, pártiskolai tanár, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen marxizmusoktató, majd munkás. 1956-ban a MOM munkástanácsának titkára. Öt év börtönbüntetésre ítélték. A hetvenes évek elején Nyugat-Németországba emigrált. |
|
|
[kutatható] »149« 1988. 26 ív és melléklet, Hegedűs B. András. |
 |
 |
 |
 |
829. Szilágyi János György (1918), Ókorkutató, művészettörténész. 1941-től a Szépművészeti Múzeum antik osztályának munkatársa. A forradalom alatt a múzeum forradalmi bizottsága elnökévé választották. 1957-ben fegyelmivel elbocsátották, a debreceni Déri Múzeumba helyezték, 1958 őszén visszakerült. 1952-től az ELTE BTK tanára, címzetes egyetemi tanár. Az Ókortudományi Társaság főtitkára, a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts szerkesztője. 1991-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. |
|
|
[nyilvános] »774« 2003. 8 ív, Litván György,
Molnár Adrienne. |
 |
 |
 |
 |
830. Szilágyi Józsefné (1913-1996), Varrónő. 1949-53 között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság XII. kerületi titkára, majd bedolgozó volt. A Nagy Imre-perben kivégzett Szilágyi József özvegye. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal családostul Romániába hurcolták. 1958 decemberében térhetett haza. 1959-től varrónőként dolgozott. A TIB egyik alapítója. |
|
|
[kutatható] »34« 1986. 5 ív és melléklet, Kozák Gyula. |
 |
 |
 |
 |
831. Szilágyi Júlia (1936), Az erdélyi Korunk szerkesztője. Főként arra emlékezik vissza, hogy 1956-ban diákként milyen változásokat tapasztalt a kolozsvári Bolyai Egyetemen.* |
|
|
[kutatható] »480« 1992. 2 ív, Gagyi-Balla István. |
 |
 |
 |
 |
832. Szín Béla (1934), Agrártechnikus. 1956 |
|
|
[kutatható] »2111« 1983. 5 ív, Csizmadia Gábor. |
 |
 |
 |
 |
833. Szinetár Miklós (1932), 1953-tól az Operettszínház rendezője, illetve főrendezője, majd 1960-tól a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. Ő honosította meg Magyarországon a musical-műfajt. 1962-ben került az éppen akkor induló televízióhoz, ahol a rendszerváltozásig vezető posztokat töltött be. 1953 óta tanít a ma már egyetemi szinten működő Színház és Filmművészeti Főiskolán, többször volt tanszakvezető. 1993-1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, majd 2000-ig, illetve 2002-től az Állami Operaház főigazgatója. 1970-ben Kossuth-díjat kapott. |
|
|
[kutatható] »775« 2002. 12 ív, Kozák Gyula. |
|
 |
 |
 |
 |
834. Szirmai Péter (1952), Tanár, a Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány igazgatója Kecskeméten. Édesapját, Szirmai Ottó (1926 |
|
|
[kutatható] »661« 1995. 4 ív, Hoffmann Gertrud. |
 |
 |
 |
 |
835. Szlama Árpád (1934), Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban fegyveresen harcolt a IX. kerületben és a Corvin közben. A forradalom leverése után Nyugat-Németországban élt. 1960-ban hazajött, tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után a Csepel Művekben dolgozott. |
|
|
[nyilvános] »419« 1992. 15 ív, Eörsi László. |
 |
 |
 |
 |
836. Szmolenszki László (1926), Technikus. 1946 |
|
|
[kutatható] »2071« 1983. 6 ív, Szigeti Katalin. |
 |
 |
 |
 |
837. Szmolnik Lajos (1928), Asztalos, takarító. 1956 októberében részt vett a nyíregyházi rabok kiszabadításában. A forradalom bukása után elhagyta az országot; Ausztráliában él. * |
|
|
[kutatható] »724« 1999. 2 ív, Lökkös Attila. |
 |
 |
 |
 |
838. Szőke Gyula (1914), Gazdálkodó, éjjeliőr. 1956-ban a derecskei forradalmi bizottság elnökségi tagja. 1958-ban három év börtönbüntetésre ítélték. |
|
|
[nyilvános] »638« 1991. 4 ív, Valuch Tibor. |
 |
 |
 |
 |
839. Szövérffy Dezső (1927), 1945-től katonatiszt. 1951-ben hűtlenség vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban nemzetőr, 1957-ben öt hónapig előzetes letartóztatásban volt. Segédmunkás, majd 1963-tól a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet főmunkatársa. |
|
|
[nyilvános] »355« 1991. 10 ív, Garai Gábor. |
 |
 |
 |
 |
840. Sztevanovity Miljutyin (1921), Közgazdász, újságíró. Részt vett a jugoszláv ellenállási mozgalomban. 1948-ban Budapesten dolgozott, ahol politikai menedékjogot kért. 1952-ben kémkedés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után vállalati ellenőr. 1948 |
|
|
[kutatható] »146« 1987-1988. 10 ív, Kubinyi Ferenc.
|
|
 |
 |
 |